Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)

1938-02-04 / 27. szám

4. oldal oZAbolcsi HÍRLAP ns (Trianon 18.) 1938 február hó 4. Sokszáz háztulajdonos vett részt a Háztulajdo­nosok Egyesületének nagygyűlésén A járda és útburkolások ügyében radikális megoldást kívánnak A Nyáregyháza Háztulajdonosok Egyesülete vasárnap délelőttre tag­gyűlést hívott össze az aktuális prob­lémák megvitatására. A gyűlés, amely pontban 11 órakor kezdődött a városháza közgyűlési termében, •bizonyságtétel volt az egyesület élet­revalósága és hatalmas átfogó ereje mellett, mert a terem valósággal ki­csinek bizonyult az érdeklődő befo­gadására. A város képviseletében Raj tik . Pál adóügyi tanácsos vett részt a gyűlé­sen, de ott láttuk több hatóság kül­dötteit is. A gyűlést Písszer János, az egye­sület eLnöke nyitotta meg. A megje­lentek üdvözlése után rámutatott arra a sok-sok megoldásra váró prob­lémára, amely a háztulajdonosok sorsát van hivatva enyhíteni. A lát­szat szerint háztulajdonosnak lenni gyönyör, a valóságban azonban örö­kös gondot és küzdelmet jelent — mondotta. Rámutatott az egyesülés­ben rejlő erőre, a háztulajdonosok tömörülésének nagy szükségességé­re, amelynek egyik kézenfekvő ered­ménye, hogy az egyesület ügyésze által megfellebbezett pótadót, az al­ispán 89 százalékról 83 százalékra mérsékelte. Ez olyan kicsiny ered­mény, amivel a háztulajdonosok nem elégedhetnek meg, — mondotta — mert minden drágul, az árak, a terhek folytonosan emelkednek, csak a házértékek csökkennek. Dr. Kerekes Pál, az egyesület ügyésze nagy körültekintéssel és hozzáértéssel felépített beszédében ismertette a háztulajdonosok helyze­tét. örvendetes tényként közölte, hogy Magyarország a Népszövetség pénzügyi ellenőrzése alól március 1-től felszabadul. Ehhez az öröm tel­jes hírhez a pénzügy-miniszter hoz­záfűzte, hogy ezt a szép eredhnényt a magyar polgárság áldozatkészségé­nek köszönhetik. A háztulajdonosok nem szerénytelenek, ha az elismerés babérjáért kinyújtják a kezeiket, ment a pénzügyi konszolidáció első­sorban a legnagyobb adófizetőknek, a háztulajdonosoknak köszönhetők. Statisztikailag megállapítható, hogy míg földadóból 30, társulati adóból 13, alkalmazott kereseti adójából 24 géperejű járművek közúti vámjából 3 millió pengő -folyik be évenként, addig a háztulajdonosak 70 millió pengő állami házadót fizetnek. A befolyó 140 millió adó felét a háztulajdonosok izzadják ki. Az erőin felüli áld-ozathozatalnál so­kan elvéreztek és sokan vannak, akik véreznek. Legnagyobb sérelem a •házadÓ 50 százalékos felemelésével érte a háztulajdonosakat. Ez olyan megterhelés volt, amelyen segíteni •kellett. A sok ki lines elésnek az ered­ménye, hogy a 8.2 százalékos emelést január 1-től kezdődőleg 1.6 szá­zalékkal lecsökkentették. Ezek az eredmények is azt mutat­ják, — mondotta Kerekes dr. — hogy szervezetbe kell tömörülni min­den háztulajdonosnak. A háztulaj: dánosnak segítségre van szüksége, mert a gazdasági élet minden vona­lán érezhető gazdasági Lendület van, •emelkedett a föld, a termény, az épületanyag ára, egyedül a házbirtok nem mutat értékemelkedést, amit a túlzott közterhek idéznek elő. A tőke jövedelmet keres, a házbir­tok pedig nem hoz jövedelmet. Ez­után a lak- és üzletbérek sorsáról -beszélt. Rámutatott arra, hogy az építkezés stagnálása miatt nin-cs la­kás-felesleg, így a lakbéreket arra a nívóra kell emelni, amelyet a gazda­sági élet diktál. Eljött annak az ide­je is, hogy leszámoljanak a nemfi- zető bérlőkkel. Kerekes dr. hosszasan fejtegette ezután a háztulajdoaiosok joggal el­várható kívánalmait és azzal fejezte -be nagy tetszést keltő felszólalását, hogy annak az időnek hamaros eljö­vetelét várja, amikor a háztulajdo­nosok fogják az elismerés -babérját a pénzügyminiszter felé nyújtani, mert bajaikat megértve, segített azo­kon. Písszer János a járda és útburkolá­si költségek során mind gyakrabban felmerülő visszásságokról beszélt ez­után. Ebben a kérdésben további halogatások ideje már elmúlt és ra­dikális megoldást kívánnak. Indít­ványt terjesztett elő, hogy bead­vánnyal forduljanak a városi képvi­selőtestülethez a kérdés végleges és sürgős rendezése érdekében. Kubák Ferenc az iparügyi minisz­ternek azt a rendkívül fontos ren­delkezését ismertette, amely arról intézkedik, hogy a tataroz-ásákedvez- mény csak azoknak adható meg, akik legális iparosokkal dolgoztat­nak. A kontárak ellen való védeke­zés ez-ek szerint maguknak a háztu­lajdonosoknak a legfontosabb ér­deke. Dr. Szűcs János az egyesülésben rejlő erő fontosságára mutatott rá, amely nélkül a boldogulás lehetősé­ge nincs meg. Hangsúlyozta, hogv a béremelés csak végszüksége kell, hogy legyen a házigazdának, sorsuk előmozdítása a terhek enyhítésén áll vagy bukik. Hangoztatta, hogv a közélet minden terrénumán hangot kell adni a háztulajdonosok pana­szainak, hogy végre értsék meg, hogy a polgári társadalom legtöbb teiihet viselő rétege már kimerült. Oltványi Ödön feltűnést keltő, életrevaló ela-borátumot készített az elviselhetetlen házadók csökbenté- s’ére, ámít az egyesület fog eljuttatni az illetékes kor.mányhatóságokhoz. Az életrevaló terv lényege, hogy a saját lakásul szolgáló házak tulaj­donosai ne fizessenek általános ház­béradót, hanem a többszabás laká­sok bizonyos kulcs szerint az általá­nos házbéradó alapján nyerjenek megadóztatást, ami nem zárná ki. hogy az egyszobás lakások is olyan minimális adót fizessenek, amit tu­lajdonosaik megerőltetés nélkül szí­vesen fizetnének. A legfőbb intézkedés lenne aa, hogy a lakókról külön katasztert készítenének és a lakbérpótlé­kokat, valamint a légvédelmi költségeket a lakbérre eső részét egyenesen a lakó terhére írnák elő. A terv, ha az első pillanatban nem is megnyerő, igen életrevaló, mert a lakók számára sem jelentenek újabb megterhelést. Bácsial-vy Antal szólott hozzá a tervezethez, amelynek részletes meg­vitatását az elnökségre bízták. Sza­bó Gusztáv felszólalása után Pisz- szer János köszönettel adózott a Nyirvidék-Szajbolcsii Hírlapnak a la­lkok érdekében írott cikkéért, mert magúknak a háztulajdonoroknak ás az a véleménye, hogy az érdekeket közös pkittifonmra kell hozni. Az impozáns gyűlést Pisszer Já­nos összefogásra lelkesítő szavai zárták be. — Húsmérgezés, kolbászmérgezés, halmérgezés vagy gombamérgezés előfordulásakor a gyorsan ható ter­mészetes „Ferenc József“ keserűváz azonnali használata — egy vagy két pohárral — rendkívül fontos segéd­eszköz. Kérdezze meg orvosát. Nagy társadalmi és anyagi sikere volt az Ev. Nőegylet báljának Február l én folyi le mindvégig kellemes hangulatban az Ev. Nőegy- Ut idei műsoros íáncestélye. A tár­sadalom mindenkor megértéssel fo gadta az Ev. Nöegylet törekvéseit s onyagi támogatásával, erkölcsi meg­állással igyekezett elősegíteni a Nő egyLt karitatív munkáját. Ez az együttérző támogatás nyilatkozott meg a keddi műsoros estélyén is. A megjelent előkelőségek sorában ott láttuk dr Dómján Elek ev. püs pököt, dr. Bo'bély Sándor alispánt, Szohor Pál polgármestert, vitéz Béldy Alajos ezredes ailomásparancsnoko\ Penczy Rezső és Eötvös Sándor ez­redeseket, dr. sasi Szabó László kor­mán} főtanácsos ügyvédet, Jansen Ferenc bankigazga'ót, Horthy István sir. közjegyzőt, Hubav Ba ázs tiszti főügyészt, Podnszky Pál kulturtaná- C'Ost s társadalmi életünk számos más előkelőségét. A táncssíélyt megelőző műsort Nagy Katinka vezette be kedves cse­vegésével, Krómy Klára Sacha Guitry: A tükör c. magánjelenetét adta elő, msjd Biró Ilonka és Simonfalvy Kató táncoltak egy bécsi keiingőt graciö- zitással. Nagy Sikere volt Oberlen- der Gyöngyinek és Versenyi Idának, akik Tagore: Kertész cimü páros je­lenetét adták elő. Versényi Ida ének­számát különösen megtapsolta a kö­zönség s a P derevszky Zenéjére előadott menüettjükkel mindketten őszinte elismerést váltottak ki. Rik- sányi: A művésznő levele c. tréfás jelenetében ifj. Mikler Sándor és Máczay Gyula arattak sieert. Az egyes müsorszámokat Novák Magdus konferál'a be. A müsorszámok Iepergetése után gyors ütemben kiürült a terem kö­zepe s megkezdődött a táncmulatság, amely a késő reggeli órákig tartott. Hány száz százalékot keres az élesztőkartel ? A pékiparosok a kormánytól élesatőgyár felállítására kérnek engedélyt Nemeik a háziasszonyoknak, ha- I nem a pékiparnak is régi,- gájó sebe I az éleíziőkérdés. Az élesztőgyártás J valósággal monopólium Magyaror szégon. Összesen két gyár élvezi ezt a monopóliumot, tehát e két gyárból áll a hires élesz­tőkartel, amely tudvalévőén nem egyéb, mint a még híresebb nagyipari szeszkartelnek egy „csekély,“ de annál busásabban jövedelmező aranybányája. ügy látszik, hogy a pékipar tor­kig lakóit már az éiesztökartd gyön­géd és finem üzleti vonalvezetesevel, mert legutóbb a Felsödunántuli Sü tőiparosok Győrött értekezletet tar- «ottak, amelyen kitörő lelkesedéssel fogadták Wanek Károly soproni ke nyergyárosnak az élesztőkartel letö­résére irányuló mozgalmát. Wanek felszólalása során rámutatott arra, hogy mekkora hallatlan nyereséget vág zsebre a két élesztőgyár, amikor egy kiíó élesztő előállítási költ­sége 14 fihér, az eladási ára p.dig adó nélkül 1 P 40 fillér. Ezek a számok valóban minden kép­zeletet felülmúlnak. De még ször­nyűbb a hdyzet, ha figyelembe vesszük, hogy ha például egy házi­asszony egy deka élesztőt vásárol a boltban, u^y 4 fillért fizet érte, te­hát végeredményben a háziasszonynak 4 pengőbe kerül egy kiló élesztő. Wunek indítványára a sütőiparo* sok elhatározták, hogy memoran­dummal fördu!nak a kormányhoz, amelyben le-ztőgvár felállítására kérnék engedélyt. Remélhető, hogy ez a minden tekintetben helytálló, méltányos akció teljes sikerrel jár, de a nagyközönség azt is reméli, hogy a felállítandó uj élesztőgyár nemcsak a pékiparosokat látja »majd el olcsó élesztővel, hanem a magán- háztartásokat is. A legdivatosabb anyagokból méret szerinti fehérnemiikülönlegességek Mayer ngoston divatüzletében, Zrínyi Ilona u*ca 2. — Lemészároltak egy francia misz- sziót. Yokohamái jelentés szerint a japán katonák Kínában lemészárol­tak egy francia katolikus missziót. Japán sajnálkozását fejezte ki a francia ügyviirvő előtt s hajlandónak mutatkozik arra, hogy kártérítést fí- »essen. ..

Next

/
Thumbnails
Contents