Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)
1938-01-04 / 2. szám
(Trianon 18.) 1938 január hó 4. SZAbÖlcVx HÍRLAP piöSIB Borzalmas testvérgyilkosság Nyirbogdányban fiz apa ravatalánál eiyetlen fejszecsapássd mcgöüe fivérét a fass miatt Rém regénybe illő test vér gyilkosság történi Szilveszter éjszakáján Nyirbogdányban. Szilveszter este hallá lát érezte id. Balogh József 73 éves jómódú tekintélyes gazda, aki már hosszabb ideje betegeskedett. Magához kérette fiait, Józsefet és Györgyöt és felosztotta köztük földjét és a pénzét. Az idősebb Józsefre többet hagyott, mint György öcs- csere. Emiatt már ott nyomban kitört a vihar és a haldokló apa mellett valósággal ökölre mentek, hiába igyekezett Balogh György jobb belátásra bírni elkeseredett öccsét. Az öreg Balogh István megüvegesedett szemekkel tehetetlenül nézte fiainak harcát a jus9 miatt, majd egy nagyot sóhajtott és kiszenvedett. Halála után a fiatalabb fiú, György, aki már maga is 46 éves, meglett férfi, ismét nekitámadt bátyjának, az 50 éves Józsefnek és azzal vádolta, hogy apját rászedte, hogy őt megrövidítse. József erre kikergette öccsét a házból, felravatalozta apja holttstét és két szál gyertya világánál leült melléje vir- r aszta ni. Éjfél után bezörgetett az ablakon a fiatalabb testvér. József azt hitte, hogy békülni akar, beengedte, erre Balogh Györgv az apja holtteste mellett, egyetlen fejszecsapással kettéhasította bátyja koponyáját és elmenekült. A hajnali órákban átjöttek a szomszédok a halottvdrrasztásr'a é9 akkor fedezték fel a szörnyű gyilkosságot. A ravatalon fekvő apa mellett, vértbe borulva, szétloccsant koponvával ott feküdt az idősebbik fiú. Akkor még volt benne élet. Értesítették a csend- őrséget. Az eszméletlen Balogh Józsefet beszállították a nyíregyházi Er zs eb et-kórházba, ahol anélkül, hogy eszméletét visszanyerte gvolna, újév hajnalán kiszenvedett. Baloglh Györgyöt vasárnap délben a csendőrök éppen akkor tartóztatták le, amikor véres ünneplő ruháját levetette és átöltözve, szökni készült. Baioghot erősen megvasalva szállították be .a csendőrök az ügyészség fogházába. Az apát és szeren ősét lensorsú fiát ma délután együttesen fogják eltemetni. ii Szent István szellemében küzdünk — mendotta Kmmm MM? ül újévi üdvnzfn beszédében Újév napján délben köszöntötte a nyíregyházi r. kát. egyházközség képviselőtestülete egyházi elnökét, Török Dezső kanonokot. Az üdvözlés a róm. kát. iskola dísztermében volt. Korompay Károly dr. .mondott mély gondolatokban gazdag üdvözlőbeszédet. Ma mindenütt harc van. Az élet szakadatlan mozgása, az ok és okozat törvényeinek érvényesülése ez’. A küzdő ember azonban, aki atomokat robbant és csodálatos technikai eszközöket állít be, de sokszor eltávolodik az örök igazságoktól. Mi, magyarok is küzdünk, de szellemi eszközökkel, amelyekkel megközelíthetjük az igazságot. Mi Szent István szellemében harcolunk. Ebbem a küzdelemben az új évben aHHBMMBMBBaBMMM kösz öntjük lelki vezérünket. A lelkes éljenncl fogadott üdvözlésre Török Dezső kanonok a nagy magyar célokra mutató beszédben válaszolt. Utalt az újév kettős ünnepére, Szent István halálának évfordulójára és az eucharisztikus esztendő jelentőségére. Ez az év megmutatja a világnak, hogy a magyarság ezeresztendős szövetsége bonthatatlan. Szövetsége az eucharisztikus Jézussal és a Boldogságos Szűz Máriával. Ez az esztendő talán elszólít közülünk egyeseket, de aki Jézussal él, a halálban is együtt van vele. A katolikus társadalom lelki vezérének beszédét lelkes élj énnél fogadták. Titkos választóim! tervezetünk becsületessége Irta: Dr. NÍNÁSSY IMRE országgyűlés! képviselő i. Estélyi ruhaselymek Estélyi reíikülök Strass és virágdíszek óriási választékban Vahthára megérkezett. Fájdalom volt az útja és a becsületesség szülte. ■Ebben az értelemben is beszélnünk kell róla. Bár mindenki helyett a javaslat beszél magáért, de vájjon hányán olvassák el, hányán latolják, mérlegelik a gondolkozás villanyfényénél, kik véleményt mondanak, hallgatnak róla?! Még az 1925. évben készült választójog tudásáról is hányszor kellett megállapítani párt- különibség nélkül kép viselő jelöltekről, képviselőkről, jogászokról, hogy ezen törvény eredeti szövegét sohasem olvasták. Ennélfogva nem lephetett meg, máikor a történelmi! órák, pillanatok után azt olvasom jótollú közíróktól, hogy beteljesült azon jóslásuk, mikép a beígért javaslat nem más, mint jogfosztás, elveszi a korábbi jogok ,27%-át, a különböző „korrektiv um ok“ nem szolgálnak ■másba, miint a népakaratnak hatalmi érdekből való meghamisítására! Ha v ugyanazon olvasóközönség előtt le- { hetne a törvény,javaslattal a kezünk- | ben ezt a kútmérg,ezüst megcáfolni, ; de könnyű volna nevetségessé tenni j az ilyen közírók lel ki ismeretlenségét, | kik még a törvényjavaslat átolvasá- I sara sem vetemedtek, holott akii tol- , lat vesz a kezébe, annak feltétlenül | csak tanulmányozás után, volna szabad nyilvánosság előtt szólam. A váuRfimn FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. ▼ Január 3-4. Budapesttel egyidöben! Szerelemből Hétfő, kedd nősült eml Erdéíyi Mid, Kabos Gyula és Ráday 5 Imre pompás magyar filmje. * • Előadások 3-5 7 és 9 óra előtt 10 perccel 2 lasztójogi törvényt szokás tényleg úgy felfogni, hogy nemcsak nemzeti, de hatalmi kérdés is. Ebben a tekintetben a Darányi-kormány s a háta- mégett ülő párt úgy csinálta meg a törvényt, hogy kizárólag csak a nemzetre és nem a hatalom megtartására irányult. Érzik az egészen, hogy ezt olyan férfiak alkották, kik túl vannak már az első politikai szerelmen és túl szívesen engedik át a mandátum hiú büszkeségét, mihelyst a nemzet többsége úgy kívánja, mert tisztában vannak vele, hogy kár minden erőmegfeszítés, a mandátum töviserdejéből fakad legritkábban a rózsa. Mindannyian áll jók helyünket, de nagyon szívesen vetjük alá ■magunkat kötelességeink becsületes teljesítésével a hamisíthatatlan népítéletnek! 'Mindezt úgy tudnék legjobban bizonyítani, ha megkérnénk mindenkit ezen választójogi törvényjavaslat 220. feának elolvasására, áttanulmányozására. Sajnos, a választásra jogosultak ezrelékeiben is aligha lehetne azt a számot kifejezni, kik erre .valóságban is hajlandók. Megpróbáljuk ezt bebizonyítani nem azért, hogy nekünk elhigyjék, hanem azért, hátha érvelésünk után már csak azért is kaphatók lesznek erre egynéihányan, hogy megcáfolni próbáljanak. Azt állítják egyik vezér3. oldal cikkben (Az Újság, Zs-olt Béla), hogy a választójogosultságnak 6 elemi végzettséghez és 6 évi helybenlakás- boz s 26 évhez való kötése jogfosztás. Szédületes tévedés tényben s következtetésben. Jogot csak olyan veszthet el, ká valaha ugyanazzal a joggal rendelkezett. A tervezetben egy betű jogfosztás nincs. Az, aki a választójogát egyszer megkapta, el nem veszítheti, mert aki 24 éves korában megkapta a .választójogot, mire a törvénytervezet szerinti névjegyzék összeállítására kerül a sor, 24 évesből 26 éves válik. A törvény megszavazása, végrehajtása, a névjegyzékek összeállítása a rendelkezésre bocsátott jogorvoslatok lehetőségével két évnél tovább tart s 26 éves korában minden további nélkül 1 fel lesz a névjegyzékbe Véve (29—50. Gok). Egyébként is a falu életviszonyai is megváltoznak. Nem túl mesz- sze fekszik a 8 elemi osztály, a falu lakossága is már alig alapít családot, szerzi meg a szükséges anyagi s egyéb eszközöket a családalapításhoz s az élet és nemzefcismeretet 24 éves korára. 26 év nem lehetetlen feltétel, hiszen 26 év utániak magasabb képzettség birtokában is menynyi politikai tévedésnek lesznek szörnyű áldozatai. Az elemi Végzettséghez való kötés csak egyik, de nem kizárólagos követelmény. Hisz a 20. § 2. pont szerint elég az írni- olvasni tudás és családfen ntartas.i tény, ha vitézi érem, altiszt, tűzharcos, iparos, kereskedő, önálló gazdálkodás, hat évi egy munkaadónál-pOjOp 9IL*OSll[ ‘qgS S3pO.>[p3;[9SD OJFA , ról van szó. Az írás-olvasást vélelmezni kell (24. § 2. bek., 30. § 7. bek.). Sőt, nem kell írások után szaladgálni, a községi elöljáróság előtt elég egy tanító előtt egy hatodik osztályú olvasókönyvből egy olvasmány felolvasása. A nemzetet gyalázzák meg, kik azt állítják, egy művelt államban sok az írás-olvasás törvényes feltétele a választójoghoz. Milyen kultúr fölényt tételeznek fel rólunk, ha ezt analfabétizmusra Í9 kikötjük. Analfabéták mák titkosan szavazni annyit tesz, mint fából vaskarikát csinálni. Hála Istennek, sokkal magasabb szellemi nívón állunk, mintsem jogfosztás volna nálunk a szavazati jognak írás-olvasáshoz való kötése. Büszkeség nélkül is meg- vallhatjuk, hogy a 6 elemi sem probléma s ha akadnak még hibájukon kívül, kik csak az írá's-olvasásnál tartanak, hogy véleményük súlyához családfenntartást, önálló gazdálkodást, kereskedelmet, ipart, derék háborús magatartást kívánunk, csak igazságosat s a nemzet javát kívánhatjuk! A hat évi helybenlakás is olyan feltétel, hogy azt lehetne nehezebben inkább kimutatni, hogy ezzel ki nem rendelkezik, mintsem ki rendelkezik. Egy vidék problémájával tisztáiban lenni, a nemzeti folytonosságot képviselni, a földhöz .hűnek lenni, egyezik a 6 évi helyben- lakás természetes következményeivel! De a 23. § szerint még ez .is vélelmezendő s az utolsó hat évi egyszeri változtatás sem baj, ha előzőleg megvolt a hatévi helybenlakás s a kivételeknek bő sorozata van. — Gyors- és gépíró tanfolyamot nyit január 3-án Nagy Irén oki. gyorsíróban árnő. Jelentkezni Kálliay- utca 25. (x) HUNGÁRIA FILMSZÍNHÁZ Uzelőlt: Városi FHm&zinhá Teleloszám : 503. v Hétfő, kedd Január 3-4. Budapesttel egyidöben! Szerelemből nő s ült em Erdélyi Mici, Kabcs Gyula és Ráday Imre pompás magyar filmje Előadások 3-5-7-9 óra után 15 perccel,