Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)

1938-01-04 / 2. szám

(Trianon 18.) 1938 január hó 4. SZAbÖlcVx HÍRLAP piöSIB Borzalmas testvérgyilkosság Nyirbogdányban fiz apa ravatalánál eiyetlen fejszecsapássd mcgöüe fivérét a fass miatt Rém regénybe illő test vér gyilkos­ság történi Szilveszter éjszakáján Nyirbogdányban. Szilveszter este hallá lát érezte id. Balogh József 73 éves jómódú tekintélyes gazda, aki már hosszabb ideje betegeskedett. Magához kérette fiait, Józsefet és Györgyöt és felosztotta köztük föld­jét és a pénzét. Az idősebb Józsefre többet hagyott, mint György öcs- csere. Emiatt már ott nyomban ki­tört a vihar és a haldokló apa mel­lett valósággal ökölre mentek, hiába igyekezett Balogh György jobb belá­tásra bírni elkeseredett öccsét. Az öreg Balogh István megüvegesedett szemekkel tehetetlenül nézte fiainak harcát a jus9 miatt, majd egy nagyot sóhajtott és kiszenvedett. Halála után a fiatalabb fiú, György, aki már maga is 46 éves, meglett férfi, ismét nekitámadt bátyjának, az 50 éves Józsefnek és azzal vádolta, hogy apját rászed­te, hogy őt megrövidítse. József erre kikergette öccsét a házból, felrava­talozta apja holttstét és két szál gyertya világánál leült melléje vir- r aszta ni. Éjfél után bezörgetett az ablakon a fiatalabb testvér. József azt hitte, hogy békülni akar, been­gedte, erre Balogh Györgv az apja holtteste mellett, egyet­len fejszecsapással kettéhasította bátyja koponyáját és elmenekült. A hajnali órákban átjöttek a szom­szédok a halottvdrrasztásr'a é9 akkor fedezték fel a szörnyű gyilkosságot. A ravatalon fekvő apa mellett, vértbe borulva, szétloccsant koponvával ott feküdt az idősebbik fiú. Akkor még volt benne élet. Értesítették a csend- őrséget. Az eszméletlen Balogh Jó­zsefet beszállították a nyíregyházi Er zs eb et-kórházba, ahol anélkül, hogy eszméletét visszanyerte gvolna, újév hajnalán kiszenvedett. Baloglh Györgyöt vasárnap délben a csendőrök éppen akkor tartóztatták le, amikor véres ünneplő ruháját le­vetette és átöltözve, szökni készült. Baioghot erősen megvasalva szállí­tották be .a csendőrök az ügyészség fogházába. Az apát és szeren ősét lensorsú fiát ma délután együttesen fogják elte­metni. ii Szent István szellemében küzdünk — mendotta Kmmm MM? ül újévi üdvnzfn beszédében Újév napján délben köszöntötte a nyíregyházi r. kát. egyházközség képviselőtestülete egyházi elnökét, Török Dezső kanonokot. Az üdvöz­lés a róm. kát. iskola dísztermében volt. Korompay Károly dr. .mondott mély gondolatokban gazdag üdvöz­lőbeszédet. Ma mindenütt harc van. Az élet szakadatlan mozgása, az ok és okozat törvényeinek érvényesülé­se ez’. A küzdő ember azonban, aki atomokat robbant és csodálatos technikai eszközöket állít be, de sok­szor eltávolodik az örök igazságok­tól. Mi, magyarok is küzdünk, de szellemi eszközökkel, amelyekkel megközelíthetjük az igazságot. Mi Szent István szellemében harcolunk. Ebbem a küzdelemben az új évben aHHBMMBMBBaBMMM kösz öntjük lelki vezérünket. A lelkes éljenncl fogadott üdvöz­lésre Török Dezső kanonok a nagy magyar célokra mutató beszédben válaszolt. Utalt az újév kettős ünne­pére, Szent István halálának évfor­dulójára és az eucharisztikus esz­tendő jelentőségére. Ez az év meg­mutatja a világnak, hogy a magyar­ság ezeresztendős szövetsége bont­hatatlan. Szövetsége az euchariszti­kus Jézussal és a Boldogságos Szűz Máriával. Ez az esztendő talán elszó­lít közülünk egyeseket, de aki Jézus­sal él, a halálban is együtt van vele. A katolikus társadalom lelki ve­zérének beszédét lelkes élj énnél fo­gadták. Titkos választóim! tervezetünk becsületessége Irta: Dr. NÍNÁSSY IMRE országgyűlés! képviselő i. Estélyi ruhaselymek Estélyi reíikülök Strass és virágdíszek óriási választékban Vahthára megérkezett. Fájdalom volt az útja és a becsületesség szülte. ■Ebben az értelemben is beszélnünk kell róla. Bár mindenki helyett a ja­vaslat beszél magáért, de vájjon há­nyán olvassák el, hányán latolják, mérlegelik a gondolkozás villanyfé­nyénél, kik véleményt mondanak, hallgatnak róla?! Még az 1925. év­ben készült választójog tudásáról is hányszor kellett megállapítani párt- különibség nélkül kép viselő jelöltek­ről, képviselőkről, jogászokról, hogy ezen törvény eredeti szövegét soha­sem olvasták. Ennélfogva nem lep­hetett meg, máikor a történelmi! órák, pillanatok után azt olvasom jótollú közíróktól, hogy beteljesült azon jóslásuk, mikép a beígért javaslat nem más, mint jogfosztás, elveszi a korábbi jogok ,27%-át, a különböző „korrektiv um ok“ nem szolgálnak ■másba, miint a népakaratnak hatalmi érdekből való meghamisítására! Ha v ugyanazon olvasóközönség előtt le- { hetne a törvény,javaslattal a kezünk- | ben ezt a kútmérg,ezüst megcáfolni, ; de könnyű volna nevetségessé tenni j az ilyen közírók lel ki ismeretlenségét, | kik még a törvényjavaslat átolvasá- I sara sem vetemedtek, holott akii tol- , lat vesz a kezébe, annak feltétlenül | csak tanulmányozás után, volna sza­bad nyilvánosság előtt szólam. A vá­uRfimn FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. ▼ Január 3-4. Budapesttel egyidöben! Szerelemből Hétfő, kedd nősült eml Erdéíyi Mid, Kabos Gyula és Ráday 5 Imre pompás magyar filmje. * • Előadások 3-5 7 és 9 óra előtt 10 perccel 2 lasztójogi törvényt szokás tényleg úgy felfogni, hogy nemcsak nemzeti, de hatalmi kérdés is. Ebben a tekin­tetben a Darányi-kormány s a háta- mégett ülő párt úgy csinálta meg a törvényt, hogy kizárólag csak a nemzetre és nem a hatalom megtar­tására irányult. Érzik az egészen, hogy ezt olyan férfiak alkották, kik túl vannak már az első politikai sze­relmen és túl szívesen engedik át a mandátum hiú büszkeségét, mihelyst a nemzet többsége úgy kívánja, mert tisztában vannak vele, hogy kár minden erőmegfeszítés, a mandátum töviserdejéből fakad legritkábban a rózsa. Mindannyian áll jók helyün­ket, de nagyon szívesen vetjük alá ■magunkat kötelességeink becsületes teljesítésével a hamisíthatatlan nép­ítéletnek! 'Mindezt úgy tudnék legjobban bi­zonyítani, ha megkérnénk minden­kit ezen választójogi törvényjavas­lat 220. feának elolvasására, áttanul­mányozására. Sajnos, a választásra jogosultak ezrelékeiben is aligha le­hetne azt a számot kifejezni, kik er­re .valóságban is hajlandók. Meg­próbáljuk ezt bebizonyítani nem az­ért, hogy nekünk elhigyjék, hanem azért, hátha érvelésünk után már csak azért is kaphatók lesznek erre egynéihányan, hogy megcáfolni pró­báljanak. Azt állítják egyik vezér­3. oldal cikkben (Az Újság, Zs-olt Béla), hogy a választójogosultságnak 6 elemi végzettséghez és 6 évi helybenlakás- boz s 26 évhez való kötése jogfosz­tás. Szédületes tévedés tényben s következtetésben. Jogot csak olyan veszthet el, ká valaha ugyanazzal a joggal rendelkezett. A tervezetben egy betű jogfosztás nincs. Az, aki a választójogát egyszer megkapta, el nem veszítheti, mert aki 24 éves ko­rában megkapta a .választójogot, mi­re a törvénytervezet szerinti név­jegyzék összeállítására kerül a sor, 24 évesből 26 éves válik. A törvény megszavazása, végrehajtása, a név­jegyzékek összeállítása a rendelke­zésre bocsátott jogorvoslatok lehető­ségével két évnél tovább tart s 26 éves korában minden további nélkül 1 fel lesz a névjegyzékbe Véve (29—50. Gok). Egyébként is a falu életviszo­nyai is megváltoznak. Nem túl mesz- sze fekszik a 8 elemi osztály, a falu lakossága is már alig alapít családot, szerzi meg a szükséges anyagi s egyéb eszközöket a családalapítás­hoz s az élet és nemzefcismeretet 24 éves korára. 26 év nem lehetetlen feltétel, hiszen 26 év utániak maga­sabb képzettség birtokában is meny­nyi politikai tévedésnek lesznek szörnyű áldozatai. Az elemi Végzett­séghez való kötés csak egyik, de nem kizárólagos követelmény. Hisz a 20. § 2. pont szerint elég az írni- olvasni tudás és családfen ntartas.i tény, ha vitézi érem, altiszt, tűzhar­cos, iparos, kereskedő, önálló gaz­dálkodás, hat évi egy munkaadónál-pOjOp 9IL*OSll[ ‘qgS S3pO.>[p3;[9SD OJFA , ról van szó. Az írás-olvasást vélel­mezni kell (24. § 2. bek., 30. § 7. bek.). Sőt, nem kell írások után sza­ladgálni, a községi elöljáróság előtt elég egy tanító előtt egy hatodik osz­tályú olvasókönyvből egy olvasmány felolvasása. A nemzetet gyalázzák meg, kik azt állítják, egy művelt ál­lamban sok az írás-olvasás törvényes feltétele a választójoghoz. Milyen kultúr fölényt tételeznek fel rólunk, ha ezt analfabétizmusra Í9 kikötjük. Analfabéták mák titkosan szavazni annyit tesz, mint fából vaskarikát csinálni. Hála Istennek, sokkal ma­gasabb szellemi nívón állunk, mint­sem jogfosztás volna nálunk a sza­vazati jognak írás-olvasáshoz való kötése. Büszkeség nélkül is meg- vallhatjuk, hogy a 6 elemi sem probléma s ha akadnak még hibáju­kon kívül, kik csak az írá's-olvasás­nál tartanak, hogy véleményük sú­lyához családfenntartást, önálló gaz­dálkodást, kereskedelmet, ipart, de­rék háborús magatartást kívánunk, csak igazságosat s a nemzet javát kívánhatjuk! A hat évi helybenlakás is olyan feltétel, hogy azt lehetne nehezebben inkább kimutatni, hogy ezzel ki nem rendelkezik, mintsem ki rendelkezik. Egy vidék problémá­jával tisztáiban lenni, a nemzeti foly­tonosságot képviselni, a földhöz .hű­nek lenni, egyezik a 6 évi helyben- lakás természetes következményei­vel! De a 23. § szerint még ez .is vé­lelmezendő s az utolsó hat évi egy­szeri változtatás sem baj, ha előző­leg megvolt a hatévi helybenlakás s a kivételeknek bő sorozata van. — Gyors- és gépíró tanfolyamot nyit január 3-án Nagy Irén oki. gyorsíróban árnő. Jelentkezni Kálliay- utca 25. (x) HUNGÁRIA FILMSZÍNHÁZ Uzelőlt: Városi FHm&zinhá Teleloszám : 503. v Hétfő, kedd Január 3-4. Budapesttel egyidöben! Szerelemből nő s ült em Erdélyi Mici, Kabcs Gyula és Ráday Imre pompás magyar filmje Előadások 3-5-7-9 óra után 15 perccel,

Next

/
Thumbnails
Contents