Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)
1938-01-25 / 19. szám
4. oldal S2Ä BOlcsi 'hírlap Ni (Trianon 18.) 1938 január hó 25. Nyíregyháza püspöki székhelyvoltát huszonnégy év szentesítette, — ir|a a Gärig Katolikus Szemle, amely a Nyirvldék Szabolcsi Hírlap érreléselt lelte magiévá a hajdadorogl püspökség székhelyének kérdésében ’Miklósay István püspök temetése utón a Nyirvidéik-Szabolesd Hírlap foglalkozott azokkal a kívánságokkal, amelyek Hajdúd orogra Óhajtják áthelyezni a nyíregyházi gör. kát püspökséget. Természetié sen ezek a kívánságok Dorog köriéből hangzottak el, mert ennek az egyébként tekintélyes és tásztdetreméltó nagyközségnek régi vágya a püspöki székhely megszerzése. Mi annakidején kifejtettük, hogy- ez a kívánság teljesíthetetlen és meg is okoltuk . .álláspontunkat, amelyről tudjuk, hogy a gör. katolikusság nagy több- ,ségéoek. megtingathabatlan álláspont- yjia. M'ost újabban az a hír terjedt el, hogy Hajdúdorog négyszázezer pen- gőtszavaz meg a püspöki székház megépátéstérte és 'ebben az irányban -.már komoly Lépés is történt. Kellő időben hangzik tehát el a magyar görögkátolikusság legtekintélyesebb orgánumának, a Görög Katolikus Szemlének állásfoglalásában a görög- katolikus társadalom Legszámottevőbb rétegének -véleménye, amely -.jftjfldenibejn megerősíti, sőt újabb ér- -Vékktöl ki is egészíti a mi álláspontunkat. A cikk a következőket írja a Nyíregyházára olyan nagy-fontosságú kérdésről: — „Hét város vitatá, hogy övé bölcsője Hornéinak ...“ — mondja a klasszikus disztichon. Mert valóban nagy dicsőséget jelentett annak a városnak, amelyben a nagy költő meglátta a napvilágot. Érdemes volt vitatkozni rajta. Ez jut eszembe, amikor egy hasonló inemes versengést látóik berkünkben. Az a hét város — görög város volt, s mi is görögök vagyunk, bár .más értelemben. De mindenesetre úgy látszik, hogy a görög lélek (ímely rítusunk révén bennünk is él) finom érzékkel bír a városok, a .■gócpontok fontosságának megérzéséhez. Ezért volt például Konstanti- nápolynak oly mágikus ereje az orosz lelkekben. A most sz ólban - forgó kérdésben nem k'ét város vitázik s nem Homérosz bölcsőjén, hanem két helység — a magyar görög- katolikus egyházmegye székibe Iveinek. kérdésén. A kérdés felvetése, mely már a' Szemle egyes cikkeinek egy-egy elejtett mondatában is megtörtént, jelenleg valóban időszerű és mutatja a dolog igen nagy fontosságát és el nem hamarkod- hatását. Miről is van tehát szó? Arról, hogy a hajdúdorogi hívek mozgalmat indítottak, hogy egyházmegyénk Katas; Eteri bírt okiv kapható a Hyirvidék-Szaholcsi Hírlap kiadóhivatalában. Bethlen utca 1. székhelye Hajdúdorogra tétessék át. Hiszen az egyházmegye címe .is .hajdúdorogi“. A következő érvek szólnak emellett: 1. A „Christi fide les Graeci“ kezdetű enigáló bulla Hajdúdorogot jelölte meg székhelynek s ez lett az egyházmegye neve is. 2. Hajdúd or oginalk elévülhetetlen és váratlan érdemei vannak a magyar görögkatolikusság élethalálharcában, a magyar liturgikus nyelv gyakorlatában, az egyházmegye kiharcolásában, amit megelőzőleg -már a külíbely.nökség is itt ütötte fel székhelyét. 3. Hajdúdorognak 10.000-et meghaladó görögkatoLikus híve van, ami mellett itt a >másvállásúak száma elenyészik; tehát a legnagyobb és legtömörebb görögkatolikus egységnek lehet yen ni. Nagy Igazság rejlik mindezekben az érvekben. De lássuk ezeket közelebbről és tárgyilagosan. Vitathatatlan, hogy a bulla Hajdúdorogot jelölt meg. Ebből azonban nem következik, hogy ezen ne lehetne változtatni. Valamint abbóL, hogy egyházmegyénk „hajdúdorogi“, sem következik, hogy ott kell a püspöknek székelnie. Erre világos példa a „munkácsi“ egyházmegye, melynek székhelye 161 óv óta U.ngvár s ez egyáltalán nem vált kárára, hanem mint legkedvezőbb hely választása, nagy virágzást vont maga után. Vagy gondoljunk — ami még csattanósabb — a „gyulafehiérvár—fogarasi“ érsekségre, amelynek székhelye a kettős eím ellenére — Balázsi alva. A római Szentszéknél ez a mi .viszonylatainkban sem jelentett soha semmi nehézséget s ha arról van szó, a dolog forma szerint jogilag is elintézhető. Nincs az a magyar görögkatolii- kus, ki el ne ismerné Hajdúdorog érdemeit 'és múltját. Ha azonban Hajdúdorog annyira és oly önzetlenül szereti a magyar görögkatolikusságot, nem kívánhatja, hogy beléje kerüljön az egyházmegye székhelye. Ez alább még világosan kitűnik. Szentigiaz az is, hogy Dorogon a görögkatolikusság arány szám a a legkedvezőbb. Ám más szempontok ‘és pedig súlyosabbak és döntőbbek is varinak. Mert nézzük csak: Nemcsak Hajdúdonoignak van múltja. Sőt, ha magyarságunk ősi- ségét, jogosultságunk történ elinni megalapozottságát nézzük, túl kell j vissz amiennünJk a múltba Bocskai görögnituSú hajdúinak Rácdo.rogon való letelepítésén. Mint az történelmi tény, az Árpádok-korabeli Magyarországon jelentős magyar görögkatolikusság volt; de nemcsak Veszprém völgy re, Szá- vaszentdemeterre, a Maros—Temes vidékre és a Gyulák Erdélyére gondolok, amely területek a mi számunkra — sajnos — többnyire elvesztek, .hanem elsősorban a Felsö- Tiszajvidékre, ahol ma is él népünk: a Nyírségre, amelynek számára Szent István király görög szertartásé egyházat építtetett. Az országépítő szent király zseniális gesztusa volt ez, mely Nvínfaluból Nyíregyházát létesített. Egyben szimbólum és parancs is ez. Mert az ő inagv szelleme, páratlanul .éles szeme meglátta szerte az országban azokat a pontokat, mélyek a legalkalmasabbak, hogy a keresztény hit gyújtópontjai legyenek. És most, a Szent István jubileumi év küszöbén elénk áll a nagy király alakja és Nyíregyházára mutat. Igen, ha egyek akarunk lenni a múlttal, árpádkori őseinkkel, ma is ott keli székesegyházunknak állania, ahol állott a Nyírség egyháza s mely város őslakossága a történelem tanúsága szerint göröghatoliikus volt. Az arányszámot illetőleg: Nyír- j egyháza 50.000 lakosából ma 7000 j görögkatolikus. Kétségkívül nem ártana, ha több lenne. De ez nem olyan sokat jelent. A régi Unigvárnak sem volt sokkal kedvezőbb a helyzete (pl. az 1883-d.ki schematiz- mus szerint 3750 görögkatolikus élt ott). Emellett az érem másik oldala: Hajdúdorog számbelileg már aligha fejlődhet, mert a Nemzeti Újságnak adott interjú (1937 ápr. 13.) szerint egy-két holdas törpebirtokokra tagozódott föLdje s az egyetlen segítség a telepítés: legalább 3—4 ezer embert kellene telepítés útján más vidékre vinni innen, — mondta az informátor. Hajdúdo- rogon a hívek száma 1-880 körül 7000 volt, ma közel 11.000, vagyis a szaporulat mintegy 57 százalék; ezzel szemben Nyíregyházán 2600-ról 7000-re szökött a hívek száma, azaz 169 százalékkal. Ebben kétségtelenül nagy része van az urbanizmus- nak is, de ez csak a város életerejét mutatja. Mindez tehát nemhogy Nyíregyháza ellen, de mellette szól. Aki ránéz a Felsőtiszavidék — tehát nagyjából egyházmegyénk — térképére, első piLlanatra látja, hol van annak természetes középpontja. A vasútvonalak mind egy helyre futnak: Nyíregyházára, míg Hajdú- dorognak vasúttja sínes. Nyíregyháza Szabolcs megye pezsdiilő életének tényleges középpontja, szellemi irányítója. Itt van a tanítóképző, melynek görögkatolikus jellege elvitathatatlan; egyelőre külön görögkatoldJkus gimnáziumra sem volna szükség: a kit. kát. gimnázium — tanári karának görögökkel való felváltásával és mellé görög intern átus létesítésével — teljesen megfelelne. Csak egyre utalok még: a rádióállomás is itt várja, hogy a görögkatolikus székesegyház megszólaljon az éter hullámaim Száz szónak is egy a vége: Nyíregyháza kész kulturális középpont, melyet csak fel kell használnunk, azzal az érzékkel, amellyel Szent Pál- ' is mindig a városokat tette működése középpontjává, mint a szíveket, .melyekből árad a vér a tagokba.' Ne felejtsük el még azt sem, hogy megboldogult püspökünk egyik, legfontosabb lépésének tartotta Nyíregyháza székhelyül választását. Az ő bölcs választásával egybehangzóan annakidején egyházmegyénk ft. papsága is nagy többséggel er re szavazott. — Ez igaz, —mondják erre — de civil intelligenciánk Dorog- párti. — Magam Í9 civil ember '' vagyok. Megfigyeltem, hogy a felvidéki származásúak közt (tehát akik közelebbről nem ismerik az egyházmegye területének erőviszonyait- és orientációját) akadnak inkább Dorognak hívei, míg a többiek többnyire (megértik N yi regyh á z a fon tosságát. S hogy jó, Szabolcsiban, Zemplénben, Sz átmér ban , élő -.népünknek mi az óhaja, az kétségtelen. . .V-; Nyíregyháza tényleges székhely voltát 24 év szentesítette. Üjból megtárgyalni lehet, mert fontos kérdés. De az tény, hogyha a magyar görögkatolikusság jövőjét biztosítani, akarjuk, ki kell tartanunk nagy első főpásztorunic bales ’meglátása szerint azon a helyen, amely vidékünk tényleges súlypontja és ahol az első,.szent király alakja most .megelevenedik és tette szimbólum és szava parancs: „Itt, álljon a Nyírség ©^^Lza!“ Itt áJljpn a gö- rÖgk a tolikusság székesegyháza! Reméljük, hogy a magyar görögkatolikusság leghatásosabb szócsöve most már elnémítja a Hajdúdorog mellett érvelők csapatát. Star Juno Smart tavaszi száma megjelent TUlsigkoltliM Mielőtt ezüst, brilliáns, ékszer és éra szükségletét beszerezné, kérem tekintse meg gyönyörűen felszerelt raktáromat. Mayer István őrás- és ékszerész Nyíregyháza — Telefon 298. Alapítva 1890. — Ezüst ajándéktárgyak három pengőtől.
