Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)
1938-01-24 / 18. szám
4. oldal SZÄBolcsTh^IAP (Titánon 18 ) 1938 január hó 23. Szezonvégi kiárusítás ideje alatt árengedményt ad Tóiikabát, bundák, 0 szörmebekecsek szabott áraiból a Nagy korona épeiét Kossuifa tér 3 szám. H szesz gyárvezetői tanfolyam irárel sokan érdeklődnek a nyíregyházi állástalanok közül Kereskedők részére legjobb beszerzési forrás fűszer,- gyarmat- és festék- árukban olcsó árak mellett Blau és Reich nagykereskedők Bessenyei-tér 6 Teiefonszám 163 Egészségvédelem előfeltétele a faj- és honvédelemnek A földmunkások vállalkozó szövetke zc/toi, melyek az OkH. kötelékéiben dr. Steuer György vezetése alatt működnek, a közmunkák elvállalása és végrehajtása mellett szociális és egészségügyi feladatokat is betöltenek. A munkások gyermekeit orvosilag megvizsgáltatják és azoknak gyégy;k ezelteté-se irámt intézkednek. A föl(hmunkásszövetikebetek 15.000 munkásgyermeket vizsgáltattak meg orvosilag és a vizsgálat eredményéről dr. Steuer György „Munkásgyer- m ekeink orvosi vizsgálatáról“ cím alatt írt tanulmányában részletesen beszámolt. A műnk ás gyermekek egészségügyi állapota rendkívül el szóim ontó és visszatükrözteti a létmi ni mumot el nem érő igen alacsony munkabéreiket, az egészségtelen lakásügyi viszonyokat, az elégtelen táplálkozást, a tej- és cukorfogyasztás teljes hiányát. Az egészségvédelem érdekéiben, an elv előfeltétellé a fa jvé deliemnek és a honvédelemnek, a munkástö- rnegek tisztességes megélhetését, a munkaibérek javításával és egészséges lakásokkal mielőbb biztosítanunk kell. Emellett a szociálpolitikát tényleg végre kell hajtani. A különböző szociális intézményekbe, azok egységesítésével és a .munkástömegek életviszonyait ismerő hivatott gyakorlati szakemberek bevonásával, életet kell bevinni. Az eveken keresztül javasolt és sürgetett munkásügyi és szociális intézkedéseket pedig a munkástómegák megmentése és megnyugtatása érdekében mielőtt végre kell hajtani. A bizalom minden pénzt megér! Hasznosan használja ki ezt és készíttesse ruháit Bozsik uriszabó üzletében (Zrinyi Ilona utca 10.) Magyar és külföldi szövetujdon- ságo ból nagy választék. A Nyír vi dák * S zab olcsi Hírlap közölte, hogy Zilahi Péter iparkénül éti főfelügyelő Budapesten, az ipa rügyi minisztériumban sikerrel járt el a szabolcsi állástalan .ifjúság .érdekében. A szeszgyárvezetői tanfolyami megindításáról van szó. Bornemisza; miniszter határozott közbelépésére biztosították az egyes ágazatok a hozzájárulást a tanfolyamok, költségeihez:.. Eddig a szeszgyárvezetőket. Budapesten képezték ki megfelelő' tanfolyami előadásokon, amelyek után vizsgálatot kellett tenni. Ezek a tanfolyamok nem díjtalanok és szegény vidéki ifjak nem is vettek részt rajtok, nem is nyertek oklevelet ebiből Még a szorgalmas tudósok, a múltakban vájkáló archeológusok nem tudtak egyetlenegy emléket sem kiásni a bokornak évezredéből, amely azt bizonyítaná, hogy a kök or szak- heti ember értett volna altihoz, mikép teheti termővé, termékennyé a szabad prédának hagyott földet. — Sem a neandervölgyi, sem az Anrig- nac körbe Iá ősember nem ismerte a föld megművelését. De még a Cro- Miagnon-i ősember, akinek csodálatos naturalista rajzait Dél-Francia- ország és Ész ak - Span y alorís zág barlangjaiban még .ma ,is megbámulják, még az sem volt földművelő, csak ■vadász. A föld történetének fejlődési vonalából. sajnos, ezidieig körülbelül 2—3 ezer esztendő felderítetlen maradt és így neim tudjuk megállapítani, hogy Vájjon ebben az időszakban az ősember mit művelt, de felmerül most már az a kérdés is, hogy a föld megművelése hogyan keletkezett, hogyan született meg az a foglalkozás, a földművelés, amely nélkül a mai világ kultúrája nem is valósulhatott volna .meg?! Vannak legendák és in.ithos.zok, dogmaszerü babonák és idillikus történetek arról, hogyan találta és fedezte föl az ősember a világ legnagyobb találmányát ’és felfedezését: a földművelést. Hogyan lett csupán „a földből“ — „termőföld'‘? És érni gyen szól a vak a krónikás: „A régi idők asszonyon gyökereket és gyümölcsöket szedtek táplálék a. kategóriából. Alif>st a; Nyáregyházán . ftgáHítardő. tanfolyam: ingyen«« lesz ék állástalan. érettségizett, tanítói oklevéllel és más. diplomával'rendelkező if jak vehetnek részt. Negyven állástalant vesznék fel elsősorban agok közül, akik már szerepelnek ám állástalanok listáján Budapesten rS. A ielvé- tel tárgyában a nyíregyházi ipari főfelügyelőség tesz előtűnj észtéit a miniszternek, aki végső < fokon dönt. A nyíregyházi állás tálán i ifjúság nagy örömmel ragadja meg az al kalmat, hogy ezt a tarrfol varrót elvégezze. Most.1 már rövidesen közölhetjük majd a. pályásatok főtételeit és határidejét is. ■ gyanánt. Ezekből lassanként készlp- j tekét is halmoztak fel, amint, az élha- I tóiknál is látjuk és, gyakran meg- esett, hogv ezek a gyökér .és gyü- möicstartalékok alkalmilag, kicsiráztak és az ősiidők asszonya látva ezt, uiánozita a példáig amit a: természet véletlenül mutatót néki/'' Bánmennyire is csábító, ez a következtetés, és bármién nyíré, is megfelelne ez a természettudományos logikának,, amelyre okkal-joggal mondható: „Ha nem is igaz, de jól van kitalálja“, — mégis van, eg\T Achilles- sarka: honnan tudtak volna a szegény vadak, az ősemberek egyszerre ilyen finoman és logikusan gondolkozni? De a leghíresebb kutatók és felfedezők tapasztalatai is ellentmondanak ennek az „Egyszer volt, hol mean volt“ történetnek, hiszen számtalan útleírásban leírták, hogy még ma is, tehát -annyi sok évezred, után is van- mlalk Ausztráliában és Üj-Guineában. az Amazon-folyó őserdeiben és Hátsó-Ind'ia népei között olyanok, amelyek a logikus gondolkodásra egyenesen képtelenek, sőt még a természet 'példaadásaiból sem tudnak következtetni, nem is -szólva arról, hogy okulni és azt gyümölcsözővé tenni. De -vannak még eklatánsahb, sze.m- ■beszökőbb pióldálk is. Ott van például Ausztrália, egy egész földrész, aime Ívnek őslakÖi mindmáig nem űznek földművelést és az ott végzett ásatások során sem akadtak nyomáj j H legdivatosabb anyagokból méret szerinti I feh érn emükülönlegességek Mayer Ágoston ■divatüzletében, Zrinyi Ilona utca 2. ra, hogy, Ausztrália lakói valaha fsán,érték volna a földművelés tudományát. Pedig az ausztráliaiak az i angol bevándorlásig, tehát körűibe - I lül a 19. század kezdetéig, oly országban éltek, amely éghajlati szempontból minden vonatkozásban ■egyenértékű volt a szomszédos Üj- GuineáVal, ahol ősi foglalkozás a földművelés. Az ausztráliaiaknál még ma is megtalálni az ültető ‘botot, az ősi földművelésnek ezt a szerszámját, amit azonban az ausztráliaiak csak gyökerek és gumók k[ásására használ n ak. És itt rögtön meg is lehet állapítani az igazságot, hogy: az emberiséget minden vívmányra a véletlen vezette rá! Amint a görög rnitholó- gia szerint Athene kiugrott Zeus« fejéből, a feltalálói gondolat ép ügy »pattan ki a feltaláló agyából. Vagy vegyünk egy másik példát, I vajjen ki mutatta meg az első em- ! bérnek, hogyan kell! tüzet gyúíjtia- pia? Erre is megvan a szép ünnepit) ruhába öltöztetett legenda, ameJy válaszként naivan azt mondja: a villám. Az ősember ugyanis látta, hogy a villám lecsap egy fába és a fa rögtön tüzet fog. Aki .azonban tudja vagy olvasta autentikus forrásból, hogy a primitív vadembereik, őslakók milyen szörnyű módon félnek a mean ydö rgéstől és villámtól és aki már szemtanúja lehetett annak. hogyan menekülnek a vademberek ífz állatokkal együtt a v.illámgyúj- totta tűztől, az nem fogadjla öl azt az ortodox véleményt, hogy az ősembert a villámcsapás tanította myg a tűzgyújtásra, attól oltok intve, hogy akkor is még nagy út a viliájm- gyújtotta tűztől addig a tűzig, mély fadarabok ossz edörzsö lése révén vagy kovakőivel való szikrupatta- násig vezet. ■Sokkjai természetesebb az a következtetés, hogy akadt közöttük egy olyan kimagasló értelem, egy őseimKát ászt éri Ii lirtol kiv kspható a Nyirvidék-Szabolcsi Hírlap kiadóhivatalában. Bethlen utca 1. Az ősember mint Irta: HARGITAI LAJOS oki. gépészmérnök, v. műegyetemi tanársegéd
