Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 248-296. szám)

1937-11-09 / 253. szám

si hutlAP (Trianon 18.) 1937 november 9. ■Mi Elegánsan öltözködik és nem fizet magas árakat, ha kabát, kosztüm, ruha és kalap­szükségleteit a megbízhatóságáról közismert MAIBAUM MARISKA DíVATÜZLETÉBEN, (Rákóczi utca 4. szám.) szerzi be. Olcsó szabolt árak! Takarékossági hitel! den, aimi érték, ami kultúra ebben az országban, az a keresztény világ­nézetiből fakadt. Ez a világaié zeit megerősít abban a küzdelemben, amelyet a fehér lovakat áldozó és idegen eszméket hirdető új pogány­sággal szemben vívunk. A szan-tist- váni gondolat az egyedül lehetséges magyar gondolat, bennünket idegen tanok nem érdekeinek. Szent István intelmeiben ma is érvényes igazsá­got hangoztat, amikor azt mondja, hogy a magyart csak magyar módra lehet kormányozni. Ragaszkodunk ősi alkotmányunkhoz, amely jogok biztosítéka. Diktátorra nincs szüksé­günk. A népi politikát a néppel együtt kell megoldani s a gyűlölet helyett a szeretet vezérel tetteink­ben. Utána Béldy Béla képviselő hangoztatta, hogy a Du­nántúlon is azok a sebek fájnak, me­lyek egyetemes magyar sebek. A ha­mis bálványok zsákutcájából a sze­retet vezethet ki. A liberális indivi­dualizmus kora lejárt. A maga ide­jén nagy missziót teljesített ez az eszme, de elfelejtett olyan intézmé­nyeket létesíteni, amelyek a gyen­gébbeket megvédik az erősebbtől. Aa új korszakfordulón most az ön­zés helyett a közösségi érdekeit han­goztatjuk. Ez a kollektivizmus azon ban nem lelhet jobb- -vagy baloldali, hanem csak az egymást segítés szere- tetémek közössége. Minden politiká­tól ma a gyökeres szerkezeti refor­mot- várjuk a társadalmi, gazdasági és erkölcsi téren. I/tt a nemzeti szocializmust élteti néhány fiatalember. — Nem reflektálok a közbeszólás- ra, — mondotta Béldy. — Mi objek­tivitással, komoly felelősségérzéssel, nem közbekiáltásokkal, hanem tet­tekkel készülünk a reformokra. Kö­veteljük a szociális átalakulást, de ennek mértékét nem bízzuk -az ut­cára. Érezzük a történelmi felelőssé­get, amikor a gazdasági, társadalmi és erkölcsi megújhodás egymással junktiimiban levő reformját hirdet­jük. Szenvedélytelenül, de erős tem­póban cselekszünk. Hangoztatta továbbá, hogy ő a nemes értelemben vett radikális ifjú­ság képviselője, aki azonban hirdeti, hogy a legigazibb program a kétezer esztendős krisztusi program, csak végre kellene hajtani. >Majd bírálta az 1926-iki földrefor­mot és kijelenti, hogy a fiatalság nem engedi elaludni az igazságos földbirtok politik a, az iparkérdés, a gyáripar 'és a kisipar problémájának megoldását. A kartellek grass záilásá- nak véget kell vetni. Állást foglal a kamatúzsóra ellen. Az adósvédelmet az agrártársadalomról más kategó­riákra is ki kell terjeszteni. A kis­ipart meg kell védeni a hitelezők a gr ess zív i t ásástól. lEninél a kérdésnél a nyilasok újra közbekiáltásokkal zavarják a szóno­kot és Festetich grófot éltetik. Béldy ezután az adóztatás terén szükséges reformokat követeli. A 4öld- és háziadó megfogható, a társu­latokat jobban meg kell adóztatni. Majd hangoztatja, hogy evangélikus és a felekezeti békét hirdeti. A nagy magyar egységért, a közös jövőért vívott harcokban nem lehetnek el len-tétek a krisztusi vallások hívei között. A fiatalokhoz fordulva arra kéri •őket, ne lőjenek túl a célon, halad­janak kitartó munkával lépésről lé pésre, me ugorjának a sötétbe, a semmibe. Nagy nemzeteknek lehet ez a módszere, de nekünk nem. A nagygyűlés leghatásosabb szó­noka kétségtelenül vitéz Makray Lajos volt. Minden nemzet akkor erős, — mondotta mély zengésű mondatai ban — ha élete igazság óikra és igaz ságosságra van építve. Nem az az irányadó, hogy hány milliomos van az országban, hanem hogy mentői több kisexisztenciája van. A nemzet­nek két összefogó ereje: a Szent Ko róna és a szántást váni alkotmányos­ság. A Szent Korona eredete nem keletre és nem nyugatra, hanem a Duna völgyiére utal. Itt centrális erő és arra int, hogy nem a széleknek hanem a közép országnak kell r-endie zőnek lennie. A szantistváni gondo lat a keresztény szeretetet, igazsá­gosságot 'hirdeti. Aki a gyűlöletet gyújtogatja, nem áll krisztusi alapon Hangoztatja, hogy van zsidókér­dés, amelyet nem szabad letagadni és amelyet meg kell oldani. Ha a zsi­dóság minden foglalkozási ágban egyforma arányban lesz képviselve, nem lesz zsidókérdés. A -magyar zsidóságnak áldozatkészen és szeré­nyen kell 'bevárni a megoldást, mely az igazságosság és jog szerint történ­hetik csak meg. Szükség .van az igtazságtevásre szociális téren is. Ha rongyokban is van az ember, az Cristen hallatlan méltósága van rajta. Mentői szegé nyebb, annál nagyobb tisztelettel kell közeledni felé, mert annál gyöt- r elmésebb az élete. Minden ember­nek aktív ereje kell hogy legyen, ezért a titkos választójog követelésé­nek erkölcsi megalapozottsága van. A munkához, családalapításhoz, lakáshoz, kultúráihoz joga van min­denkinek. Nincs felsőbb jog, amely az embernek eme jogát- elkonfiskál- hatná. A munka első helyen áll, nem pedig a tőke, a profit. Mélyre- nyúló új műnk abérp öli tikár a van szükség. Utal a szociális pápák kez­deményezésére ezen a téren. Magántulajdonhoz kell juttatni a szegényt, ne legyen forgószélben kavargó szemét, minden szélső irányzat követője. Ha a rendszer ki­tagadja, nem csoda, ha össze akarja törni a rendszert. A földbirtok el­oszlása nem igazságos. Józan, egész­séges bírt okpolitikára van sürgősen szükség. De nemcsak a birtokkal, hanem a tökével szemben is fokozottabb kö­veteléseink vannak. Ha az államnak joga van ahhoz, bogy a háborúban az egyéneket a frontra küldje, most joga van kiküldeni a tőkét a nyo- mor el lenes frontra. Nem tőkeellenes kijelentés ez, de tény, hogy a tőke többet kell, hogy adjon a munkának. Nincs izgatás, ahol izgatott ember nincs és az éhes gyomor a legna­gyobb izgató. Radikális szociálpoli­tika kell, mert miért legyen, csak a rossz a radikális mindig, miért ne le­hetne a krisztusi gondolat, a szere­tet is az. Figyelmeztet arra, hogy a német törekvéseknek Magyarország nem lehet hídpillére. A közbe kiált ók itt a Habsburgok ellen tüntetnek. — A Habsburigok veszedelme ép­pen abban volt, — mondja raplákáz- va Makray — hogy a német gondo­latot képviselték, ma pedig ennek a gondolatinak előretörését gátolják. Magyarországon nem lelhet- faji politikát űzni, csak népek fölötti po­litikát, mert ez felel meg a nagy ma­gyar gondolatnak, az ezeréves ma­gyarság politikai sodrásának. Dinamikusan ható, ökonómiával reformáló szeretetet hirdet minden kérdésben. Makray után Kóródi Katona szólal ifiéi, aki Ottó-párti beszédet mond és ebben az irányban igyek­szik propagandát kelteni. Szavait a nyilasok élénk tüntetéseikkel zavar­ják meg. — Ha nem akarják Ottót, — kiáltja Kóródi Katona — menje­nek Hitlerihez!... Erre a némz-etisz odalisták Feste­tich grófot és Hitlert élljen-zik. Férfi ingek és a hozzá tartozó divatcikkek óriási választékban Olcsó Bolt Bessenyei-tér 15. szám. Takarékátjárónál Kóródi Katona után kimondja a nagygyűlés a Keresztény Egyesült Gazdasági Bárt szabolcsi és nyíregy­házi tagozatának megalakulását és díszeluökké Török Dezső kanono­kot, vármegyei elnökké Vékey Gyu­la nyirbátoni földbirtokost, nyíregy­házi elnökké Nemess József ny. ez­redest választották meg. Nemess József megköszönte a fel­szólalásokat, majd a Himnusz- imá­jával fejeződött be a gyűlés.. Délután Üjifahértón, Büdszentmi- h-ályon és Nagykállóban tartottak alakuló gyűlést vitéz Makrayék. — Székrekedésnél és emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, máj duz­zanatnál, vértódulásnál, fejfájásnál, álmatlanságnál, általános rosszullét­nél igyunk reggel felkeléskor egy po­hár természetes „Ferenc József“ ke­serűvizet, mert .hatása gyors, biztos és kellemes. Kérdezze meg orvosát. I 8ZC­HnIri\IPÍml Megtanulhatják, hogyan nyerhetnek pénzt, ■ IvJiyy^CIIII # reimet, boldogságot, nézzék meg Egy lány, aki nyer cimü légsikerültebb vígjátékot Jéun Artur és Edward Arnold főszereplésével a Hungária Mezgában kedden és szerdán November 23-án meg ál­lanak az autók az utcákon November 23 án Nyíregyházán az elsötéíisi gyakorlat, amelynek mint irtuk, kát szakasza lesz. Az egyik este 9 órakor kezdődik, amikor a házak ablakait besötétitik és az üz­letek világító lámpái a kirakatokban is kialszanak. Ebben az órában a kocsik és az autók még közleked­hetnek, de csak elhomályosítod lám­pákkal. Tíz órakor kezdődik a teljes sötétbe borulása a városnak. Ebben az órában nem közlekedhetnek az autók sem, hanem kötelesek az ut baloldalára hajtva ott megállani, lám- pájokat kioltani. Egyedül a mentők vagy az orvosok autói közlekedhet, nek ebben a teljes sötétségben is, letompitoií fényű lámpákkal. A ha­tóság részletes tájékoztatásban közli a tennivalókat a közönséggel. Ezek a közlések is hangsúlyozzák, hogy aki megfeledkezik a sötétítő eljárá­sokról, azt megbüntetik. tizenöt éve dijnoh... Az eovik vendéglőben találkoztam össze vele, mereven nézte az abrosz mintáit, előtte egy rizlingifröces sár­gái ott. Őszintén szólva, olámultam: Ez a pedáns, hivataláért és felesé­géért élő-halló tisztviselő itt ül a ven­dé lőbení... Nem mintha szolid he­lyen hűn vagy vétek volna egy fröocsöt meginni. Ezer és ezer ember arcát el tudom (képzelni a vendéglői asztalnál, de az övét nem. Az öviét csak az íróasztal, a munka, a köte­lesség mellett tudom elképzelni. Le­ültem vele szemben s láttam, hogy sokáig tusakodiík s azután odajött hozzám s esalkinem sírt, amikor mondta: „Nem lehetne azt meginni, hogy én tizenöt éve díjnak vagyok?“ A-z-óta sokat gondoltam rá és ma­gamban százszor citáltam a szavát: ..Tizenöt éve díjnak ...“ Mindig je­ges leb ellet csapta meg a szívemet, amint végig-gondoltani: Tizenöt éve legkisebbek közé tartozik, tizenöt éve neki kell előre köszönni minden­kinek a hivatalban, tizenöt 'éve -neki csak utasítást adnak, tizenöt éve vágyódik arra, hogy mondhassa: „Kollégám, csinálja ezt meg?!“... Közben megnősült. Hogy megalázó­id ott felesége előtt, amikor eljött a tisztviselői kinevezések ideije s to­vábbra is csak díjnok maradt! Ilyen­kor lelki isme rét vizsgálatot tartott, hogy hátha benne van a hiba s attól kezdve a legelső minden reggel a fii­vá .tálában s kínjában-, hogy lássák szakismeretét, kihívóan fitogtatja tudását. De nem használt semmi: a költSsIégvetési kereten megtörnek a -vágyak. Amikor lelbúcsúztaüi tőle, azt mondta: „Levonom a konzek­venciákat és elmegyek nyugdíjba. Hetven pengőt fogok kapni s kezdek valami mást.,.Pedig az adófizető polgárság jobban jönne ki, ha ai nyug­díj helyett a pár pengővel nagyobb fizetésért egy egész munkaerő állana rendelkezésére. Apró emberi sorsok megismeréséből s-ok tanulság szüle­tik, amelyet kamatoztatni lehet és kell. dr. K. L.

Next

/
Thumbnails
Contents