Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 248-296. szám)
1937-12-25 / 292. szám
1«. óidéi icstut ä • • •• %• 4«/JL>JLV jZAbolcébi HÍRLAP (Trianon 18.) 1957 december 25. Arany, ezüst, bronzéremmel és díszoklevéllel többszörösen kitüntetett szakember SUHANESZ Bútorcsarnok idei divat legpompásabb butormodeüjeit mutatta be a közönségnek Tekintse meg külön berendezett minta butortermeít! Vay Ádám utca 4. szám. ■ Gáspár Margit írja: A.z igazi Népszövetség Páris, 193/. december. A Foyer International, Páris- legjobb leányinternátusa a Quartier latin szívéiben, a Sor bonniétól 5 percre van. Olyan, minta-intézmény, melyhez foghatót mi otthon el sem képzelhetünk. Mikor a világháború gyűlölködései után 1919-ben Mrs Grace \Vhitény Hoff, az Egyesült Államok polgára megalapította és a párisi .egyeteminek ajándékozta, ezt v ésette arany betűkkel a komoly, ifekete már vány tábláira: Ez az otthon abból a célból alapult, hogy a megértés és szeretet isteni eszméiét terjessze. A ■márványtáiblával szemben a hallban hatalmas barokk kandalló áll ezzel a fölírással: ,,A Dieu fői, aux amis foyer“ (Istennek hitet, a barátoknak otthont.) | i&iij Valami csodálatos puritán protestáns alapokon nyugvó modem megértés fogad mindenütt. (Az intézet diák-elhelyező irodát tart fenn, mely első héten német privátórákat szerzett nekem. A 25 méteres könyvtárteremben éjfélig dolgozhatunk, kívánságomra már egy könyvet meghozatnak.) Miss Watson, az igazgatónő minden hónap első hétfőjén összejövetelt tart a bentlakókkal. Első kis beszédét sohasem fogom elfelejteni. Azt mondta: vaiaimenynyien apró kis előítéletekkel jöttünk ide. Nagyon szomorú volna, ha ezeket az év végén kiki ház a vinné a hazájába. De reméli, hogy ha majd a dánok pl. otthon azt fogják mondani, hogy a törökök egy .egészen lehetetlen 'emberfajta, akkor Lisbette, a kis dán energikusan fogja kijelenteni: ó, ez tévedés, én ismertem a Foyerban egy török kislányt, aki igazán nagyszerű kis ember volt. És ez igaz is Lesz. Az intézet 116 bentlakója közül 56 francia, a többi pedig 28 nemzetnek a képviselője. Ide csak követség! ajánlólevéllel lehet bejutni és így a fiatal intellekutuális világ legjobbjai találkoznak. Itt van Kínából Mme Hou, aki, miután 14 éves Győződjön meg olcsó árainkról! 1 kg Rizs R. J. II. ... —-76 P 1 kg Macaroni fehér áru . —'76 P 1 kg Maláta kávé .... —'76 P 1 kg Szegedi módra kolbász 170 P 1 kg. Füge koszorús . . . —'92 P 1 liter Gyöngyösi Rizling . —'50 P 1 liter Törköly pálinka 40% 2'20 P 10 dkg Bors fekete.... —-60 P 5 dkg Majoránna .... —78 P lsei bzi Vidéki rendeléseket díjmentesen szállítunk. korában férjhez adták egy kínaihoz, finom, szellemes lén vének szűknek találta a kínai feleség szellemi lehetőségiéit, elvált, Parisba jött és most fogják a párisi jogi fakultás d ok totó vá ava tn i. D i s z tin g vál t, h,alk mosollyal disk utói közös balkonunkon és mindenki számára van egy sztereotip, lélektelen mosolya. Csak Jurára nem mosolyog. Pedig Júrira ] nehéz nem mosolyogni. Juni japán és festőmű vészetet tanul. Aranyos, vidám, jó kis barátnő, aki igazán nem tehet arról, ha a Mme Hou fi- |; vére holnap elesik Nanking ostrománál. Itt van a Szíriái azzal a fur- j csa nagy sémita orrával, aki a múltkor olyan nagy vervvel szállott síkra az „ólő újság1“ M. Lenux előtt a kelet problémáiért. El kell mondanom, ki ez az úr. Mimiden héten egyszer a hatalmas teaszalonban szervírozzák a feketét. Ilyenkor eljön M. Lenux, a Népszövetség volt titkára és a világpolitikáról tart tájékoztató előadást, melyet viták, kérdések követnek. Ő különbem nem egyetlen pro graim-m- száma a Foyennek. Előadó esteket tartottak már nála sokkal érdekesebb urak is. Itt hallottam André Mauroist, akivel alkalmam volt hosszasan elbeszélgetni. Elárulta, hogy májusban Budapestre utazik. Géraldyval is itt találkoztam: az Aimer és a Fai és mai csodálatos finomságú írójával. Mint előadó, ő volt a leggyengébb és Simenon a de- tekitívregények királya, a legreme- kehb. Azt a friss szellemeséget, amit egy óra alat produkált, semmi náció szülötte nem tudja nyújtani. És 9ok egyéb van még itt. Minden héten átlag öt estére van Programm a gyönyörű koncertteremben. A szezonnyitó estély magyar est volt, melyet a Magyar Diákegyesület rendezett. A Foyerban egyetlen magyar vágyóik, de nem egyetlen magyar ajkú, ment itt van cseh nacionáléval Ra- paportova Margit is, Krofta cseh kúlügymdnszter sógornője, aki egy magyar orvos leánya. Van argentínai', svájci, norvég, észt, finn, ír, angol, kanadai, anemita, bolgár, román, holland, luxembourgi, svéd, két lengyel orvosnő kitűnően berendezett és rendelkezésünkre álló rendelővel. Nekem egy perzsa kislány tetszik a legjobban, aki archeológiával foglalkozik. Mint a hadügyminiszter leánya, egészen kivételesen turtóz- kodhatik Parisban, a kormány külön engedélyével, mert Perzsia nem engedi, hogy diákjai Párásban tanuljanak. Hedáníak a legszebb aeélikék- ben játszó fekete haja és hihetetlen nagy fekete szeme van. Ehhez a Foyer mult havi bálján sárga crépe szatin ruhát viselt. Gyönyörű volt. (A Foyer minden hónapban bált rendez.) Érdekes tanulmányokat folytat még Thémise, egy görög leány, aki „A görög népdal Velencében“ cím alatt ad ki egy kötetet Pernotval, a Sorbonne tudós professzorával együtt. Azután Mady a tuniszi, aki a régi római kultúra romjai között .■ kóborog két szomorú mankójával, \ hogy az út nagy kőtömbjei között nagy fáradtsággal kibetűzze az Augusztus császár korabeli felírásokat. És eközé az érdekes heterogénség közé vetült be a Karácsony. Már napok óta jóleső forgolódás van az •előkészületek körül. Azt hiszem, gyönyörű, kedves, meleg lesz ez az első, famíliámtól távol töltött karácsonyom. Óriási karácsonyfánk lesz, melvnek céljaira magyar babákat kértek tőlem. Ezt a kérést továbbítottam s kértem kedves ismerőseimet, hogy hasonló ajándékukat hozzám Foyer International 93 Bf. St. Miohel. Paris, eljuttatni szíveskedjenek. Én magam szerény tehetségemhez képest részt vettem az előkészületekben, Meleg gyapjúsálat kötöttem valamelyik szegény francia hadirokkant számára, akit ki tudná melyik honfitársam golyója tett az élet örök nyomorultjává. De az igazi népszövetséget jelentéktelen, szorgos- kis kezek munkájával sodrott fonalak tartják össze. És ez a kis kék-fehér csíkos gyapjúsál, amely ezzel a névjeggyel megy: „A monsieur André Bouvier une hongroise“ több nyugalmat hozhat a világra, mint a bruxeUes-i tanácsiko- zás. Nemzet és alkotmány Irta: df. íüéS j§ZSSf egyetemi tanár, a gávaí kerület országgyűlési képviselője Bizonyos zűrzavar uralkodik a fogalmaikban. Nem igen tudom megmagyarázni magamnak, hogy miért olyan le kicsiny léssel, miért olyan nem is mondom, hogy kevés respek- tussal, — mert hiszen, ezt ma már nem várjuk intézményekkel szemben — szólnak az alkotmányról, mintha az néha rögeszme, néha valami olyan jelentéktelen, dolog volna, amelytől legjobb lenne megsza- budulni. Reám nézve, aki negyven esztendőt foglalkoztam ezzel az alkotmánnyal, valósággal katasztrofális lenne az a felfedezés, hogy amivel életemet töltöttem, értéktelen valami, talán üres mulatozás volt. Minden népnek, minden nemzetnek, amely méltó erre a névre, alkotmánya van. Nem más ez, mint annak a nemzetnek életszerve, formája; amelyben jelentkezik kifelé és amelyben a maga életét éli. Ha az alkotmány a politikai élet szerve, hu ez teszi lehetővé egy nép létezését, exisztenciáját; azt. hogy úgy tekintessék, mint állam egy másik állammal szemben, hogy saját ipolgárai a maguk társadalmi életét teljesen nyugodtan élhessék; akkor már csak az kíván magyarázatot, vájjon mit jelent a történelmi alkotmány, amelyre mi, azt hiszem, mél- | ■tán — sokan ezt már nem is hiszik — büszkék vagyunk.( Az alkotmány lényegben mindig ugyanaz; a nép ,a nemzet alkotta magának a saját közéletére nézve és mindig változik, mert felődik, korszakonként, a gazdasági és társadalmi élet szükségletedhez képest. Azt szokták mondani: egészen más volt a Szent István-féle alkotmány. Én mint jogtörténész, azt mondhatnám, hogy még inkább más volt a törzsi alkotmány. Mert ilyen is volt! A Szent István-féle alkotmány valóban más, mint amit- a rendi alkotmányban találunk és a rendi alkotmánynak is megvan a maga kifejlődési és hanyatlási korszaka. De mindenütt és minidig egy célt szolgált, ugyanazt a célt változatlanul: a szabadságnak, még pedig az egyes szabadságnak védelmet a tömeg elnyomásával szemben és szolgálja a tömegnek, vagy ahogy én jobban szeretném mondani, a népnek, a nemzetnek Védelmét az egyesnek az elnyomásával szemben. Ezért mondjuk azt, hogy „alkotmányos“. Milyen szép ez a magyar szó! Hiszen ez többet fejez ki, mint más „nyelvek „alkotmány“ szava. Ez nemcsak azt fejezi ki, hogy ez alkotmány, amelyet a nép, a nemzet magának alkot és teremt, hanem kifejezi az alkotást is, tehát egy olyan színt ad ennek a fogalomnak, amely nem mindenütt van meg. Mert bizo- ynio az, bog yaz abszolút országokban abszolút alkotmány van. A régi Oroszországban is volt, a maiban is
