Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 248-296. szám)

1937-11-23 / 265. szám

(Trianon 18.) 1937 november 23. IQRBa OLCSl wiKLAP Konthy Gyula dr. példaadó jótékonysága: Tlzeztr pingSt adott it ez év februárjában a polgármesternek irvaház céljára Szobor Pál polgármester a Kontihy Gyula temetésén mondott nagysza­bású 'beszédében jelezte, hogy Kom- thy dr. halála előtt nagyobb össze­geit adott át abból a célból, hogy ezt az összeget az árvák javáraihasz- nálja fel a város. Azt ás mondottal a polgármester, hogy a jótékonyságról Kontihy dr. nem engedte meg, hogy 'halála előtt a nyilvánosság tudomást szerezzen. Most, hogy a nemes szí­vű emberbarát elhunyt, semmi aka­dálya sincs annak, hogy nyilvános­bctirt, jvímteM, , Äjjgpa gyántól vt/fi. ffifaijvkíiaJtii posztósad /K ßßQHPSZKP OTTOKÓP U 8 VI TEPÉMDT& VIDÉKBE MÉG MA KEP JE SZÖVETMINTÁI NKAT It Oyártelep: Budapest, XI., Lenke-ut 117. ságra hozzuk az elhatározás körül­ményeit és adatait. ■Kontihy Gyula dr. magánosoktól szokatlan bőkezűséggel 10.000 pengőt adott a polgár- mesternek abból a célból, hogy alapítványt létesítsenek egy Nyíregyházán létesítendő ,.ke­resztény árvaház“ céljára. Az alapítási levélben Konthy Gyula dr. elmondja, hogy egész életén át a szenvedés enyhítésén fáradozott és fájó szívvel látta, hogy az árván maradt nyíregyházi gyermekek szá­mára nincs megfelelő otthon. Nyár­egyházán nincs ámaház (azóta már van, az ág. h. ev. árvaház), holott csaknem minden városiban van. El­határozta, hogy egy létesítendő ár­vaház céljára 10.000 pengőt juttat a város rendelkezésére. Addig is, amíg a> szükséges összeg', amely kiegészíti ai 10.000 pengőt, együtt lesz, az ala­pítványi összeg kamatait a tőkéhez kell csatolni. Jól tudom, írja levelé­ben Konthy dr., hogy ez az összeg kevés egy árvaház megépítésére, de azt hiszem, hogy e példán felbuzdul­va, másök is lesznek, akik követnek elhatározásomban 'és hasonlóan hoz­zájárulnak az árvaház létesítéséhez. Nyíregyházám még nem történt hasonló összegű felajánlás egy, a vá­ros által építendő intézmény javára. Meghatottam olvassuk a volt orvos és tűzoltóparancsnok, a felejthetet­len Konthy Gyula dr.-nak végső aka­ratát és hisszük, hogy a nemes szíyű polgár áldozatkészsége serkentőleg hat azokra, akiknek módjukban van az árvaház létesítéséhez szükséges összeget felajánlani. // Halálra gázolták az elragadt lovak Szaibó István anarcsi gazda szom­baton délután szekerével fát szállí­tott. Az országúton haladt, amikor a lovai elragadtak és a bakon ülő Szabó Istvánt magával rántották. A szerencsétlen gazdát a lovak mintegy száz méteren át magukkal vonszol­Az ASPIRIN 40 év folyamán az egész világot meggyőzte kiváló tulajdonsá­gairól. Ebből a világhírből próbáinak utánzatok és pótszerek hasznot huzni, ezek azonban nemérhetikel az előállítá­sában tökéletességig fejlesztett ASPIRIN hatékonyságát és ártaimatlansáaát. ASPIRIN^ T A B l e T T A csak a » föatpezs«- keresztes! A \ BAY ER) V c ved óéi ták, miközben a súlyos teherrel megrakott sze­kér kereke a fején keresztülment. Szabó István holtan maradt az országúton. A megvadult lovak pár száz méterre a halott gazdától maguktól megáll­tak. Az országút járókelői tették fel Szabó István holttestét szekerére és úgy szállították haza. A szerencsétlenség ügyében meg­indult a csenidőri vizsgálat. Papirosreformot jobb mindjárt a papirkosárba dobni msHdatta tritiz Bessenyei Lajos dr. klr. főigazgató a polgári iskolai tanárok nyíregyházi gyűlésén Férfissövet sportru­hára la "yapfu P 131 Férfiingek, nyakkendők nagy választékban Vasárnap délelőtt 10 órakor az Országos Polgári Iskolai Tanáregye­sület Tiszavidéki Köre Nyíregyhá­zán, a városháza nagytermében vá­lasztmányi gyűlést tartott, amelyen megjelent- vitéz Bessenyei Lajos dr. kir. főigazgató is. A választmányi ülésen mintegy negyvenöt különböző polgári iskola tanársága vett részt a Tiszántúl minden részéből. A gyűlést a Hiszekegy imája után vitéz Bessenyei Lajos kir. főigazgató nyitotta meg. A domináns idea e választmányi gyűlésen is mindnyá­junk kézfogása. Egy akaratiban van az erő, a diadal. E gondolat jegyé­ben nyitja meg a gyűlést, amelynek munkájára Isten áldását kéri. Ez­után a kir. főigazgató köszöntötte jURftNIH FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. Ma, hétfőn utolsó nap Pusztai szél November 23—24 Kedd, szerda Budapesttel egyidőben! fiz éneklő bandita Rouben Mamoulian legújabb rendezése. A főszerepekben: NINO MARTINI és IDA LUPINO. Eőladásolc mindkét napon órakor. ilyeífalvi Rákosi Zoltán országos el­nököt-, a polgári iskolai gondolat lel­kes harcosát és a tagokat, akik kö­zül számosán messze vidékről fá­radtak a közügy szolgálatában ide. Ezután, ily efal vi Rákosi Zoltán elnök szólalt fel, aki meleg szavak­kal méltatta Bessenyei Lajos dr. fő­igazgató megjelenésének lelkesítő, biztató erejét hangsúlyozta, hogy a kir. főigazgató mindig személyes megjelenésével érezteti példaszerűen a polgári iskolai tanársággal való együttérzését. Majd rendkívül érdekes előadás­ban tárta fel a lángoló lelkesedésű, egységes front- kialakításáért tüzes szavakban küzdő elnök a polgári is­kolai gondolat küzdelmes múltját. Felsorolta a tanárság és az iskola gyötrelmeit. A polgári iskolai gondo­lat tragikuma, hogy amikor Csein- gery Antal olyan tisztán látó lélek­kel először hangoztatni kezdte, ép­pen akkor született meg Eötvös alapvető népiskolai törvénye, ami­ből a bajok és sérelmek hosszú kál­váriája bontakozott ki. Ma már szin­te groteszkül hangzott, amikor fel­sorolta pl. azokat az- utasítás óikat, amelyeket az iskolai gondnokságok kaptak a polgári .iskola ellenőrzésére. Ha azonban elszomorító volt, amit Rákosi Zoltán a tövises múltról mon­dott, annál üdítőbben hatott, ami­kor felsorolta húsz pontban az egy­ségbe tömörült polgári iskolai tanár­ság küzdelmeinek gyümölcseit az erkölcsi és anyagi célok megközelí­tésében. A további küzdelmek célját főleg a polgári iskolai reform kielégítő megoldásában, a polgári iskolai taná­rok és általában a köztisztviselők anyagi helyzetének határozott javí­tásában jelölte meg, végül fanatizáló hévvel szólította fel a tanárságot- az eddiginél is erősebb összefogásra. Az elnök nagyhatású előadása után Mangócsy Emil c. főigazgató üdvö­zölte a polgári iskolai tanárság gyű­lését a középfokú iskolák nevében, hangsúlyozva, hogy a polgári iskolai tanárok megelégedettsége a többi is­kola érdeke is. Tamáska Endre, a Jókai Mór köz­ségi iskola igazgatója méltatta Rá­kosi elnök tevékenységét és előadá­sának jelentőségét. Boldogok va­gyunk, — mondotta — hogy olyan elnökünk van, aki közkatonaként küzd érettünk. Vitéz Bessenyei Lajos kir. főigaz­gató is hangoztatta, hogy az elnök előadása a múltnak tisztességadás, a jövőre nézve biztatás, lelkesítés volt. Nagy József a taggyűjtés és a szervezkedés adatait ismertette és meggyőződéssel hirdette, hogy vala­mennyi tanárnak egy szervezetbe kell tömörülnie. Csapó főigazgatósági szak-előadó indítványára a gyűlés kimondotta, hogy az elhangzott előadásokat ki­nyomatja és megküldi valamennyi polgári iskolai tanárnak. Rákosi Zol­tán elnök Nagy József munkásságá­nak fontosságát hangoztatta. Az ő példája igazolja, hogy minden eszme sorsa egy emberen múlik. A gyűlés az elnök indítványára köszönetét mondott a taggyűjtés terén bámula­tos energiával fáradó kartársnak. A választmányi ülés legérdeke­sebb pontja vitéz Bessenyei Lajos dr. kir. főigazgató előadása volt a kispolgárság neveléséről. A főigaz­gató -ebben a nagyjelentőségű, reme­kül felépített és erős logikájával, köznevelői és magasabb kultúrpoliti­kai szintézisével meggyőző elöadá­Róna fényképész mester karácsonyra mármost propaganda áron dolgozik Zrínyi Ilona u. 5. Telefon 456.

Next

/
Thumbnails
Contents