Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 197-247. szám)

1937-10-30 / 246. szám

(Trianon 18.) 1937 október 30. SZÄBolcs iwLß LAP — A bor megbetegedéseinél, külö- rösen ekzémáknál és furunkulózis- íál a mindig kellemes hatású termé­szetes „Ferenc József“ keserűvíz — reggelenként felkeléskor egy pohár­ral be véve — a gyomorbélcsa tornát ailaposa-n kitisztítja és méregtdeníti s az emésztést és az anyagcserét hathatósan előmozdítja. Kérdezze meg orvosát. Tetanuszss halál Kronkai Jánosné nyirpazonyi asz szony néhány nappal ezelőtt egy tövisbe megszurta a lábát. Jelenték­telen sebére ügyet sem vetett, pár nap múlva azonban súlyos lázt ka­pott. Beszállították az Erzsébet kór­házba, ahol megállapították, hogy tetanuszmérgezést kapott. Kronkainét a leggondosabb orvosi ápolás elle­nére sem lehetett megmenteni és a 27 éves fiatal asszony ma délelőtt kiszenvedett. A halálozás körülmé­nyeit közölték az ügyészséggel is. Miután bűncselekmény nem forog fenn, a temetési engedélyt meg­adták. mmimm TRUNKHAHII AGYÁRBÓL VÁSÁROLJON* szövetboltunk: vi.teréz-krt.8. IVPROHÁSZKA OTTOKÁR-UTCA& Gyártelep: Budapest, XL, Lenke-ut 117. Lopott csizmák és cipők gazdáját keresi a rendőrség Még szeptember 9 én történt a nyírbátori országos vásárban, hogy az egyik vásáros sátrából csizmákat és cipőt loptak. A nyomozás ered­ményre vezetett, a tolvajt, Jenei András besenyődi lakos személyében elfogták. Régi vásári tolvaj Jenei, de azt már megmondani nem tudta, hogy kinek a sátrából lopta el a cipőket és csizmákat. A rend­őrség most ezúton hívja fel a káro­sultat, hogy jelentkezzen az ellopott árujáért a rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályán. Szerelmi bánatában morfiummal megmérgeste magát egy fiatal leány Tegnapelőtt reggel súlyos állapot­ban szállították a mentők Tóth Sári 20 éves leányt a kórháziba. Az orvo­sok mérgezést állapítottak meg. Tóth Sári a Színház-utca 33. szám alatt volt alkalmazásban. A jómo- dorú, dolgos 'és szolid viselkedésű leánnyal a gazdája igen meg volt elégedve. Az utóbbi időben a leány szomorúnak látszott, de senkii sem gondolt arra, hogy milyen nagy el­határozás előtt áll Tóth Sári. Teg­napelőtt éjjel azután megtörtént a szerencsétlenség, A fiatal leány nagy adag mor­fiummal megmérgezte magát, mire a háziak rátaláltak, már habzó szájjal, élettelenül feküdt a szobájában. xAzonnal értesítették a mentőket, beszállították a súlyos állapotban le­vő leányt az ^ Erzsébet^^kórháziba, ahol gyomormosást alkalmaztak. Állapota súlyos, de az- orvosok remélik, hogy .megmenthetik az életnek. A leányt még nem lehetett kihallgatni, de a nyomozás szerint- Tóth Sári szerelmi bánatában akarta magától eldobni az életet. A Dunamedence kulturális prob­lémáiról tartott előadást Sziklay László dr. A Rotary Club szerdán este tar­totta összejövetelét Nyíregyházán a Korona különtermében. Az összejö­vetelen Juhász Sándor elnök beje­lentette, hogy a magyarországi Ro­tary govern«,ra, Koós Zoltán dr. no­vember 10-én meglátogatja a nyír­egyházi csoportot. Kovách Dénes dr. külpolitikai titkár -felolvasta a italiini klub meleghangú levelét, ame­lyet a nyíregyházi Rotary Club üd­vözlésére írt válaszul. Az észt kluib németnyelvű levelében lelkes sza­vakkal köszöni meg a nyíregyháziak üdvözletét, amelyben az észt-magyar kulturális kapcsolatok erősítését lát­ja. A nyíregyházi Rotary táviratban üdvözölte a helsinki klubot is a finn- ma gya;r kulturális egyezmény meg­kötése alkalmából. Ezután Sziklay László dr. tartotta me,g magasszínvonalú, rendkívül ér­dekes előadását a Du ne-medence kulturális problémáiról, amelynek most elméleti alapvetését adta. Ez a kérdés ma minden számottevő folyó­iratot (foglalkoztat. A magyarság számára különösen érdekes a Duna- medenee kulturális életének kérdése. Mi nemzetiségekkel éltünk együtt a Duna völgyében s szerepünk a primus inter pares szerepe volt. A világháború után elvesztettük nomzetiségeinket, ami bizonyos’ te­kintetben nyereség, de nagy veszte­ség is. Rá kellett jönnünk, hogy nem zetiségeinkkel f ogla Ik ozn unk kell. Első kérdés itt, hogy mi az a jegy, amely a magyar nemzet ma­gyarságát meghatározza. Ha Német­ország, Anglia, Franciaország példá­ját nézzük, azt látjuk, hogy I ezek a nagy nemzetek kitermel­nek egy-egy nagy fogalmat, mellyel meghatározzák magukat. így a németek a fajiságot, Anglia a birodalmi eszmét, a franciák az es­prit, a kultúrát, amely a francia nem­zet jellemző jegyét adja. Azt mond­ják, hogy a francia a giloire nem­zete, de ez az eszme is kultúrtermek lés a francia történelem nem a politi­kai, hanem főképpen a kulturális eseményekkel van összefüggésben. Ha mi, magyarok, keressük azt a fő-fogalmat, ami nemzeti voltunkat kifejezi, akkor azt találjuk, hogy nem a nyelv, nem a faj, nem is a birodalmi eszme, hanem a kultúra és pedig az irodalmi kultúra eszmetar­talmában és jellegzetesen magyar irányában találjuk meg. A legsajá­tosabb magyarságot kifejező irodal­mi érték a magyar irodalom erkölcsi be­állítottsága és a szülőföldhöz való ragaszkodás. Az igazi magyar író, a nagy magyar író apostolnak érzi magát, erkölcsi küldetési hit sugárzik művéből. Ezt láthatjuk akár „Az ember tragédiá­jáéban, akár Arany balladáiban, amelyekben a lelki ismeretnek, az er­kölcsi motívumoknak jut döntő sze­rep. Ép így megtaláljuk a magyar költőben a szülőföldhöz való ragasz­kodást-is, mint Ady Fel-feldobott kő c. költeménye, a Szózat nagy igaz­sága mutatja: A nagy világon e kí­vül, nincsen számodra hely ... Ezután rendkívül szellemiés okfej­téssel a legkiválóbb szlovák és- ro­mán írókra való hivatkozással mu­tatja ki, hogy a magyar nemzeti iro­dalmi értékeket átadtuk a legkiválóbb szlovák és román költőkön át a környező nemzetiségeknek, akik így lelki rokonainkká lettek. Mi mindent, amit átvettünk a szel­lemi folyamatokból, az ízlés javai­ból, átadtuk a .nemzetiségeknek, a primátusság a miénk volt. A nemzeti eszme, a nemzeti nyelv virágzását, az új nemzeti megújhodás eszmei rugóit tőlünk vették át, a lelki habi­tust mi adtuk át nekik és a tőlünk nyert értékekkel fordultak ellenünk. Meg kell vallanunk, hogy addig, míg a kulturális primátusság a kezünk­ben volt, nem törődtünk eléggé ve­lük. Ma megszűnt a kapcsolat régi ereje, de a közös történelem hatás­ban, az etikai beállítottságú irodalom ereje, a szülőföldhöz való ragaszko­dás ma is tart. És a kultúrfölényről addig beszélhe­tünk, mint valóságról, amíg a szellemi prím-hegedű a kezünk­ben van. Törődnünk kell tehát a nemzetisé­gekkel. Az állandó leiki kontaktust életben kell tartanunk. Ebben a Rotaryra is nagy feladat vár. Sziklay dr. utalt a Láthatár, az Apollo c. folyóiratokra, amelyek a lelki rokonság tudatosítása érdeké­ben fejtenek ki akciót és jelezte, hogy egyik legközelebbi előadásában a Dunavölgy k ultürk özö ssegéaiek kérdéseit gyakorlati szempontból is megvilágosítja. A mindvégig lebilincselő, értékes előadásért Juhász Sándor dr. elnök mondott köszönetét Sziklay László dr.-nak. Amerikába indult - a kórházba jutott Kajati Károly gyürei gazdálkodó a vásárosnaményi állomásra hajtott kétlovas fogatával, hogy kikisérje Amerikába utazó nővérét. Az állo­más közelében a lovak azonban megvadultak és a kocsit az országút mentén elhúzódó szennyes vízzel telt gödörbe fordították. A kocsin ülő Kajati Erzsébet az esés következté­ben kificamitotta a vállát és eltörte a karját, úgyhogy az amerikai ut helyett egyelőre csak a kisvárdai kórházig jutott. Kajati Erzsébet most ott várja gyógyulását, hogy azután utrakelhessen. —ooo— íuRftmn filmszínház TELEFON 11. SZ. Ma, pénteken utolsó nap A néma vár Október 30-31, Nov. 1. Szombattól hétfőig Budapesttel egyidőben! Az én leányom nem olyan . . . Csathó Kálmán pompás vigjátéka filmen. Főszereplők : TOLNAY KLÁRI, TURAY IDA, _________KABOS GYULA, RÁDAY IMRE _________ Elő adások: Hétköznap 3, 5, 7 és 9 óra előtt 10 • perccel. Vasár- és ünnepnapon 3, 5, 7, és J 9 órakor. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor • matiné, kedvezményes helyárakkal. • BSM' I HUNGÁRIA I filmszínház S Ezelőtt: Városi Filmszínház I Telefoszám : 503. Ma, pénteken utoljára Uj élet felé Október 30—31, Nov. 1. Szombattól hétfőig $ Budapesttel egyidőben! Az én leányom nem olyan . . . Csathó Kálmán pompás vigjátéka filmen. Főszereplők: TOLNAY KLÁRI, TURAY IDA, KABOS GYULA, RÁDAY IMRE. Előadások: Hétköznap 3, 5, 7 és 9 óra után 15 5 perccel. Vasár- és ünnepnap 2, 4, 0, 8 és • 10 órakor. • mm m'mm mm*, meg j9gg&

Next

/
Thumbnails
Contents