Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)

1937-07-13 / 155. szám

4. oldal ■■flül SZA bolcsx hirLAP (Trianon 18.) 1937 július há 13. A falu sorsjegye ŰsszeáíüloUa: KáEíay András az előző évii 21 tanfolyammal szem­ben, amelyen 755-eia vettek részt. A belyi viszonylatoknak megfele­lően, hímző, szövő, suskó, varró, kosárfonó és kötő 'tanfolyamokat tartottak fenn. Nagy hibája a tan­folyamoknak, hogy még nem ren­delkeznek megfelelő eszközökkel és a szakoktatókban is hiány van. I vándortársulat színészé- vei meg akart székei egy 17 éves urileány A tiszacsegi csendőrség éfdekes ügyben tartott nyomozást. Jelentet­ték, hogy a községben lakó urilány megszökött a csaiádi háztól és a községben tanyázó vándorszintársu- lat egyik színészével Budapestre akart menni. A leány családja csak az utolsó percben tudta Jmeg, hogy a fiatal leány és a színész mire ké­szül. A vonatnál sikerült a leányt megtalálni és indulás előtt két perc­cel hazavinni. Az elutazásból igy nem lett semmi és nem utazott a színész sem, akit a csendőrök hall­gattak ki. Megállapították, hogy a a leány fedezte az utazásnak reá reá eső részét és maga vallotta meg a jegyet. A színész kijelentette, hogy nem biztatta a leányt, hogy vele- tartson, önként akart vele utazni a fővárosba. Az ügyben kihallgatott színész, Ormai Miklós eilen nem indult sem­miféle eljárás és a leány családja sem tett bűnvádi feljelentést, igy a csendőrség a további kihallgatásokat sem tartotta meg. A leány családjá­nak tagjait sem kérdeztek ki. 3 tfizsltó, 2 lovaskézbe’ sitii, 1 hajdú állás van üresedésben a városnál Nyíregyháza megyei város hivatá­sos tűzoltóságánál megüresedett há­rom hivatásos tűzoltói állásra pá­lyázatot hirdetnek. A tűzoltói egy évi próbaszolgálat után a hivatásos tűzoltóparancsnok előterjesztésére a a polparmester II. osztályú altiszti minőségben véglegesíti, A pályázók saját kezűleg in es 2 pengős ok- mánybélyeggel ellátott foiyamodvá nyukat Nyíregyháza megyei város polgármesterenez címezve, legké- sőbo 1937 juiius 20 napjáig ad­ják be. Ugyancsak pályázatot hirdet a vá­ros egy II. osztályú altiszti (lovas- kézbesitői) és egy kisegitő szolgai (hajdú) állásra. A kérvényeket 2 pengős okmány bélyeggel felsze­relve juiius 20 ig kell beadni a Nyír­egyháza megyei város polgármes­teréhez címezve. Lúgot Ivott egy idegbeteg asszony Bacsó Lászlóné fehérgyarmati asz- szony, aki már régebb idő óta ideg­gyengeségben szenved, csütörtökén reggel öngyilkossági szándékból ol­dott lúgot ivott. Életveszélyes álla­potban behozták a nyíregyházi Er­zsébet hórházba, de az orvosok ön­feláldozó ápo.ása hiábavalónak bi­zonyult, Bacsó Lászlóné vasárnap reggel kiszenvedett. A halálesetet jelentették az ügyészségnek, amely a temetési engedélyt megadta. — Júliusi divatlapújdonságok megérkeztek és az Ujságboltban kaphatók. j (x) Folyó év tavaszán felajánlottam-a Magyar Tanító Egyesületek Egyete­mes Szövetségének. A sorsjátékok az állami bevéte­lekben és kulturális célok szolgála­tában folyton fokozódó jelentőség­gel szerepelnek az egész világon. Az olasz lottó több mint százmillió pengőt jövedelmez az államnak évente. Létjogosultságuk kétségtelen, mert működésük a köz javára hasznos és áldásthozó lehet, ha takarékos­ságra, tőkegyűjtésre és jótékony­ságra tanítanak. Ilyen sorsjáték ter­jesztése kötelesség, nehogy másféle sorsjáték verjen gyökeret a közsé­gekben. Emberi gyarlóságra, megtévesz­tésre, reklámokkal felcsigázott nye­reségvágyra építeni a falu népe kö­zötti sorsjátékot, erkölcstelen ha­zárdjáték, ópiumcsempészet volna. E megállapításaim és felfogásom alapján terveztem 1935-ben ezt a sorsjátékot, amely egyrészt egé­szen jelentéktelen áldozatot igé­nyel a játékostól, másrészt a játék­kal karöltve jelentős tőkét teremt és végül minden hónapban szép pol­gári vagyon megnyerését biztosítja a szerencsés vevőknek. Elgondolásom a következő: 100.000 sorsjegy ára egész évre 120 pengő, amely havi 10 pengős részletekkel minden hónap 1-én törlesztetik. A havonta fizetendő 10 pengőből 5 pengő megy kamatozó tartalék­tőkére minden hónap elején a vevő nevére, a másik 5 pengővel játszik a vevő a minden hónap végén meg­tartandó sorshúzáson. A sorsjáték kezdete 1938 január 1. és tart 16 éven át, 1953 december 31-ig. Az első, 1938. év végén van min­den vevő nevén 60 pengő megtaka- 1 rít-va, mely összeg 100.000 sorsje­gyet számítva, az első év végén hat- j millióra rúig. Tehát egy év alatt olyan összeg áll 'elő, amellyel soha még Nagy-íMagyarországon sem in­dult semmiféle vállalat sem. Ilyen összeget egy év alatt összehozni játszva csakis e terv alapján sike­rülhetett. Ez az összeg 15 év alatt egyszá-z- harmincötmillió és 18.000 pengőre növekszik az 1953. év végére kama­tos kamatokkal, vagyis minden ve­vőnek az 1938. évben összegyűjtött 60 pengőjéből, amely 15 éven át be- fdzetbe 900 pengőt tesz ki, 1350 pen­gő és 18 fillér készpénze van a bankban. Miután pedig a kamatos kamatok félévi utólagos tőkésítéssel számoltattak ki, ehhez az összeg­hez, mint időközi kamat sorsjegyen­ként körülbelül 2 pengő 60 fillér, 100.000 sorsjegyhez kb. 260.000 pengő jár, amely összeg egy külön alapon szerepel e sorsjáték mérle­gében. Le kell tehát szögezni azt, hogy a vevő a sorsjátékra szánt havi 10 pengőjének felét, azaz 15 év alatt 900 pengőjét, kamatos ka­matokkal máris visszanyerte. Azaz csak sorsjegyenként 450 P 18 fillért kapott kamatokból az idő­közi kamatok nélkül. Emlékezzenek rá, t. Olvasóim, hogy a jövő sors játékai csakis ezen vagy ehhez hasonló alapon fognak elindulni és meg vagyok győződve arról, hogy a jelenlegi osztálysors­játék is változtatni fog rendszerén. Nyomatékosan és ismételten fel­hívom a t. Olvasóim nb. figyelmét az első, az 1938-iki megalakulási évre. E tervezet kizárólag a havi 10 pengő befizetéssel indul. Az első év van hivatva a már említett 6 milliós tőke megszerzésére, amely már az 1939. év január 1-től kezdve azután, mint fent láttuk, kamatozó tartalék­alaptőke szerepel. Ugyancsak szűk- J Ki hitte volna, hogy Nyíregy­házán akad ember, aki szemétből is megél, holott nem fuvaros, vagy utcaseprő, csak egyszerűen egy ősz, öreg bácsi, akinek az a foglalkozása, hogy végig kotorássza az összes szemétládákat. Ócskavasat, miegy­más „hasznos“ holmit kutat. Éppen a gyümölcspiacon elhelye­zett hatalmas szemetesládába hajlik, amikor tettenérem. Aranybánya Megállók mellette, köszöntőm. Felérni ordítja a fejét és zsíros kalapja alól fölsandít rám. — Segíteni akar? — kérdezi ne­vetve, azután tovább kaparász egy vasdarabbal a hulladék között. — Aztán talált már valami ren­des dolgot? — próbálom elindítani a beszéd fonalát. Nyögve kiegyenesedik, kezei ejé­vel megtöri! gyöngyöző homlokát, azután hüvelykujjával oldalt bök egyet. — Ott van a tarisznyában. Belenézek a nyitott bakóba. Ron­gyot és néhány rozsdás vasdarabot látok. — Mit csinál ezekkel? — Elviszem a kereskedőhöz. — Sokat kap érte? — Ha sokat viszek. Kis szünet után folytatja: — El sem hiszi a fiatalúr, hogy aranybánya egy ilyen láda. Én ebből élek. Találtam én mán fülbevalót, gyűrűt is nem egyszer — dicsekszik. — Sokan élnek guberálásból? — Miből? — csodálkozik. — Gu-be-rá-lás-ból — szótagolom. — Furcsa nevet adtak neki, de kevés ember adja rá magát, mert bizony nem a legízlésesebb munka. Azért vagyunk vagy öten, de azok nem tudnak ebből megélni, mert nines kitartásuk, ha egyik ládában nem tálálnak, akkor a másikba bele sem bújnak. Egyre néz a ládába, egyszerre új­ból belebujik 'és pár pillanat múlva egy félpár barnacipőt húz ki onnan. Különös törvény Egészen jó félcipő, csak éppen a párja hiányzik. — Nem ér az semmit — legyintek. ség van a megalakuláshoz a beren­dezések és mindenféle előzetes ki­adások fedezésére, ennek az alakuló évben összegyűlt hatmilliónak idő­közi kamatjára, amely abban az év­ben kb. 100.000 pengőt tesz ki, vagyis sorsjegyenként kb. 1 pengőt veszít el a tulajdonos, illetve any- nylval járul hozzá az előzetes kiadá­sok fedezésére és berendezések, va­gyontárgyak beszerzésére, ismét­lem, az első év időközi kamataiból. Ez a sor sj egyenkénti kb. 1 pengő is megtérül. nép rontást. — Ezt nem lehet mondaná, kérem. Véletlenül került a szemétbe és amikor a gazdája nem találja meg, akkor kidobja a másikat is, csak ad­dig eltelik akár három hónap is. — Ez nem biztos — ellenkezem. — Múltkor egy papucsot talál­tam és tegnapelőtt a Jókai-utcai lá­dából kihúztam a párját. Ennek a munkának is van külön törvénye és azt én már csak jobban ismertem, mint a fiatalúr — feleli önérzetesen. Ügylátszik, a gyümölcspiacon 'levő láda tartalmát már kimerítette, — mert szcdelőzködik és továbbmegy, de még visszaszól: — Meglesz a párja! ő biztos benne, hogy a különös törvény érvényesülni fog. Utána kiáltok: — Hátha más találja meg?! Nem hallotta és így jobb neki, mert erre azután alig tudta .volna megnyugtatni magát. —mj— „Veszélyben a szerelem“ A vegyészek most fedezték fel a világ legveszedelmesebb szerét, mely közömbössé képes tenni a szerelme­seket egymás iránt. Az Amerikából érkezett jelentések arról számolnak be, hogy az American Museum of Natural History vegyészeti labora­tóriumban „Prolaktin“ néven olyan folyadékot állítottak össze, amely feltalálója szerint minden szerelmi érzést maradéktalanul megsemmisít és amelytől még a legszenvedélye­sebb szerelmes is jégesappá válto­zik. Embereken egyelőre még nem próbálták ki, csak állatokba fecs­kendezték be a szerelmi ellenszert. A szerencsétlen kísérleti állatkák nyomban teljesen közömbössé vál­tak párjuk iránt. A feltalálók hét ‘lakat alatt őrzik a Prolaktint, a leg­nagyobb titokban tartják annak összetételét, mert — mint mondják — borzalmas szerencsétlenséget je­lentene az emberiségre nézve, ha el­vennék tőle a szerelmet. — Agyvértódulás, szíszorongás, nehéz légzés, félelemérzet, álmat­lanság a rendkívül enyhén ható ter­mészetes „Ferenc József“ keserűvíz használata által — reggelenként éh­gyomorra egy pohárral — igen sok­szor gyorsan megszüntethet ők. Az orvosok ajánlják. (Folytatjuk.) Kincs kér esés a gyümölcspiaci szemétládában Foglalkozás — konkurrencia nélkül 'Sértődötten utasítja vissza az ün-

Next

/
Thumbnails
Contents