Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)

1937-08-19 / 187. szám

Ára 10 fillér Nyíregyháza, 1937. augusztus 19. (Trianon 18.) V. évfolyam 187 (1319) szám. Csütörtök iMrkesztőaég és kiadóhivatal Bethlen-utca 1. sz. Poatatakaréki csekkszám: 47.139. Telefónezám: 77. * POLITIKAI NAPILAP Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény. Hogyan jutott el Lipták László a reformpárttól ■ Bethlenen át ■ a független kisgazdapárti jelöltségéig Hamit ét célzatos, de kfinnyen átlátszó rágalomhadjáratuk sem segít a népszerűtlenségükön A ikemecsci kerületben 10 napja tart már a választási agitáció. Azóta se szeri, se száma a gyűléseknek. A Nemzeti Egység Pártjának impo­záns gyűlései mellett minden alka­lommal szóhoz engedik jutni az el­lenzéki jelölteket és a „választási atrocitás“ már csak a múlt elavult szótártölteléke lett. Mert annyi gyű­lésen emelhették fel szavukat, ahányszor akarták, d^ hogy azok­nak nem volt meg a kívánt hatása, arról már csak azok a józangondol- kozású .szabolcsi magyarok tehet­nek, akik csömörrel fordulnak el a saemélveskedés és hangos Ígérgeté­sektől. A kilátástaLanság végső kapkodá­sában kortesfogásul most odavetet­ték, hogy a nyilaskereszt-esek volta­képpen előőrsei é9 titkos társai a Nep-nek. Ezt maguk a Nemzeti Egység Pártjának képviselői cáfol­ták meg azzal, hogy majd minden gyűlésen hangoztatták, hogy a ma­gyar életibe nem lehet becsempészni idegen eszméket. Ha ám Artúr kép­viselő szavait idézzük itten: Nekünk megvan a mi irányt mutató keresztünk, amelyen a krisztusi szeretet apostoli tiszta­sága ragyog és nem a gyűlölet sötétje homályosítja el. Drozdy Győző nyíltan feltárta a zsidókérdést. A kormány ezt az evangéliumi mondást írta fel zász­lajára: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadut“. És ezen evangéliumi elv alapján tette szóvá a zsidókér­dést is. A kormányt ennek a kérdés­nek az elbírálásánál nem a gyűlölet, hanem a nem­zeti öntudat kérdése vezérli. Eb­ben az országban a kormány hozzájárulásával nem lesz erő­szakos bántódása a zsidóságnak mindaddig, míg nemzeti, gazdasági és politikai vonatkozásban a ma­gyar nemzeti törekvésekkel párhu­zamosan halad. Jöhetnek itt idegen államból eredő áramlatok, az a magyar népfajnak idegen lesz mindad­dig, míg a zsidóság, a magyar fajisággal és annak alapelveivel szolidáris. Ezekután a nyílt és őszinte szavak ■után veheti-« valaki komolyan azo­kat a tendenciózus híreszteléseket, hogy a kormánypárt jelöltje a faj­védő párt jelöltjével, ha látszólag nem is, de lelkileg együtt küzd, hogy így gyengítsék a kisgazdapárt jelöltjét. .. á. JÉ Nem, ez ismét csak demagógia, kortesfogás, mint ahogy kortesfogás az a rágalomhadjárat, amelyeket magánbeszélgetések diszkrét szavai­ból elcsenve, hamisan beállítva kür­tőinek szét ország-világ előtt. Az egyik ellenzéki esti sajtó tenden­ciózus híreit, hogy a Csik-féle gyű­lésen ünnepélyesen fogadták az odaérkező Nep-képviselőket, moso­lyogva fogadják a demecseriek. Mert mi ebben az igazság? Deme- cserben vasárnap Csák László pártja délelőtt fél 12-kor tartott gyűlést, amit közvetlenül a Nép. gyűlése kö­vetett. A Ncp-képviselők a kitűzött időben oda is érkeztek, de akkor még Csikék nem fejezték be gyűlé­süket és így volt ax, hogy véletlenül összetalálkoztak. De üdvözlés egy­általán nem hangzott el. Ez merő valótlanság. Vájjon azt hiszik, hogy a kisgaz­dapárt jelöltjének fellépését meg­előző kulisszatitkot nem ismerik, dehogy nem. Mindenki tutija, hogy a jelölt személyét ez alkalommal nem a képességed döntötték el, csak az, hogy melyik fogja bírni szusz- szál a választás költségeit. Már nyil­vánvaló volt, hogy Kállay Miklós lemond a mandátumáról, de még mindig nem akadt a Független Kis­gazdapártnak startra kész jelöltje, mert nem volt vállalkozó, aki duz­zadt pénztárcáját fogyasztókúrára küldje egy teljesen reménytelen és kilátástalan választási küzdelembe. A kortesek kétségbeesve figyelték, mikor jön már a pénzes jelölt és bi­zony nem egyszer csalódottan tér­tek vissza az álomásról, mert nem érkezett meg. Végre Lipták László meggondolta, de nem megfontolta és vállalkozott a jelöltségre. Amikor már biztos volt, hogy kellő anyagi muníciót hoz a választási harcba, egyszerre ott termettek a kortesek és Lipták Lászlót, akinek nevét ta­lán azelőtt nem is ismerték, kezd­ték magasztalni. É9 ez a magaszta­lás mindig arányban volt a pénz­tárcával ... Kulisszatitok ez. de azért a ke- mecsei kerület madarai is ezt csiri­pelik. Lehet-e csodálkozni ezekután, ha a kerület népe nem akar szimpa­tizálni a jelölttel, akiről a kortesek azt hirdetik, hogy a gazdatársada­lom rendíthetetlen szószólója lesz és személye súlyt jelent majd az egész pártban. Nagy bizalmatlanságot- kelt a jelölt személye iránt, hogy támogatására eddig mindössze 3 képviselő jött le egyetlen egy napra, akik csak a gazdapárt zászlaja mellett tettek hitet és a jelöltről csak immel-ámmal em­lékeztek meg. Ok már ha Ugatásukkal sokkal őszin­tébbek voltak és .bizony önmaguk sem voltak elragadtatva Lipták László személyétől, mert- hisz a ma­gyar közélet porondján nem őbenne látják az eszmék diadalmas harco­sát. Nem, erre nem igen predeszti­nálja az állítólagos tömött pénztár­cáján kívii.1 eddigi szereplése, amihez koránál fogva sem lehetett még sok alkalma. Valamire emlékeztetnünk kell még Lipták Lászlót. Emlékeztetjük arra az időre, amikor a reformnemzedék soraiban Gömbös Gyula politikájának tántoríthatatlan híveként vallotta magát. Emlékeztetnünk kell arra az időre, amikor heteken át a miniszterelnök­nél előszo-bázot-t, hogy közelébe fér­kőzhessen, mert úgy gondolta, hogy a húsosfazék mellett könnvebben megsütheti egyéni érvényesülésének pecsenyéjét. Gömbös Gyula azonban nem fogadta. És ezért sértődött meg, úgyhogy máról holnapra feladta politikai elveit, amiért addig fiatalságának egész hevével lán­golt. Ebben az időben adta ki egyik köz- gazdasági brossuráját, amihez Mecsérrel Íratta a bevezetőt, csak azért, hogy mégegyszer kacér­Római diplomáciai körök értesü­lése szerint Horthy Miklós kor­mányzó és felesége a kéthetes kül­földi túra során ellátogat Olaszor­szágba is, bejárja a Garda-tó kör­kodhasson a Nep-pel. De amikor látta, hogy ott nem terem számára babér, Bethlen István gróf mellé szegődött és ebből a biztos, de nyugalmas fe­dezékből várta, hogv mikor állhat ki a politikai élet mezejére. Amikor meghallotta, hogy a kisgazdapárt jelöltet keres a kcmccsei válasz­tásra, jó fiúhoz méltóan, elment Bethlen István grófhoz és kikérte az engedélyét, hogy máról holnapra felcsaphasson kisgazdának. Az engedélyt megkapta, mert Beth­len nagyon jól tudta, hogy nem ve­szít vele senkit és miért ne engedte volna, mikor tudta, hogy a kisgaz­dák sem nyernek benne senkit, Ezekután rossz helyen hangoztat­ják éppen ezen az oldalon az „él­harcosok" és .élkuvaszok" elleni támadásokat, mert ha a pénztárcát az eszme fölé kell helyezni, akkor a saját por­tájukon nézzenek körül első­sorban. Lehet, hogy ők nem tudják elkép­zelni, hogy vannak még a magyar igazságnak fanatikus harcosai, de a kcmccsei kerület választási agitá- ciója alatt rá keU jönniük, hogy a Thuránszky Pál mellett- felvonult politikai tényezők és helyi poten- tátorok — a választók ezreivel egye­temben — csakis a nemzeti össze­fogás gondolatától fűtve és csakis a jobb magyar jövendőbe bízva, csatlakoztak a Nemzeti Egység zászlaja alá. És hogy ez így van, majd minden szónál ékesebben fog­ja bizonyítani a választás eredmé­nye. Három nap múlva majd el­válik ... Nem mondtuk volna el mindezt, ha a választása küzdelem nem fa­jult volna a személyeskedés és az alaptalan vádaskodás terére. nyékét, az olasz dolomitokat s on­nan továbbfolytatja az útját Svájc­ba, ahonnan az Engadin-völgyén ke­resztül tér vissza Ausztriába s haza Magyarországra. A szlovákok rendületlenül küzdenek jogaik kivívásában Hlinka András, a szlovák néppárt vezére Lengyelországban tartózko­dik. A szlovák pártvezért Zakopan- jeban felkeresték az újságírók s előttük Hlinka feltűnést keltő nyi latkozatot tett. Többek között a kö­vetkezőket mondotta: A szlovákok nem ismerhetik el a : csehszlovák nevet, A szlovák nép I önálló és az is akar maradni. Vál­tozatlanul követeljük a pifsburgi szerződés végrehajtását, önkormány­zatunk biztosítását, szlovák parla­mentet, szlovák törvénykezést, szlo­vák iskolát és nyelvünk szabad használatát, valamennyi állami in­tézményben jogaink teljes érvóiye- sitését. A Kormányzó két heti utiprogramja

Next

/
Thumbnails
Contents