Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)

1937-07-05 / 148. szám

8. oldal JNEyírvidék jZabolcsi Hifi hirlAP (Trianon 18.) 1937 július hó 4. A legdivatosabb női és férfi lenvásznak és tropikálok Ruha, babát, kosztüm anyagok, kelengyék óriási választékban Vay Ádám-utca 2. szám. Takarékpalota. Pisszer János: Hitelezők észretérni! A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete legutóbbi vándorgyűlé­sén dr. Hegedűs Lóránt ny. pénz­ügyminiszter, a TÉBE elnöke, meg­nyitó beszédében kitért a pénzügy­miniszternek akkori, a külföldi hi­telezőkkel történt tárgyalására és azt üzente a külföldi hitelezőknek, hogy fontolják meg követeléseiket 'és ne kívánjanak többet, mint csak annyit, amennyit az adós fizetni tud, mert különben az adóst a tel­jes nemfizetés állapotába hozzák. Ez az igen megszívlelendő okos, sőt bölcs tanács az állam hitelezői­nek szólt, mert hiszen olyan külföl­di adóssága Csonka-Magyarország- nak, amely a magángazdaságot ér­dekli, alig van. Tehát az állam hite­lezői jól fontolják meg követelései­ket! így is van! Köszönet ezért a TÉBE elnökének. De... Ami áll az egyik hitele­zőre, az áll a másikra is. Ami áll az egyik adósra, az a másikra is áll ám! A külföldi adósság két részből ál­lott. Egyik rész az állami tartozá­sok, a másik a magántartozások ré­sze volt. Amióta — s ez a múlt év (1936) tavaszán volt — a zálogleve­leket és az adósleveleket nosztrifi- káltuk, mert — amint azt a pénz­ügyminiszter akkor kijelentette — az adóslevelek „legnagyobb része“ már az országban van, azóta ez a második rész, a magántartozások része megszűnt külföldi adósság lenni, azt összevásárolták ,potom áron a közvetítő hitelezők és így , .magyar orszá gi adósságokká“ vál­tak. Ezekben a magánadósságokban tehát a pénzügyminiszternek tár­Gyümölcs­véti őszerek olcsón — karleien kívül VINARZIT NOVOKÉN HERNYÓÉNYV dr. Marton Gyula Nyíregyháza (Menetjegyiroda) Www w w w w Ty w gytalndvalója nincs és nem is volt. A külföldi magánadósságok tehát most már belföldi magánadósságok­ká lettek és hitelezők, az azelőtt „közvetítő“ hitelezők lettek. Igen szerény véleményünk sze­rint a dr. Hegedűs-«féle intelem és tanács ezekre a „magyarországi hi­telezőkre“ is áll és a TÉBE elnöke igen helyesen tenné, ha tagjait szintén kioktatná a tőle elhangzott bölcsességre. A TÉBE elnöke kiváló 'bölcsességről tett tanúságot a maga kijelentésével, mert ha azt meg­fogadnák a hitelezők, akkor sok minden másként lenne, mint eddig megtörtént. Például nem licitáltatná el a bank az egyházközségek templomát, mint ezt a múltban láttuk. A városokat a hitelezők nem szorítanák arra, hogy most, amikor nincsen értéke az ingatlanoknak a városokban, hogy pont éppen most adjanak túl, potom áron ingatlanaikon, ezzel va­gyonalapúkat mód felett csorbítsák. Az árverési hirdetmények tömege Mindenkit érhet baleset... ezt hirdetik azok a plakátok, amelye­ket a balesetbiztosítók terjesztenek. Ennek a szerény szabóm est érnék, — akiről most szó lesz — volt bal­esetbiztosítása és mégsem kap kár­térítést az őt ért kellemetlen bal­esetért ... Az eset szomorú hőse Tenigli Károly szabómester, aki Péter és Pál szép ünnepnapját egy kis ki­rándulásra használta fel. A Sóstó­fürdő hűs lombjai alatt poharazott késő estig Tenigli Károly és az éj­féli vonattal hazaérkezett a Besse- nyei-térre. Idáig nem is volt baj, mert a kisvonat a hosszas poharaz­nem látna napvilágot és nem üldöz­nék ki az embereket ükapjukról rá­juk maradt kis földjük és házuk­ból és a szerencsétlenek nem fejez­nék be az árverést a padlás egyik kakasülőjére önkezű feiakasztásuk- kal és öngyilkoságukkal. Van még több is, de elég ez! Nos igen! Hegedűs Lorántnak igaza van! Tessék a hitelezőknek eddigi tobzódásait mérsékelni. Az adósok, állam, vármegyék, városok, községek, egyházközségek, egyesüle­tek, magánosok, cégek amúgy is a hitelezők horgain fityegnek. Csak egy kicsit kell a horgot megrántani, vagy még megrántani sem kell, már­is megbolondul az adós, ez a játék­szer, amellyel úgy játszik a hitelező, mint macska az egérrel. Fogadják meg a hitelezők a saját elnöküknek intelmét, tanácsát és oktatását, nehogy azután az adós renitenciába essék és élete árán is elszakítsa azt a zsineget, amellyel most le van kötve. Észretérni, urak! Észretérni! Va­lami okosabbat kitalálni, mint foly­ton csak horribilis kamatot szedni! Észretérni! A gazdasági élet rabláncait fel­szabadítani! Észretérni! gatás után is épségben hazahozta a kitűnő szabómestert. A baj ott kezdődött, bogy a Bessenyei-térről mért hazáig gyalogolnia kellett. El is indult szép csendesen Tenigli Károly a lakása felé, azonban min­den óvatossága mellett is, — vall­juk be őszintén — ez a gyaloglás inkább hasonlított a görbe utcák kálváriáiéhoz... A szimpatikus szabómester szerencsésen eljutott a Kálvin-térig. Itt egy kis pihenőt tartott s leült a kert gyepszőnye­gére. El is fáradt, az egész napi ki­rándulás és a poharazgatás hatása alatt — elaludt Tenigli Károly. Az alvá9 símán ment, csak az ébredés FnrHríc7nf"iQ berendezések, Jégszekrények, Taka- I U1 réktüzhelyek nagy választékban Wirtschafter Armin vaskereskedésében Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 3. Telefon 90. I Amíg egy szabómester eljut hazáig Egy kis kiruccanás nagyon szamom kivetkezmínyel volt katasztrófálisan szomorú. Az. történt, ho0v amírt az igazak álmát aludta a kellemes szép kertben „ ismeretlen egyének kirabolták Tenigli Károlyt. El­lopták a pénztárcáját, az órá­ját és ami a legszomorúbb, le­húzták a lábáról vadonatúj cipő­jét, amelyet aznap, a kirándulás örömére vett fel először. Mindenéből kirabolva, mezítláb ér­kezett haza Tenigli Károly a szép­nek induló kirándulásból s megtette feljelentését a nyír egyházi kapi­tányság bűnügyi osztályán. Megin­dult a nyomozás annak kiderítésé­re, hogy kik és milyen módon ra­bolták ki az illuminált állapotban levő szabómestert a Kálvin-téri parkban. Nyíregyháza megyei város polgár- mesteri hivatalától. K, 15632—1937. Hirdetmény Nyíregyháza város elöljárósága közhírré teszi, hogy a császárszál­lási nagytanyán, a fahídi dűlőben az 5. sz. bérleti parcellát és ugyanott a Leó részben az I. számú dűlő 18 rendbeli bérleti parcelláját folyó évi október hónap elejétől újabb 6 esz­tendőre szóbeli nyilvános verseny- tárgyalás utján bérbeadja. Az árve­rési feltételeket a városi pénzügyi osztályában lehet megtudni. Az ár­verést folyó évi juüu« hó 7. napján,* szerdán délelőtt 11 órakor a város gazdasági hivatalában fogjuk meg­tartani. Nyíregyháza, 1937. junius 30. SZOHOR PÁL s. k,. 2x polgármester. Kerékpárt, alkatrészt, javítást, zomán­cozást olcsón Biczaknái Bethlen-utca 27. WW\ wwwwwww Ha eladni vagy venni akar —• hirdessen a Nyirvidék - Szabolcsi Hírlapban. Mindenhol kaphatók! Telefon: 593.

Next

/
Thumbnails
Contents