Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)

1937-07-24 / 165. szám

4. oldal iBBi mm, (Trianon 18.) 1937 iúlius hó 24.----------- --i n m G oth László kormányfőfanácsos nyilatkozik az aktuális gazdasági helyzetiül lz ősi Nyírbátor, a vármegye múltjának patinás emlékeztetője (Szabolcs egyik legszebb és leg­értékesebb városkája. Itt romlatla­nul élnek a nagyszerű múlt emlékei, a Mátyás király korára emlékeztető építkezések szinte döbbenetes erő­vel kérik számon azt a magyar éle­tet, amelynek a Báthoryak szellemi örökségét kellett volna átvennie, (hogy magyar fundamentumokra építse a jövőt. De a magyar szellem igazi arcának clhalványodásával el­szakadtunk mindattól, amit a régi Bátor reveLlál. Most az ősi falakon belül a .modern gazdasági élet lüktet. Gyárváros, mezőgazdasági központ Bátor, amelynek értékes társadalmi életét koncentráló erő biztosította. A gazdaközönség nagyszerű szerve­zetben olyan egyesületi életet él, amelyre büszke lehet a szervező és a község színe-'java. A megszerve­zésben Gótih László kormányfőtaná­csos jár elöl. Ö az elnök, az ő szava döntő minden kérdésben. Tanácsait, útbaigazításait az önzetlen jóakarat és a szakismeret biztossága jelle­mezték minden időben. Sohasem csalódtak benne a gazdák, mindig igazolta véleményét az élet. Akár termelési, akár értékesítési, akár tár­sadalmi vagy politikai kérdésekben fordulnak hozzá, az ő szava utat mutat és azt az utat követik is, akik mellette állanak. Már pedig vala­mennyi bátori és környéki gazda ott áll mellette. A napokban utunk Nyírbátorba vezetett, ahol alkalmunk volt Góth László kir. kormányfőtanácsossal be­szélgetni az aktuális kérdésekről. Szíves-öröm est állott rendelkezé­sünkre. Van-e javulás gazdasági téren s ha igen, miben látja méltó­ságod a javulást?—kérdeztük. — A gazdasági javulás, szerintem csak látszólagos. Tagadhatatlan, hogy a rendezett viszonyok között élő gazdáknak javult az anyagi helyzetük, de sajnos, nem látjuk ezt a javulást a törpebirtokosoknál. Ahol a legjobban volna szükség erre a javulásra. Ezek a szegény nincs­telenek éppen olyan nehezen élnek most is, mint évekkel ezelőtt. Sőt, még nehezebben, mert azok az ipari cikkek, amikre szüksége volna ezek­nek az embereknek, olyan hatalmas áremelkedésen mentek keresztül, AAAAAAAAAAAAA uradalmi pincészetében (Vay Ádám-utca 7. szám) saját termésű tisztán kezelt tokaj- tolcsva-i borokat kaphat kihor­dásra alanti árakon: 1936. évi Hárslevelű asztali 1 liter ... —70 fillér 1935. évi Szentvér pe­csenye 1 liter ... —'90 fillér 1933. évi Boszorkány szomorodni 1 liter 1*10 fillér 1931. Kincsem 1 liter 1*30 filíéi 1934. évi Burgundi vörös (gyógybor)... 1*30 fillér Ezenkívül édes szomorodni és aszú áll a t. vevőközönség rendelkezésére. mWm wTwTw hogy a szegény emberinek ezeknek a beszerzése majdnem lehetetlenség számba megy. Mit várnak az idei terméstől s a terményértékesítéstől? — Az idei termés kalászosokban 20%-fcal alatta maradt a tavalyinak. A nagy szárazság folytán a kapások helyzete még problematikus. Bő eső esetén sokat javulhat. A szőlő ki­tűnő. Remek termésnek Ígérkezik, de sajnos, a bor ma már olcsóbb, mint a hordó. Az idei nagy és jó szőlőtermés következtében nagy ár- ro.mbolásra van kilátás, hacsak nem lesz állami intervcmcionáJis vásárlás borexport céljaira. Külföldön kell piacot találnunk a kitűnő magyar bor elhelyezésére, ezzel megmente­nénk azt a sók ezer szőlőtermelőt, aki ma még a legnehezebb anyagi gondok közt küzd fentartásáért. — A termén yérfcék esi té snél ter­mészetesen én a szá'badkereskede- lem híve vagyok, mert ez érdeke a gazdáknak. Csak a szabadverseny mellett alakulhatnak ki a rendes terményárak. A terménytőzsde ár­hullámzása fokmérője a szabad­kereskedelem melletti igazságnak. Ha kereslet van, az árak állandóan emelkednek, nekünk pedig, gazdák­nak, a jobb értékesítés lehetősége az érdekünk. Ugyanez áll a burgo- nyaértékesítésinél is. Éppen ezért van szükség a tervbevett burgonya­tőzsdére is. Résztvesznek-e a nyírbátoriak a Szabolcsi Gyiimölcsvásáron? — Természetesen. Minden szabol­I csi községnek, így Nyírbátornak is erkölcsi kötelessége, hogy minden i erejével támogassa a Nyíregyházán rendezendő gyümölcsvásárt. Ez az úttörő vállalkozás személyes ügye minden szabolcsi embernek, meg (kell mutatnunk ezen a kiállításon, hogy a szabolcsi gyümölcs országos viszonylatban is első helyen áll. Ez­zel a Szabolcsi Héttel hitet teszünk amellett, hogy ez a föld és ennek a földnek munkás népe egyik legelső tényezője az ország mezőgazdasági kultúrájának. Még egy kérdést intéztünk Góth Lászlóhoz-. Milyen szerepet tölt be a Gaz­dakör a nyírbátoriak életében? — Kérem, szerkesztő úr, nem ás gondolják, hogy milyen fontos sze­repet tölt be egy Gazdakör a falu életében, ha azt hivatásának -meg­felelően vezetik és irányítják. A Gazdakörök alatt nem értem azo­kat az alkalmi vállalkozásokat, me­lyek csák megalakulnak s ezzel be is fejezték működésüket. így min­den kezdeti fáradozás, lelkesedés hiábavaló, mert állandó szívós mun­ka híján a kör nem tudja kifejteni azt az áldásos tevékenységet, amely tettekhez, eredményhez vezetne. A falu népének kultúráját emelni ép­pen nem olyan könnyű, mint egyes álmodok előtt látszik. Ez igen nehéz feladat. Nem tudok más megoldást ezen a téren elképzelni, mint a gaz­dakörök favorizálását, de úgy, hogy azok élén ne csak tiszteletbeli elnö­kök legyenek, hanem olyan állandó munkásságot kifejtő komoly férfiak, akik minden hiúságot félretéve, tervszerűen emelik a nép gazdasági kultúráját. Hivatásszerűen kell fog­lalkozni a falu minden problémájá­val s a tanácsért, támogatásért hoz­záfordulókat az igazi Gazdakörben el is tudják igazítani minden fájdal­mukban, minden bajukban, hogy ne csak a maga erejére legyen a falusi ember utalva, hanem a magasabb műveltségű vezetők vegyék át ter­hét. Egyszóval, nevelni kell a népet, ez a Gazdakörök igazi feladata és ezt csinálja évek hosszú sora óta a nyírbátori Gazdakör, amelynek minden tagja bizalommal fordul hozzánk minden ügyes-bajos dol­gokban is. A legfőbb cél a gazdasági téren való nevelés. A gazdakörök nevelési rendszerére azért van szük­ség, hogy a falu népe mind szebbet, jobbat, olcsóbbat tudjon termelni és a termelt javakat megfelelően, köny- nyen értékesíteni is képes legyen. Vagyis a Gazdakörnek bele kell nyúlnia a magyar otthonok életébe, egészen a kenyérkérdés megoldá­sáig. Ezt igyekeztünk mi elérni és nem dicsekvésből, hanem az ered­ményre utalással mondom, ezt el Í9 tudtuk érni Nyirb át orban. Ezeket mondotta Góth László el­nök és szavaiból megéreztük, hogy nemcsak elméletben, hanem a gya­korlati élet útjain is igazi vezetője tudott lenni a m'agyar föld nehéz sorsot viselő munkásainak. { — Agy- és szívérelmeszesedésben szenvedőknek reggel felkeléskor egy fél pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz — a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű iirülést biztosít, azonkívül a gyomor és a belek működését elősegíti és ki­elégítő emésztést hoz létre. Az or­vosok ajánlják. Cséplési mázsakönyv a hivatalos előírásnak megfelelő rovattal kap­ható az Ujságboliban es a kiadóhivatalában — Kiránduló térképek, úti kalau­zok nagy választékban kaphatók az Ujsáigbolthan. (x) Hatalmas Jagelló-kora­beli kardot vetett fel­színre a sényői bíró ekéje A Szabolcsvánmegyei Jósa Mú­zeumnak remek formátumú, csak­nem négyszáz esztendős (hatalmas kard került birtokába. A kardot, amelyet természetesen már a rozs­da mar, amióta harcosának kezéből tálán egy nyírségi párviadal alkal­mából kiesett, Sémyő határában a Tetv.es-hegy nevű emelkedés aljá­ban, a Nyirvíz-csatornától negyven lépésnyire vetette felszínre Tőkési György bíró fiának ekéje. A kard egy ásónyoim mélyen volt .most, amikor az eke vasa megtalálta és fel­hozta, mintegy megmutatva, hogy ezt a most barázdás földet valaha ilyen kardos ősök védelmezték. A kardot Tahy László nyár túrái fő­jegyző hozta be a Jósa Múzeumba. A főjegyző közölte Kiss Lajos igaz­gatóval, hogy Tőkési bíró uram az ásatás ellen nem emel kifogást. Nagy érdeklődést keltett a kör­nyéken, amikor Kiss Lajos igazgató kiszállt a kard lelőhelyén és (meg­kezdte az ásatást. Az ásók serényen dolgoztak a lelőhelyen, de eredmény nem mutatkozott. Az igazgatónak az a véleménye, hogy a hegy oldalából hozta le az eke a kardot szántás közben. Megtekintettük a Jósa Múzeum­ban a szép kardpéldányt. Amúgy kiét kézre is fogható, hatalmas vá­gásra képe9 nagy kard ez. Hossza a 'markolattal együtt egy méter húsz centiméter, magára a markolatra húsz cm. esik. Szélessége négy és fél centiméter. Karesztvasa S-alakú, markolata végén lapított nyolc- szögű gomb van s a gomb legna- gyobbhörű részén kiemelkedő két és fél cm. átmérő/jű domborulat van köröskörül. Érdekes, hogy a kard pengéjén a markolattól 37 cm-nyire négye9, újabb 37 cm-nyire kettős, majd innen végiig, a hegyéig egyes vércsatorna húzódik. A Jagelló len­gyel uralkodócsalád Mátyás halála (1490) után II. Lajosnak 1526-ban történt haláláig uralkodik. Ebbe a korszakba esik a mohácsi csalta, amelynek magyar harcosai közül sokan küzdhettek páncélosán é9 ilyen kétélű hatalmas karddal. A Jósa Múzeumnak még egy Ja- gello-korabeli kardja van, amelynek azonban csak egy éle van. Ez a kard 1884-ben Máriapócson került fel­színre. törlesztésre eladók a Rákóczi-utca végén lévő városi kislakások néven ismert tiszta téglából épült adómentes házak. 1 szoba, előszoba és mellékhelyiségekből álló ház P 2.800 2 szoba, előszoba és mellékhelyiségekből álló ház P 3.600 3 szoba, előszoba és mellékhelyiségekből álló ház P 4.200 Ugyanott kaphatók 5 évi részletfizetésre házhelyek négyszögölenként 6—10 pengős árban. Eladással megbízva: Csillag Nándor ny. banktisztviselő, M. kir. Földmivelésügyi Minisztérium által enge­délyezett ingatlanforgalmi irodája, Nyirvizpalota, Széchenyi-ut 1. szám. Telefon: 601.

Next

/
Thumbnails
Contents