Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 120-144. szám)

1937-06-16 / 133. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1937. junius 16. jgg ^^^^^ (Trianon 18.) v Molyam 133 {U7A) 8Zá m r r YIRVIDEK OLCSI hirlAP ^ pn I ITII/A I N/VPIIAP Előfizetés : Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. r ULI I Inni IlMrlLMr Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény. Hserkesztőség és kiadóhivatal Bethlen-utca 1. sz. Pbstatakaréki csekkszám: 47.139. Telefónszám; 77. mm iiin11ii MiMMii wn ^••iiihihíiiiiwi—mii Kettészelt a villamos ma délelőtt egy asszonyt a Bessenyei téren Tragikus szerencsétlenség történt ma délelőt fél 10 órakor a Kisvas­utak Bessenyei-téri állomása köze­lében. A kisállomásról a végállo­másra induló egyik vonat még tel­jesen nem tisztázot körülmények között, elütött egy aszonyt, a dere­kát kettészelte s a szerencsétlen asz­szony a villamos kerekei alatt ki­szenvedett. Az eddig megállapitható adatok szerint, az ismeretlen asszony át akart haladni a mozgásban levő vil­lamos előtt. A kocsi vezetője, Knoll Ferenc észrevette az asszonyt s kb. 10 lépés távolságból erősen csenge­tett. Knoll ennél többet nem is tud mondani, mert arra nem emlékszik, hogy hogyan kerülhetett az asz­szony a kerekek alá. Egy igen érdekes vallomás is el­hangzott a helyszínen, amely Knoll­nak a vallomását valószinüsiti. — Tar Balázs cipész a szerencsétlen­ségnek szemtanuja volt. Vallomása szerint, melyet a hely­színen megjelenő rendőri bizottság­nak tett, látta, hogy az asszony át akar szaladni a villamos előtt, mi­előtt azonban átérhetett volna, egy J kerékpáros elütötte s a kerekek alá I sodorta. El kell helyezni a piacot a Bessenyei-térről A szerencsétlenség okának, kö­rülményeinek tisztázása nem a mi feladatunk, kötelességünk azonban az, hogy ezzel a szerencsétlenséggel kapcsolatosan is reámutassunk egy­-két olyan mozzanatra, amely ko­mollyá .ímegtf ontol ásra késztetheti mindazokat, akiknek módjában áll­hat a hasonló szerencsétlenségek elhárítása. A legelső tanulság, amit ebből az eseből le kell vonni: tessék a piacot erről a helyről elhelyezni. Nem egy alkalommal foglaltunk már állást amellett, hogy a Bessenyei téri piac nak azt a részét, amely a kisvasúti állomás oldalára esik, minden kö­rülmények között el kell helyezni a város más helyére. Ugyanez a véle­ménye a rendőrségnek is, azonban egyéb érdekek miatt, ez a jogos kö­vetelés meghallgattatásra nem;talál. A Bessenyei térnek a halcsarnok körüli része még mindig elegendő lehetne piacrésznek, azt a rész azon ban, amely a kisvasutak állomásá­nak oldalán van, vagy a hősök szob­rának háta megetti részre, vagy a Bencs László-térre kellene elhelyezni Valljuk és velünk együtt a piacra járók is vallják, hogy ideálisabb piachelyet nem lehet találni Nyír­egyházán a Bencs László térnél. El nem szabad felejteni ugyanis azt, hogy a Bessenyei téren nem­csak a villamos é9 a NyVKV távol­sági szerelvényei járnak, hanem itt bonyolódik le a városon átmenő autóforgalom is. Állítjuk, hogy még akkor is, ha nincs piacidő, nincs még egy olyan forgalmas útteste a vá­rosnak, mint a Bessenyei-tér, ame­lyen a Debrecen—Miskolc közötti autóforgalom bonyolódik le. Ezzel szemben ott terpeszkedik egy hatal­mas tér, a Bencs László-tér, amely a két ihetivásári napot kivéve, ásít az unalomtól, emberfia is alig van ott, nemhogy autóforgalma, vagy más egyéb forgalma volna. És volt még egy nagyon figyelem­re méltó tanulsága ennek a szeren­csétlenségnek. A szerencsétlenség után egy tel­jes órán át feküdt a holttest a véré­ben anélkül, hogy sikerült volna a szerencsétlen, vérében vonagló az élet utolsó reflexmozdulatait végző testet kiemelni a villamos kerekei alól. A legközelebbi segítséget a tűz­oltók hozták volna egy negyedórá­val a szerencsétlenség után, azonban úgy érkeztek meg, hogy tehetetle­nül álltak a szerencsétlenség mellett. Maga a tűzoltófőparancsnok panasz­kodott a legjobban arra, hogy ilyen esetekre nincsenek felszerelve, két emelőjük sincs, amivel segítséget nyújthatnának a bajba jutott ember­nek. Nem a mostani esetről beszé­lünk, ihiszen a szerencsétlen asszo­nyon semmiféle emelőszerkezettel sem lehetett volna segíteni már a szerencsétlenség első percében sem, de ha csak a lába került volna vala­kinek a kerekek alá, amikor az élet megmenthető lenne, ilyen körülmé­nyek között még az ilyen szerencsét­lenül jártnak is az életével kellene fizetnie. A NyVKV is késve érkezett. Sze­rény véleményünk szerint ilyenkor le kell állítani minden forgalmat, hogy a segélyt hozó szerelvény aka­dálytalanul vonulhasson ki a sze­rencsétlenség helyére. És ez ebben az esetben nem is ütközhetett vol­na akadályba, mert a forgalomban levő villamoskocsikat a a vasúti ál­lomáson és a Széchenyi-úton is ki le­hetett volna állítani arra a pár perc­re a forgalomból. I déli órákig sikertelen volt az agneszkálási eljárás Közel egy teljes órán át tartott, míg sikerült a villamost emelőszer­kezettel annyira felemelni, hogy a szerencsétlen asszonyt kihúzhatták a kerekek alól. A borzalmasan szét­roncsolt testet bevitték az egyik kö­zelii udvarba tetemnézőbe. Sorra já­rultak a holttesthez a Friedmann­telep lakói, mert az a feltevés ala­kult ki hogy az aszony a Friedmann telepen lakott. Az áldozatot azon­ban még így sem sikerült felismerni. A rendőrség most tovább nyomoz. Lehet, hogy délre sikerül megállapí­tani az áldozat kilétét. A holttestet lefényképezték, majd koporsóba helyezték s kivitték a te­mető halottasházába. A kalauzt a szerencsétlenség után leváltották s a rendőrségen előállí­tották kihallgatás végett. A rend­őrség a holttest elszállítása után fékpróbát tartott s .megállapították, hogy a fék rendesen működik. Több szemtanú máris vallomást tett amel­lett, hoigy a kalauz idejekorán és ál­landóan csengetett. A vizsgálat tovább folyik. Megállapították a szerencsétlenül járt asszony kilétét A rendőrség a sikertelen agnosz­kálási kísérletek után az összes fel­merült nyomokat végig járta s délre sikerült is megállapítani a szeren­csétlenül járt asszony személyi ada­tait. Ezek szerint a halálos áldozat neve Renácz Ernőné 53 éves hadi­özvegy, akinek az Incédi-sor 14. sz. alatt van a lakása. Négy gyermeke van. Ezek közül kettő Budapesten él, kettő pedig itthon van. Egyik leánya, Renácz Teréz 10 nappal ez­előtt egy kis gyermeknek adott éle­tet. Ez a leánya ismerte fel az asz­szonyt s az amúgy is legyengült leány az agnoszkálás alkalmával összeesett. Amikor magához téritették, el­mondotta, hogy az anyja darát akart vásárolni a piacon. Fájós lábu volt s ezért nem is akarta a piacra en­gedni, amely utja ilyen tragikussá vált. Még egy dolog merült fel a sze­rencsétlenség során, amelyre illő tisztelettel felhívjuk az illetékesek figyelmét. A szerencsétlenség helyére körül­belül fél űra múlva az eset után érkeztek ki a mentők, a mentőko­csival azonban legjobb értesülésünk szerint, amelyet egyenesen a mentő­állomáson szereztünk, de egyébként is személyes tapasztalatunk alapján iijuk, a mentőkocsival csak a soffőr és egy alkalmazott érkezett ki a helyszínre, orvos, vagy segéd­orvos, vagy más segítséget nyújtó szakember nem volt jelen. Blomberg tábornagy Magyaror­szágra készül Hivatalos helyen közölték, hogy Blomberg tábornagy, német hadügy­miniszter a közeli napokban több napos tartózkodásra Budapestre ér­kezik. Blomberg látogatásának célja az, hogy visszaadja Rőder Vilmos honvédelmi miniszter áprilisi német­országi látogatását. Blomberg tábornagy magyaror­szági tartózkodása alatt természete­sen megszemléli a honvédség intéz­ményeit s az egyes alakulatokat. Rz Iliföld öntözési terve a képviselőház előtt A képviselőház mai ülését egyne­gyed 11 órakor nyitota meg Tahy László alelnök. A Ház harmadszori olvasásában is elfogadta a területen kívüliségről szöló törvényjavasla­tot, majd áttért az öntözés előmoz­dítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalására. Martsekényi Imre nagy elisme­réssel szól arról, hogy kormány 80 millió pengőt fordit erre a rendkí­vül fontos munkálatra s bízva a ma­gyar mérnöki kar tudásában, hiszi, hogy sikerrel fog járni a kormány terve. Megay Meizner Károly az öntö­zés és a telepítés közötti öszefüg­gés jelentőségét méltatta a javaslat­tal kapcsolatosan. Véleménye sze­rint az Alföldön máskép meg sem oldható a telepítés kérdése. A csa­tornázás teljesen meg fogja változ­tatni a Tiszántúl termelési irányát s ha az öntözéssel sikerül felfokozni mennyiségi és minőségi tekintetben a termeléset, a telepítés is sikerre! fog járni. Arra kell törekedni, hogy a kisemberek belterjes gazdálkodás révén többet tudjanak produkálni, mint az uradalmak.

Next

/
Thumbnails
Contents