Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 120-144. szám)

1937-06-24 / 140. szám

4. old*! — A bélben keletkező mérgek ál tal okozott rosszullétnél egy-két po­hár természetes „Ferenc József" keserűvíz, gyors és alapos bélkiürítő hatásánál fogva a legjobb szolgála tot teszi. Az orvosok ajánlják. SZABOLCSI HÍRLAP (Trianon 18.) 1937 június hó 24. Elfogták az országúti gyilkosság tettesét Krizsán Andor 25 éves tiszafüredi fuvarost az elmúlt "héten Szihalom község határában szekerén eszmé­letlenül találták az országúti járó­kelők. A súlyosan sérült gazdát be­szállították a kórházba, ahol néhány nap múlva meghalt. A megindított nyomozás .most eredményre veze­tett. Letartóztatták Réz Béla fuva­rost, aki Krizsán Andorral együtt indult el Tiszafüredről a gyilkosság éjszakáján. Útközben betértek az egyik kocsmába, ahol hosszabb ideig mulatoztak. Amikor tovább folytat­ták az utat, a két fuvaros között szóváltás keletkezett és verekedni kezdtek egymással. Réz Béla szekeréből lőcsöt vett elő és többször egymásután Krizsán Andor fejére vágott. Krizsán Andor azonnal eszméletlenül esett össze, mire Réz Béla szekerére rakta és Sziihalom határáig kísérte szekerén! Réz Bélát letartóztatták. Nyíregyháza porteogerben Nyíregyházán az Árpád utcai la kosok nem tudják elviselni azt a portengert, ami bezudul a lakásokba is. Ebben az utcában valóságos por tengert kavarnak fel a futó kocsik, szaladó taligák. Nincs menekvése sam állatnak, sem embernek a ful­lasztó portól. Az Átpád utcaiak se­gítséget kérnek valamilyen formában, mert nem tudnak mit tenni a por ellen. Vagy axt kérik, hogy rendCr őrizze az utcát és tiltsa el a kocsik futásától. Ne lehessen por idején csak lépésben hajlani ebben az ut­cában. Vagy másként, öntözéssel segítsenek a bajon, esetleg a közle­kedést tereljék át más utcákra az Árpád utcáról. Kerékpárt, alkatrészt, javítást, zomán­cozást olcsón Biczáknál Bethlen, utca 27. & w ^ w wt <y Csempészésbe keverte vejéi az amerikai anyós A nyíregyházi törvényszék Iczko vics Józstf kereskedőt vámköieles áru csempészés jövedéki kihágásért 208 pengő pénzbüntetésre ítélte, mert Amerikából két kabátja bélésébe varva, nőt selyemruhaanyagot hozott haza, amelyet a hegyeshalmi pénz ügyőrök megtaláltak nála. A tegnapi ítélőtáblai tárgyaláson a vádlott tagadta a vádat. Azzal vé­dekezett, hogy nem tudott a selyem ről, azt valószínűleg amerikai anyósa varrta a kabátokba. A tábla ennek ellenére helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, mert a kereskedő — vallo­mása fezerint is, — tudott, hogy anyósa selymet hozat vele Magyar­országba. Az ítélet jogerős. Snyja karjai között meghalt egy gyermek a Bessenyei-téren Tegnap délelőtt egy hangosan jaj­veszékelő asszonyra lettek figyelme­sek a járókelők. Néhány porc alatt nagy csődület állta körül a keserve­sen síró aszónyt, aki a karjai között szorongatta halott gyermekét. Kovács Györgyné kótaji lakos Ilona nevű egyéves kisleányát az Erzsébet-kórházból aznap reggel .hozta ki, hogy hazavigye Kótajba. A gyermeket a kórházban gyógy­kezelték, de segíteni nem tudtak rajta és így azt mondták az édes­anyjának, hogy a gyermekét vigye haza falujába. Kovács Györgyné a gyermekkel karján a Bessenyei­téren várta tegnap a kótaji vonatot, de .mielőtt még ifolszállhatott volna a vonatba, a kis Ilonka kar jaiban kiszenve­dett. A szerencsétlen asszony halott kis­gyermekét hazavitte Kótaj községbe és ott temettette el. Óriási választék a legújabb Emprimékben P 280-tól nem készült el az öntöző csatornázás végleges terve Szabolcsban a csatorna vonulási irányát az aszályadatok szab­ják meg — Beszélgetés Borbély Sándor alispánnal a vármegye aktuális kérdéseiről Nagyon helyesen jegyezte meg fel­sőházi beszédében Károlyi Gyula gróf, hogy már az öntözésnek is vannak kávéházi hősei. Ma minden­ki öntözési szakértő. Üton-útfélen a csatornázás várható következmé­nyeiről hallunk prófétai jóslatokat. Az optimisták már arról beszélnek, hogy az Alföld veteményes kerté varázsolódik és olyan Í9 van, aki Nyíregyházát bele akarja kapcsolni a tengeri forgalomba, mert idevezeti a csatornát. Ez a csatorna pedig ha­józható lesz. Tehát ha felülök majd a csatornakikötőben a Bessenyeii­téren a hajóra, áteveznek velem a Tiszából a Dunába és onnan a Feke­tetengerre vagy ha akarom, átszál­lók a Nagy Óceánra is. Gyönyörű perspektíva. A pesszimista meg el­lenkezőjét állítja a dolognak. Sze­rinte nem lesz a dologból semmi. Szabolcsot kihagyják a számításból és a tiszántúli csatorna is a Dunán­túLra kerül. Pedig kár ennyi szót vesztegetni az öntözésre a kávéházak vízkon­rádjaanak. Várjunk türelemmel, min­dennel csak sorjában. Még semmi sem kész, még terv -minden, csak annyi igaz és annyi a megtörtént tény, hogy az öntözési javaslatot a képviselőház elfogadta. Innen a ja­vaslat a felsőház plénuma elé kerül és iha majd itt is megtárgyalják a dolgot, akkor kinevezik az öntözés kormánybiztosát, aki természetesen már nem lehet más a mi szeren­csénkre és mérhetetlen örömünkre, mint Kállay Miklós dr., az alföldi kérdések ismerője, szeretettel felka­rolója. És azután megkezdődnek a tervek, .megindul a körző és vonalzó meg a logarléc munkája. Annyi bi­zonyos, hogy mi, szabolcsiak végre munkához, vízhez, jobb terméshez és jobb értékesítési viszonyokhoz jutunk, amit ugyancsak kiböjtöltünk a sok .hét szűkesztendőben. Ezek a gondolatok forogtak ben­nünk, aniikoT ott ültünk Borbély Sándor dr. alispán előszobájában. ( Van időnk itt töprengeni a problé­mákon, .mert ez az előszoba mindig népes. Most egyik főszolgabíró van odabenn. Fontos referálás. Az elő­szobában dr. Fernbaeh titkár úr végtelen türelemmel és szivélyesség­g.el biztatja a türelmetlen várakozó­kat. Van itt mindenféle panasszal, kérelemmel érkező. Itt van sokszor együtt az egész vármegye kicsiben nagy bánatával vagy reménységével. Most éppen az Erdélyi Szépmíves Céh képviselője jött b.e. Borbély Sándor dr. íróember, könyvek szere­tője álmok színes világában ottho­nos. Megtalálja a könyvember itt is. És sorra jöneik a közigazgatás, az útlevélügy, a felekezetek emberei. Mi is bejutunk amellé az íróasztal mellé, ahol a vármegye első tisztvi­selője birkózik hősiesen a inai élet gondjaival. Az ő vállán ott neheze­dik egy egész kis országrész gondja, .gondolatja. Erős, fiatal váll, hittel teli lélek, sugárzó, gyökeresen opti­mista vezér. — A szabolcsi csatornáról, az utak kérdéséről, a burgonyatőzsdé­ről kérdezünk egyet-mást, azzal kapcsolatban, hogy az alispán Buda­pesten kihallgatáson jelent meg a földmüvelés ügyi álla mti tk á rn á 1. — Marschall dr. államtitkár úrnál Kállay Miklós dr.-ral voltam — mon­dotta az alispán. — Ami a csatorna­hálózatot illeti, az .a körülmény, hogy az öntözés legfőbb megbízottja vármegyénk nagynevű fia, a volt földművelésügyi miniszter ur, mi, szabolcsiak a legjobbakat reméljük és bizton várhatjuk is. A csatorná­zásról közelebbi pozitívumot ő mondhat majd, ha megbízását .meg­kapja. Annyi bizonyos, hogy az egyik víztároló Tiszalöknél épül .meg és Szabolcsba még egy ilyen vízgyűjtő medence jut, aminek he­lyét még nem döntötték el véglege­sen. — A csatorna vonulási irányáról tudhatunk-e már valamit? — Ezt is a későbbi tervek hatá­rozzák majd meg. Annyi bizonyos, hogy a csatorna vonulási irányát a meteorológiai, az aszálystatisztikai adatoik döntik majd el kizárólag és nem egyes községi vagy városi ér­dekek. Az útügyben az alispán újra eljárt és kérésünkre nyilatkozott a burgo­nyatőzsdéről is. Ebben a kérdésben az alispán kijelentette, hogy örülne, ha ennek a vármegyének központjá­ban, amelynek a legtöbb köze van az országban a burgonyához, burgo­nyaértékesítő tőzsde létesülne. De ezt .a tőzsdét csak úgy tudná elkép­zelni, hogyha a termelőket is bevon­nák. Az /irányárak, illetve a minimá­lis árak megállapítását szükségesnek tartja és össze tudja egyeztetni a tőzsdaforgalom kialakulásával. — Mert az árak felfelé emelkedhetné­nek, a lezuhanás lehetetlen, mert a termelőnek nem lehet veszítenie. Ezután városi problémákról be­szélgettünk az alispán úrral, aki hangoztatta, hogy helyesli a sajtó­nak a Bessenyei-téri piac elhelyezé­sére vonatkozó akcióját. Füstbe ment a házasság, csalás miatt feljelentették a vőlegényt Ifj. T.erbók András nyíregyházi szabósegéd eljegyezte Rebtonszky Juliannát, a házaságot azonban a szülők csak úgy .akarták engedé­lyezni, ha önállósítja magát. Erre a célra a leány szülei adtak neki 240 pengőt. Ebből beszerezte a szabó­sághoz szükséges eszközöket, az üz­let azonban nem ment, a pénz el­úszott. A házasságból pedig nem lett semmi. Ezután a nyíregyházi törvényszék előtt csalás címen eljárás indult Ter­bók ellen. Azt a vádat emelték el­lene, hogy házasság ígéretével csalta ki a 240 pengőt. Terbók a tárgyalá­sán kijelentette, hogy még most is hajlandó elvenni a leányt, de a leány már lemondott erről. Beigazolást nyert, hogy az üzlet tönkremenése után is sürgette a fiatalember a há- ' zasságot. Miután megállapítást nyert, hogy komoly szándékai voltak a házas­sághoz, felmentették a vád alól. Ezt az ítéletet a debreceni ítélőtábla most helybenhagyta. Felhívás! Budapest-Salgótarjáni Gépgyár szerelője folyó hó 21 én Nyíregyházára érkezett. Tűzhely és kályhánál észlelt panaszokat kérem hozzám juttatni. Wirtschafter Ármin vaskereskedés Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 3. Telefon 90.

Next

/
Thumbnails
Contents