Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 97-119. szám)

1937-05-12 / 105. szám

Ara 10 fillér Nyiregyháza, 1937. május 12. f (Trianon 17.) v évfolyam 105 (1243) Ezá

m • OSéTffíí JStYÍRVIDBK ABOLCSI HIRLAF Szerkesztőség és kiadóhivatal Bethlen-utca 1. sz. Postatakaréki csekkszám: 47.139. Telefonszám: 77. •—rm

r i % Pfi! 1TII/AI M Api S AD Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. • ULI I IfVHI IlMrILHr Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény. Rendkívüli érdeklődés mellett tartotta meg Szabolcsvármegye tavaszi közgyűlését II tiszalöki iárás föszolgabirája: dr. Déiczeg Imre Gyönyörű májusi napon, aranyló napsütésiben jelzi a vármegyeháza erkélyéről lengő trikolór, hogy Szabolcs vezér ősii vármegyéje nagy tavaszi közgyűlését tartja. Már a kora reggeli órákban megtelik a vármegye háza előtti tér érdeklődőkkel, mert ez a közgyűlés tölti be a tiszailöki főszolgabírói tisztséget és a választás vármegyeszerte nagy mozgalmat keltett. Délelőtt 10 órakor zsúfolásig megtelik a nagyterem. Fogatokon, autókon sorra érkeznek a vármegye közéletének jelesei, a törvényhatósági bizottság egyházi és világi tagjai. Thuránszky főispán megnyílója Tíz órakor lelkes éljentől fogadva lép a nagyterembe a vármegye szeretettel övezett főispánja, Thuránszky Pál, Borbély Sándor dr. alispán, a tisztviselői kar. Elhangzik a Magyar Hiszekegy imája, majd a főispán a következő beszéddel nyitja meg á tavaszi közgyűlést: Tekintetes törvényhatósági bizottság! Mai tavaszi közgyűléstünket a legutóbbi törvényhatósági közgyűlés napjától alig pár nap, a nemzet életében számot sem tevő idő választja el, azonlban ezt az aránylag csekély időspáciumot .igazában értékessé tette a nemzeti együttérzés megnyilatkozásának hatalmas ereje, amely a régi szép hagyományokat felújító ünneplések keretében a közelmúlt napokban bontakozott ki. A miagyaT nemzet oly sokszor veszélyeztetett függetlenségének és alkotmányosságának bajnoka, II. Rákóczi Ferenc „nagyságos vezérlő fejedelem" érőbe öntött lovasszobra előtt hódolt május 2-án, annak a nagy férfiúnak szobra előtt, akinek halhatatlan emlékéből a magyarság nehéz napjaiban mindig hitet és erőt merített a küzdelemre. A csonka ország magyarságának ünneplése visszhangra talált a trianoni határokon túl sínylődő testvéreink szívében is, úgyhogy Árpád vezér egész magyarsága találkozott lélekben e napon a történelmi nagy mult felidézésével. E napnak a jelentősége talán éppen Szabolcs vármegyében volt fokozottabb, mert a Rákóczi-szellem keletkezésétől mindig megértésre talált e földön és mert a függetlenség és alkotmányos érzés iránti olthatatlan vágyakozás hatotta át évszázadokon keresztül a szabolcsi önkormányzati életet. Szabolcs vármegye területén megvaona'k a kuruclovasok láthatatlan patkóinak nyomai és Kisvárda vára, meg a vajai kastély falai hirdető tanúi a nagy vezér dicsőségének, küzdelmednek s a tragikus, de mégis dicső bukásnak. Éppen ezért illőnek tartom, hogy a vármegye tavaszi közgyűlése is hódolattal emlékezzék meg a nagy fejedelem alakjáról és hálával gondoljon azokra a nagy nemzeti értékekre, amelyekhez a hős egyéni önfeláldozása árán juttatta a magyar nemzetet. Ragyogó ünnepség keretéiben nyilatkozott meg az őszinte és osztatlan barátság érzése a székesfővárosban, összegyűlt magyarság részéről Miklas Vilmos osztrák szöveteégi elnök iránt, akinek látogatását nemcsak azért értékelhettük igen nagyra, mert az osztrák nép elnöke az első államfő, aki a független, önálló Magyarországot felkereste, hanem e közeledésben az osztrák nép együttműködést célzó vonzalmának biztos zálogát és azt látjuk, hogy a kölcsönös megértés és segítés vágya fokról fokra erősbödik. Kötelességemnek tartom a tekintetes törvényhatósági bizottság tudomására hozni, hogy a rendelkezésre álló szerényebb anyagi eszközök feDhasznállásávail mintegy 60.000 pengő volt az az összeg, amely Szabolcs vármegye ínséges munkásai között kifejezetten munka ellenében a bél folyamán részint közvetlen, részint a törvényhatóság első tisztviselője és a m. kir. államépítész eti hivatal útján eljuttattam abban a meggyőződésbein, hogy a munkabér formájában juttatott segítség minden fillére oda jutott, ahol arra a legnagyobb szükség volt. Beszámolok arról is, hogy a legutóbbi közgyűlésünk óta a törvényhatósági bizottságnak két tagja halálozott el és pedig Véghseö István gör. kat. lelkész, nyírlugosi lakos és Lazók Mihály ny. tanító, nyírkárász! lakos, akik nemes hivatásuk teljesítésével a társadalomnak értékes és a törvényhatósági bizottságnak rokonszenves tagjai voltak. Indítványozóim, hogy nevezett törvényhatósági bizottsági tagok családjához a törvényhatósági közgyűlés részvéttáviratot intézzen. Az 1929. évi XXX. tc. 13. § 9-ik bekezdésében gyökerező kötelezettségemnél fogva bejelentem, hogy a két elhúnyt bizottsági tag helyébe a törvényhatóság első tisztviselője Répássy István róm. kat. nyírlugosi lelkész és Diner Béla földbirtokos, kisvárdai lakosokat hívta be a törvényhatósági bizottságiba, akiket e minőségükben őszinte melegséggel üdvözlöm. Ezek előrebocsátása után a törvényhatósági bizottsági közgyűlést megnyitom. A főiispán tüntető lelkesedéssel fogadott szavai után dr. Mdkecz László vármegyei főjegyző az alispáni jelentést — amelyet minden bizottsági tagnak megküldöttek — ismertette nagy vonalakban. A jelentéshez először lovag Sédeni Ambrózy György, a Mária Terézia-rend lovagja szólott hozzá. Az ország gazdasági jövőjét a speciális termények fokozásában és az idegenforgalom fejlesztéséiben s a kultúránk színvonalának emelésében látja. A kitűzött célok elérésének nyugodt politikai atmoszféra az előfeltétele, — mondotta — ezé,rt mindent el kell követni, hogy hazánk továbbra is a rend és nyugalom szigete maradjon a feldúlt Európában. Felszólalása során három indítványt terjesztett elő. A gyümölcstermelés fokozottabb támogatására és védelmére kéri a kormány erélyes intézkedéseit, a standaTdizálás, márkázás, szigorú rovarirtás és az iskolázás végrehajtására, mert jelenleg az a helyzet, hogy Európa államainak 42 millió métermázsát kitevő nyersgyümölcslbehozatalából csak alig egy százalék magyar. 16 millió gyümölcsfának 40szá zaléka értéktelen, mert nincsenek helyesen ápolva és nem teremnek exportképes gyümölcsöt. Második indítványában a gyakorlati nevelés szem előtt tartásával az iskolákban kultúrtörténetünk 'behatóbb tanítását kívánja. Az indítványokat a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és utána Molnár Viktor báró szólalt fel. Az alispáni jelentésből kiragadja azt a részt, amelyet a szabolcsi nép súlyos helyzetével foglalkozik és öszszefhasonlítást tesz a másvidékek gazdasági helyzete és a Tiszántúl szomorú viszonyai közt. Ma már az ország nagyrészé,ben konjunktúra van, csak nálunk van szegénység. Gazdasági összefogást hirdet, agitáljanak és beszéljenek állandóan a tiszántúli gazdasági helyzet feljavítása érdekében. Az alispáni jelentéssel kapcsolatosan kifogásolja, hogy a napszámbérek és a lakosság munkával való ellátásainak statisztikája, valamint egyre csökkenő állatállomány statisztikája kimaradt. — Arra kéri az alispánt, hogy az errevonatkozó adatokat gyűjtse össze és azokat ,rendkívüli közgyűlésen terjessze elő. Kezdeményező lépést kér a szomorú helyzet megjavítására és míg ez meg nem történik, az alispáni jelentés számára nem megnyugtató. A felszólalás után a közgyűlés tagjai mimt egy ember lelkesen ünnepelte dr. Borbély Sándor alispánt és tüntető taps között állott fel, hogy az elhangzott felszólalásra válaszoljon. — Nem állítok potemkin-falakat a> törvényhatóság elé és mindemkor igyekezem felfedni a sötét, de való helyzetet, hogy azon egyöntetűen igyekezünk segíteni. Sosem szűnök meg hangoztatni, hogy a Tiszántúl elhanyagoltsága a szegénység kútforrása és éppen ennek az eredménye, hogy az idén több kormánytámogatást sikerült elérni a községek részére, mint az elődeimnek. Arra kéri a közgyűlés tagjait, hogyha valakinek valamid kívánsága van, forduljon hozzá bizalommal. Továfclbi munkájában is kéri a törvényhatóság megnyilvánuló bizalmát. Az alispán szavait követő tüntető tapsvJhar akkor ült csak el, amikor Thuránszky Pál főispán válaszolt az elhangzott felszólalásra. Legyem meggyőződve a törvényhatóság mindén tagja, — mondottá — hogy nekem fáj annyira Szabolcs nehéz sorsa, mint bárki másnak és éppen ezért ne,m mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy ezen segíteni tudjon, abbén a munkában lelkes segítőtársa Borbély Sámdor dr. alispán és a vármegye országgyűlési képviselői. A kormányhatóság a legmeszszsebbmenő jóindulattal és megértéssel viseltetik irántunk, — mondotta — de míg a múltban az általános gazdasági viszonyok miatt a jóakaratnál sokkal többet nem kaphatunk, a viszonyok javulásával azonban minden reményünk megvan arra, íhogy mindig többet és többet tudunk elérni a segítés terén. A főispán felszólalása nagy megnyugvást keltett és utána percekig melegen ünnepelték. Báró Molnár Viktor félreértett szavainak magyarázatára kér szót. Kifejezésre juttatja, hogy távol állott tőle az alispán működésével szemben bizalmatlansági indítványt tenni és tiltakozik annak ilyenmódon való beállítása ellen. Öt senki seim potemkin-poldtikával, sem destruktív irányú közéleti működéssel nem vádolhatja, mert mindenki, aki ismeri a törvényhatósági életben kifejtett működését, nagyon jól tudja, hogy az általa felvetett kérdést immár négy esztendeje tartja állandóan napirenden. Azt is kifejezésre juttatta, ihogy az alispán ebben a kérdésben, figyelemmel rövid kormányzói működésére, még maradandó alkotásokat nem produkálhatott, de mindaddig, míg ezt a rendkívül fontos kérdést nem látja a törvényhatóság életének .homlokterében, egyénileg nem kísértheti bizalommal az alispán működését. Uármy Béla dr. bizottsági tag a báró Molnár Viktor és az aliispán között felmerült ellentétet simítja el rendkívül tapintatos felszólalásával, amikor annak ad kifejezést, hogy ilyen nagy horderejű, az egész nemzet egyetemét érintő kérdésekben a (Folytatása a 4-ik oldalon.)