Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 72-96. szám)

1937-04-15 / 83. szám

2. oUal NY TELI ILC&t teímiMP (Trianon 17.) 1937 április hó 15. Alapítva 1914 évben Ezüst éremmel kitfintetve ! Ki ruháját szereti, est © cimet feljegyzi! Ruhája uj marad, ha azt garantált vegyileg tisztíttatja TP _ _ ® női és férfíruhák vegytísztítását modern I 3VSSZ1 dán tlgwsu gépen eszkSzii, garaatálten, 100 ® W százalékis kiviteibea, valamint ruhák festését bármely színre a legolCSébbai! Fehérnemű, frakk-ingek, kemény gallérok a megszokott fővárosi munkateljesítéssel. app László vegyiüzeme Nyíregyháza, Vay Ádám u. 65. jTelefon 510 Fióküzlet Széchenyi-ut 2. ssám. Telefon 509 és Véiő-utca 3 és Kiss-tér 2. szám. flz 011 nyíriivházl pénztára is falyésffja nár az iressigl és rakkaatSÉBÍ lirulékot A rokkantsági járulékokra vonatkozó rendelet értelmében már 1933. évtől megkezdték annak 'folyósítását, míg az öregségi járulékok folyósítására a mult év őszén került a sor. IA folyósításokra vonatkozólag kérdéssel fordultunk az OTI nyíregyházi kerületéhez, ahol az alálbbi statisztikai adatokat bocsátották ren delkezésü nk r e: Országos vonatkozásban 1936 december 31-ig az elismert igények száma 7412 volt. Az 1936 decmber /havában járadékiban részesültek száma 6278. Ebből öregségi járadékos 974, rokkantsági járadékos 3665, özvegyi járadékos 467, árva járadékos 40, félárva járadékos 744 volt, gyermekpótlékot 388 kap. A kifizetett szolgáltatások összege öregségi járadékra 50.420.63, rokkantsági járadékra 1.409.885.53, özvegyi járadékra 81.155.03, félárva és teljes árvajáradékra 49.340.02, gyermekipótlékra 6748.66. végkielégítés 33.512.02 pengő, összesen 1,631.061.89 pengő. A nyíregyházi pénztár területén öregségi járadékban részesülők száma 6, rokkantsági járadékban részesülők száma 48, özvegyi járadékban részesülők száma 13, árva, illetve félárva járadékban részesülők száma 24, végkielégítésben részesülők száma 18. Több mint félmillió pingöt fizettek be az idén adóba a szabolcsiak A vármegyei közigazgatási bizottsági ülésen Szentiványi dr. kir. pénzügyigazgató jelentésében megállapítja, hogy az együttesen kezelt közadókban az összes tartozás 8,299.171 pengő 19 fillér (a védetteké 520.587 pengő 06 fillér). Erre a nagyösszegű tartozásra befizettek az idén összesen 567.037 pengő 32 fillért (a védettek 8308 pengő 10 fillért). Az esedékes hátralék 4,872.072 pengő 19 fillér (a védetteké 70.486 pengő 14 fillér). Ez a hátralék az összes tartozásnak 90 százaléka. A jelentés ennek ellenére javulásra itud rámutatni, mert megállapítja, hogy az idei hónapokban 19.559 pengő 30 fillérrel, a védetteknél 3771 pengő 34 fillérrel több folyt be, imint az elmúlt év megfelelő hónapjaiban. Ilyen növekedés van a forgalmi adó befizetésénél is. Guila Bustabó és dr. Herz Ottó a déii gyorssal megérkeztek nyíregyházára Guila Bustabó tegnap tartotta hangversenyét Debreceniben a Bikaszálló nagytermében zsúfolt ház előtt. A nagyterem színültig megtelt és szűnni nem akaró tapssal ünnepelték a művésznő csodálatos játékát. Ma, szerdán este fél 9 órai kez- '. dettel tartja hangversenyét Nyiregyházán, a Korona-szálló nagytermében. A kedvezményes jegyeikből és a napi jegyekből még korlátolt számban válthatók este 6 óráig a Dicker-könyvkereskedésben és este •fél 8 órától a pénztárnál. „A halottak könnyeit elállítja az elégetett pénz hamuja" I tiszadobl esodajavasasszoay leányai a hiréság előtt Ruszkai József hajdúnánási jómódú gazdálkodónak meghalt a leánya. Híre futott a faluban, hogy az apa mennyire bánkódik a leánya után. Megtudta ezt két cigányasszony is, Lakatos János.né és Lakatos Zsófia. Azonnal elhatározták, hogy pénzt csinálnak az öreg gazda bánatából és elmentek nagy sietve Ruszkai József házához. Előadták a gyászbaborult apának: — Minden oka megvan arra magának, gazduram, hogy sirassa a leányát, mert a leánya éppan maga miatt gyötrődik és nincs nyugalma a í sírban. — Hogy, hogy énmiattam gyötrődik? — riadt meg a gazdálkodó. — Hát csak úgy, lelkem nagyjó uram, hogy annyit sírt és annyit kívánlkozta vissza a leányát, hogv annak nyugialmát megzavarta és most már ő is sír nagyon, mert feljönni nem tud. Nem szabad a halottakat visszasírni, .mert akkor érziik a fájdalmat újra és gyötrődnek. Bűnös ember maga. hogy visszasírta a leányába — aki pedig már meghótt — a lájdalmat. Az öreg gazdát megrémítette Lakatosné beszéde. — Biztosak maguk abban, hogy a leányom gyötrődik és sír miattam, mert visszasírtam? — Már hogyne volnék biztos — mondta Lakatosné. — Mit kell csinálni, ihogy meg legyen a nyugalma, kihez kellene fordulni? — Egy esetben, ha nem szól senkinek, megnyugtatjuk a leánya lelkét, — mondta most már Lakatos Zsófia. — Mi a tiszadadai csodajavasaszszony leányai vagyunk, az anyánk sok titkok tudója. Sok gyógyítást ismerünk. A halottak sírását is elállíthatjuk. — Ha elárulják nekem, meghálálom, csak a gyermekemnek legyen meg a síri nyugalma — mondta az öreg gazda. Nem kellett több biztatás a két ravasz cigányasszonynak. Látták, hogy a (hiszékeny öreg belement a csapdájukba és most már kicsalhatják a pénzét. — A halottak könnyeit elállítja az elégetett pénz hamuja — mondta Laikatosné — de a pénzt előbb egy tojásra kell tenini, olyan tojásra, melyet asszony keze még nem érintett. Az öreg belement a ,,varázslat"-ba és előkerült egy tojás a tyúkból, előkerült egy darab tízpengős is a szekrényből. Lakatosné kezeibe vette a tízpengőst és azt mondta: — Ez kevés, mert ha a szellemek látják, hogy csak ennyi áldozattal vam a leányával szemíben, hát nem szárítlják fel a halott leány könnyeit a sírban. Adjon nagyobb bankót, ha igaz a szándéka. A rava&z beszéd megtette a hatást és az öreg gazda kivett egy ötvenpengőst. A cigányasszony nagy hókusz-pókusz közben a tojásra tette a pénzt és aztán kiment a kertbe, hogy elégesse a pénzt. — A pénz hamuját tegye kigyelmed majd a szemére, maga sem fog sírni, de a leánya sem fog többé sírni és vége lesz a nagy bánatnak. — A pénzből lett hamut tartsa majd a becsukott szemén és ne gondoljon semmi rosszra, mert különben még a fia is meghal. Ruszkai Józsefet teljesen hatalmába kerítette a két ravasz cigányaszszony a beszédével és szó nélkül nézte, hogy gyufát gyújtanak a tízpengős és az ötvenpengős alá, majd meleg papírhamu került a szemére. Lakatosné és társa nagy ügyesen kicserélte a két bankót színes papírra, .amíg az egyik kezükből a pénzt a kötőbe tették, a másikból elégették a színes papírt. Olyan ügyesen csinálták, hogy az öreg gazda nem vett észre semmit. Később, amikor a „varázslat" híre elterjedt és a csendőrök fülébe is eljutott, indult meg az eljárás és derült ki a csalás. Személyleírás alapján elfogták a csendőrök a két cigányasszonyt és a bíróság elé állították. A tárgyalás adatai alapján Lakatosnét 'hat hónapi börtönre, társát pedig három hónapi fogházra ítélték. — Hasmütétek utáni időszakokban egy pohár természetes „Ferenc József'-keserűvíz reggelenként bevéve, kitűnő has/hajtó, amely a belek tartalmát biztosan fellhigitja és azt rövid időn (belül fájdalommentesen levezeti. Az orvosok ajánlják. Rráayesitiák a fővárasi síjsápk árait Nem lesz többé 4 filléres lap A papírárak nagymérvű, ma már 40 százalékot is meghaladó drágulása arra kényszeríti az újságokat, hogy bizonyos árszabályozást hajtsanak végre. A budapesti sajtó már heteik óta tárgyalásokat folytat ilyen irányban. A maii reggeli lapokban aztán napvilágot látott a hír, hogy a megállapodás létrejött. A drágább újságoknál nem történik változás, ellenben az olcsó lapok, a kényszerűség hatása alatt bizonyos áremelést hajtanak végre. Az eddigi 4 filléres lapok ára 6 fillér, a 6 filléreseké 8 fillér lesz. A megállapodás részleteit a legrövidebb időn belül nyilvánosságra hozzák. Á clgányzenésxek térzenékkel ünneplik meg a magyar ciglnpimika 500 éves jubileumát A magyar cigányzenészség a nyár folyamán sorozatos nagy ünnepségekkel üli meg ötszázéves jubileumát. A jubileumi ünnepségeket a cigányzenészség országos zenész-ünneppel nyitja meg. Áldozócsütörtök napján délben Magyarország minden városában és minden községében, így Nyíregyházán is a cigányzenészek ünnepi térzenét adnak, amely után a város vezetőinél díszszerenáddal tisztelegnek. A Magyar Cigányzenészek Országos Szövetsége a zenész ünnepségre vonatkozólag a cigányzenészekhez a következő felhívást adta ki: „Felhíviuk az egész magyar cigányzenészséget, hogy az 500 éves jubileum kezdetéül: május 6. napján, Áldozócsütörtökön déli 12 órakor minden magyar városban és községben, város vagy község főterén tartsanak ünnepi térzenét. Ezután pedig vonuljanak fel a város vagy község vezetőjének lakása elé és adjanak ünnepi szerenádot." A felhívás további részében az elnökség előírja, hogy mindkét alkalommal csak magyar nótákat szalbad játszani, a térzenét a Himnusszal, a szerenádot a Magyar Hiszekeggyel kell kezdeni, végezni pedig a Rákóczi indulóval.