Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 72-96. szám)
1937-04-13 / 81. szám
8. oldal Sl IOLCSI LASOLesx KfRtAP (Trianon 17.) 1937 április hó 4. CSÜTÖRTÖKTŐL JON AZ APOLLÖBA o a A 3 KIS ORDOG — Vessük el magunktól a kétségbeesés pesszimizmusát, — mondotta — és bízzunk abban, hogy Nyíregyháza .város lakóiban élő elpusztíthatatlan erő és kitartás a várost újból a fejlődés útjára fogja vezetni. Alhhoz azonban, hogy idáig eljussunk, számos előfeltétel szükséges. Ezen előfeltételek legelsője az, hogy az országban rend és békesség legyen. Gazdálkodni, termelni, nyugodtan dolgozni, csak olyan országban lehet, ahol rend, biztonság és nyugalom van. Ezt a nyugalmat és rendet akár bal-, akár jobboldalról jövő szélsőséges agitációkkal megzavarni egyet jelent, országunk gazdasági és politikai jövőjének veszélyeztetésével. A pénz, a hitel, a vállalkozási kedv igen érzékeny tényezők és azok csak olyan országokban és csak ott dolgozhatnak, ahol a bizalom kifejlődésének a melegágya, a rend megvan. Ezért emelek mindenkor óvást azokkal a túlzásokkal és túlzókkal szemben, akik az ország helyzetének és gazdasági szerkezetének, egyáltalán az ok és okozati összefüggések figyelembe nem vételével akarják az ország gazdasági politikáját a maguk-képére alakítani. A rendet 'és nyugalmat sohasem képzeltem el temetői csönd alakjában, — folytatta beszédét. — Az élet lényegében örök harcot, örök küzdelmet jelent, de ebben a küzdelemben nekünk arra kell törekednünk, hogy egyenlő terheléssel, a jogban és a kötelezettségekben való arányos és egyenlő részeltetéssel induljunk. Ezután a kereskedelemre nézve azokat a sajnálatos jelenségeket ismertette, amely a kereskedelem legsajátosabb munkaterületét is kisajátítja az egykéz-rendszer számára. Az államnak a gazdasági életbe való beavatkozása világjelenség, de ezt a legkisebb mértékre kell korlátozni. Majd élesen szembeszállt azzal a felfogással, amely „a szövetkezet támogatása" jelszava alatt háttérbe szorítja a kereskedelmet. Híve annak, hogy mentől több önálló exiszteneia életlehetőségét biztosítsák. örömmel üdvözli azt a folyamatot, amely nemcsak szavakban, de tettekben is úgy jelentkeznék, hogy minél több keresztény ifjú jelentkezzék a kereskedelmi pályára. Azonban ehhez a célhoz nem a szövetkezeti tisztviselő-hadsereg felduzzasztásán keresztül vezet az út. A kereskedelmi pályára készülő fiatalság elretten attól a gondolattól, hogy ma ezit, holnap azt veszik ki a kereskedelem kezéből s így vágya nem az lesz, hogy önálló kereskedővé lehessen, hanem egy íróasztal, a szövetkezeti irodák valamelyikébe. Ez .egészségtelen irányzat, amely ellen fel kell emelnünk szavunkat. Mi, kereskedők, nem a szövetkezeti gondolattal állunk szemben és nem a szövetkezeti versenytől tartunk, mert mi magunk is hűséges fegyvertársai voltunk mindenkor a mezőgazdaságnak. Nagybákai Sesztina Jenő előadása során rámutatott arra, hogy sokszor akarják olybá feltüntetni a kereskedelmet, mintha ez volna oka a drágaságnak. A drágaság épolyan ellensége a kereskedőnek, mint a fogyasztónak. A drágaság oka elsősorban a közterhek súlyos volta és az, hogy a kormányzat a mezőgazdaság támogatása érdekében elősegíti az élelmiszerárak emelkedését. Éppen ezért kell a kereskedelemnek az egyenlő teherviselésért, az egyenlő elbánásért és egyenlő feltételekért küzdeni. Nagy tetszéssel fogadott beszédét azzal fejezte be, hogy az a szellem, amelyből a kereskedelem táplálkozik, a magyarság igazi történelmi szelleme, ami nagygyá és boldoggá tette országunkat és ami el fog vezetni ismét a nagy és boldog Magyarországihoz. Nagybákay Sesztina Jenő nagy hatást keltő előadása után Radó Rezső dr. főtitkár emelkedett szólásre. Beszéde során a kereskedelmi és iparkamarák történeti múltját ismertette. Jelenleg úgy területileg, mint lélekszámra a debreceni a legnagyobb vidéki kamara. Szomorúan kell tapasztalnunk igen gyakran, — mondotta — hogy felelős helyeken elképpeszitő tájékozatlanságot árulnak el a kamaráik hivatásával szemben, amelyet 90 esztendős múltja ellenére sem ismernek eléggé. Beszéde során rámutatott a szabad érdekképviseletek nagy fontosságára, majd a gazdasági élet szabadságának jelentőségéről beszélt, amely magával hozza az egyének felelősségérzését, kitermeli a felelősségtudástt és a . lelkiismeretességet. Ha a magyar életet fejleszteni akarjuk, akkor mennél több önálló exiszteneiának kell megélhetési lehetőséget nyújtani. Minden embernek jobb a helyzete, ha felebarátjának jobb a helyzete, ezért a felebaráti szeretetnek kell érvényesülni a magyar élet minden vonalán. A magyar kereskedelemnek és iparnak megfelelő képviselethez kell jutnia a törvényhozásban. Az aktuális tennivalók után rámutatott Radó dr. arra, hogy az egykéz-rendszer helyett adjanak a kereskedelemnek szabadságot, hogy a maga legitim útiján haladhasson. Az ifjúság elhelyezésének sokat vitatott problémáját a kereskedelem szabadsága sokban megoldaná. Ez a gazdasági ág az, amely fogyasztópiacokat teremt a magyar termeivények számára, aki ebben, gátolja, hibát követ el, aki támogatja, jó szolgálatot tesz. A hitnek és bizalomnak kell isimételten eltöltenie a kereskedelmet, az igazi krisztusi szeretet törvényében: „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat" és ha majd ez uralja a lelkeket, ismét nagy lesz és boldog a magyar kereskedelem. Radó dr. szavad nyorfián percekig zúgott a taps és az éljen, ami csak akkor ült el, amikor Varannav Aurél dr., az OMKE titkára emelkedett szólásra. Varannay dr. a pénzügyminiszter legutóbbi expozéjával foglalkozott, amelyből szomorúan kell megállapít ami, hogy a közterhek nem csökkennek. A nagy gonddal és körültekintéssel megrendezett díszülést társasebéd követte. -iitfrri A bankett A Korona emeleti kistermében százterítékes bankett volt, amelynek során számos pohárköszöntő hangzott el. Az első poharat Hoffmann Mihály a kormányzó őfőméltóságára emelte. Ungár Béla nagybákay Sesztina Jenőt köszöntötte, dr. Nemes László, az OMKE ügyésze Borbély Sándor dr. alispánra mondott • nagyhatású köszöntőt. Juhász Mihály városi főjegyző a város közönségének üdvözletét tolmácsolta a vendégeknek és meggyőző szavakban igyekezett kifejteni, hogy Nyíregyháza nem halott város, hanem küzdő város, amelyben megvan a bizakodás és az élniakarás. Huray János a város ipa rost á rsa d al má n ak súly os helyzetét tárta fel es ehhez kérte a. kamara segítő kezét. Borbély Sándor dr. alispán nagy hatást keltő felszólalásában rámutatott a kereskedelem fontosságára, amelynek egyes nemzet életéiben történelmi elhivatottsága van, mert hisz az angol birodalmat a kereskedők tették naggyá. A nagy magyar feltámadás mielőbbi eljövetelére emelte poharát. A felszólalásokra nagybákay Sesztina Jenő és dr. Radó Rezső válaszoltak zúgó taps és éli önzéssel kísért pohárköszömtőjük során. Dr. Dieczig Alajos Juhász Mihályt köszöntötte. A felszólalások sorát dr. -Silberstein Géza szellemes verses köszöntője zárta be. H A gyilkos apát és két fiát 32 esztendei fegyházra ítélte a tábla A mu.lt év október 25-én Kántorjáinosi községiben a Boglya-tanyán, a d oh án y c som ózób an t ánemu 1 ai t s á go t rendezett ,a környék fiatalsága. Javában- állott a vigalom, mikor a legények egy kisebb csoportja valamin összeveszett. A bentmaradtak azonban folytatni kívánták a táncot. Az egyik legény, Danka György felugrott a pódiumra s zenét rendelt. A közelben tartózkodó Kosztik István azonban odaugrott hozzá, leráncigálta a dobogóról. A két legény dulakodni kezdett. Közben odaérkezett idős Koszitik Mihály és ifjú Kosztik Mihály is, akik szintén Dankát kezdték ütlegelni. A verekedés láttára az emberek a legények köré gyülekeztek. Az egyik pillanatban idős Kosztik Mihály előkapott egy kést s azzal nyakon, majd hátbaszúrta Dankát. Danka a szúrások következtében összeesett, .mire valaki elkiáltotta magát: 5 évi törlesztésre eladók aRákóczí-utca végén lévő Vár08i kislakások néven ismert tiszta téglából épült adómentes házak Ugyanott kaphatók 5 évi részletfizetésre házhelyek négyszögölenként 6—10 pengős árban. 1 szobás ház és mellékhelyiségek P 2.800 3 szobás ház és m®lléfehslyiségek P 3.600 3 szobás ház és mellékhelyiségek P 4.200 Kizárólagos megbízott: Csillag Nándor ingatlaiközvetitő irodája Nyirvizpalota, Széchenyí-ut. — Megölik Dankát! Erre a vészkiáltásra berohant az udvarról Révész Béla. Kezében egy ólmos bottal hadonászva, közeledett Kosztikék felé s tarkón vágta ifjú Kosztik Mihályt. Danka támadói ekkor Révészre támadtak. Elvették tőle az ólmosíbotot, Kosztik István fejbe vágta ezután, ifjú Kosztik Mihály pedig megszúrta. Révész összeesett, Kosztikék azonban még ezután is tovább ütötték és szurkálták a szerencsétlen legényt, úgyhogy az még a helyszínen meghalt elvérzésben. Az orvosi megállapítás szerint Révész Béla koponyacsontitörést szenvedett s az egész teste tele volt szurkálásokkal. Danka sérülései is nagyon súlyosak voltak s nála a halál csak azért nem következett be, mert a szúrás következtében nem kapoitt fertőzést. A halálos tanyai táncmulatság szomorú epilógusát a nyíregyházi törvényszék tárgyalta, mely a három szurkálót súlyos testisértés és szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért Kosztik Istvánt 7, if j. Kosztik Mihályt 5, id. Kqsztik Mihályt pedig 8 évi fegyházra ítélte. Fellebbezés folytán tárgyalta az ügyet a debreceni ítélőtábla. A -bíróság több emberen elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek a hároim embert. Ennek alapján a bíróság Kosztik Istvánt, valamint id. Kosztik Mihályt fejenként 11, ifi. Kosztik Mihályt pedig 10 évi fegyházra ítélte. Az ítéletben a főügyészhelyettes megnyugodott. Mezőtúri magyar angol Slasenger Spedin§ Britcs tennlszötők 1/Int* ** kesz ty ü s- f. üz ősportjjjljl 11| R | tfffl áru szaKUZieteDen Tenniszütő és hurozás az újfajta csodálatos bőrhurral Bethlen-utca 4
