Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 72-96. szám)

1937-04-09 / 78. szám

é. oldal SZ JSÍYÍRVIDÉK ABOLCSI HÍR TB&mzmimm. imm&P (Trianon 17.) 1937 április hó 46. vármegyei kisgyűlés 118 ügyet tárgyalt 1« A vármegye törvény,hatósági kis­gyűlése tegnap délelőtt tartotta áp rilis hav.i ülését, amelyen a távollevő főispán helyett Borbély Sándor dr. alispán elnökölt. A kisgyűlés a tagok élénk részvétele mellett 118 ügyet tárgyalt le. A kisgyűlés foglalkozott azokkal a fellebbezésekkel is, ame­lyet a nyugdí j revízióval kaipcsolato san adtak be az érdekeltek. A kis gyűlés legtöbb esetben jóváhagyta a •város képviselőtestületének határo­zatát és csak alig egy-két esetiben ol dotta azt fel. A kisgyűlésen lénye­gesebb felszólalás nem hangzott el. OrszágssneYü regény­írónőt temettek Nyíregyházái Tegnap délután temették el mély­séges, könnyes fájdalommal a korán elhunyt kiváló írónőt, Klajnik Huszty Jolánt az Epreskert-utcai gyászházból, melynek csendes fész­kében szép álmait szőtte és amely­ben nagy lélekkel szenvedte áthosz­szú betegségének nehéz válságait. A barna tölgykoporsót elborították a tavasz virágai, kék, fehér jácintok, feslő iózsialbimbók, sok-sok csokor, koszorú. A neves írónőnek, a szelíd jóságú nevelőnek koporsója körül a gyászoló család mellett sokan felso­rakoztak azok közül, akik tisztelik, szeretettel őrzik a fiatalon elihúnyt tanítónő és írónő nemes emlékét. Ott volt a ref. Nőegylet és Leány­egylet, a városi kereskedelmi iskola tanártestülete Margócsy Emil c. fő­igazgató vezetésével, a ref. elemi is­kola tanítói kara, a ref. énekkar, a kereskedelmi iskola női tamfolvama és számos iroda lom barát, ismerős, volt tanítvány vagy pályatárs. Fel­hangzott a zsoltár: Te benned bíz­tunk... majd Bartók Jenő dr. mon­dott imát, búcsúztatót, ajmelyiben rá­mutatott az elhunyt kivételes érté­keire. Fénylő csillagot rejtett a lel­ke, olyan álmok, olyan fényességek, látások világa tárult föl előtte, ame­lyet a haladó lelkének szárnya csak érinteni tud. A vigaszos erejű beszéd után Mar­gócsy Emil c. főiigazgató mondott megható búcsúbeszédet. Kiemelte Klajnik Huszty Jolán tanítónői és tanári munkásságának szépségeit. Égy tiszaparti falunak és a nyir­cgyftiázi ref. egyháznak elemi iskolá­jában ott él emléke és soha el nem 10 dl. diébíl -"20 li dg. Mucit —'12 10 dg. MtiUbil ... —-36 10 dg. nofforó —'40 lo dg. uikolédé —2% I lit. íruzkal (Üveg RilkH) 110 1 kg. trappista sajt ... l'20-tél 7» lit. likőr vegyes Izbra 116 I Bt. tikijl btr --60 I itt. kadarka bsr ... —-60 Batta 7 estvérek fűszer, csemege és lött­vad nagykereskedők Nyíregyháza, Takarékpalota II! X Vay Ádám-utca 2. Telelőn m. 78. múló hálával őrzik szép lelkének ér­tékeit a városi kereskedelmi iskolá­ban is, ahol eredményesen tanított. Majd regényírói művészetét méltat­ta. Huszty Jolán regényeiben a tisz­ta szabolcsi tájak lelkét szólaltatta meg és elvitte a muskátlis ablakok üde szépségét, az akácok illatát messze emberek szívébe, az okiban az írásokiban, amelyek a fővárosi la­pokban jelentek meg és amelyekkel dicsőséget szerzett Nyíregyházának is. Gyászlapjára maga foglalmazta ezt a mondatot: Nem hal meg az, akit szeretettel emlegetnek ... Nem hal meg ő sem, mert nagvon sokan emlegetik hálával, szeretettel. A búcsúbeszéd után a ref. kórus gyászdalt énekelt, majd a ref. elemi iskola tanítói kara, az elhunyt pálya­társai kivitték a koporsót a gyász­kocsira, amely elindult Klaimk Huszthy Jolánnal az örök házába, aihol nincs szenvedés, ahol élnek a lelki eszmények, amelyeket olyan tökéletesen szólaltatott meg. "Vasárnap délután: a tilD Széchenyijének bemutatása Megírta a Nyirvidék-Szabolcsi Hirlap, hogy vasárnap, április 11-én, délután 4 órai kezdettel Szécihenvi­ünnepség lesz a nyíregyházi áll. ta­nítóképzőben. Az ifjúság kitűnő gárdája értékes műsor keretében ál­lítja elénk Széchenyit, a nemzetneve­lőt, a mai magyar élet nevelői ideál­ját: Vetített képek sora mutatja be a legnagyobb magyar életének szem­léltetését, a Széchenyi-képeket és tömör, érdekes fejtegetés állítja a képek világába a nemzet nagy apos­Április 16-án rendkívüli közgyűlést tart a vármegye iSzaibolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék tör­vényhatóságát dr. Borbély Sándor alispán április 16-ára rendkívüli köz­gyűlésre hívta össze. A közgyűlés meghívójában 24 tárgysorozati pont szerepel, amelyek közül különös je­lentősége van annak a belügyminisz­teri leiratnak, amely Szabolcs és Ung vármegyék területváltoztatása ügyében hozott határozattal foglal­kozik. Ugyancsak a közgyűlés dönt dr. Lázár Ferenc tiszalöki főszolga­bíró kérvénye felett, amelyben, a dr. Borbély Sándor alispánná való meg­választása folytán megüresedett kis­várdai főszolgabírói állásra való át­helyezését kérelmezi. Nyíregyháza, a százéves varos Irta: Dr. Kreskai Miklós I. iNemrégiiben ült centenáriumi ün­nepet Nyíregyháza. Még emlékeze­tünkben vannak az örökváltság száz éves fordulójának 1924. évi ünnepsé­gei. Ma, a gazdasági válság gondjai közepette talán kevesen tartják szá­mon, hogy Nyíregyháza történeté­ben a folyó évben ismét száz éves fordulóhoz érkeztünk. Pediig az 1837. év csaknem oly jelentős fordu­lópont volt Nyíregyháza fejlődésé­nek irányában, mint az 1824. év. — 1837-ben kapta meg tudniillik V. Ferdinánd királytól azt a privilégiu­mot, kiváltsáfiot, melv lényegéiben rendezett tanácsú várossá emelte Nyiregyházát. Ezzel a privilégium­mal nyert Nyíregyháza szél cseh fa­kóm önkormányzatot s mai érie­lemben vett városi szervezetet. Ez fektette le a városias fejlődés köz­igazgatási alapját, mely fejlődés so­rán Nyíregyháza a Nyírség igazi gazdasági és kulturális központijává küzdhette fel magát. Ügy gondolom, nem lesz érdekte­len, ha egy kis bepillantást nyújtok e kiváltságlevélbe. Régi időik, régi emberek, régi intézmények és a ié­gi darabos, de kifejező magyar nyelv elevenednek valósággá a visz­szaemlékezés tükrében, amikor a .ki­váltságlevél magyar fordítása egy­korú nyomtatott példányának ;el­sárgult lapjait forgatja az ember. Szinte látom a derék, becsületes, dolgos, kérges tenyerű gazdákat és iparosokat, amint kifordulnak a Szarvas-, Orosz- (most Kossuth), Pazonyi- (most Vay Ádám) utcai kis házuk kapuján és ünneplőibe öl­tözötten a városháza felé sietnek, hogy a hétköznapi élet munkáját félbeszakítva, a város jövőjét mun­kálják, megthányják-vessék, minő szervezetet, alkotmányt, kiváltságo­kat kérjenek városuknak őfelségé­től, V. Ferdinánd királytól. Fényesre tisztított csizmáik sarka nem kopo­gott az utcán, hiszen mem volt még kőjárda. Nem volt még utcai világí­tás sem. A város széléről nem hal­latszott be a gőzmozdonyok sivító füttye, nem szegélyezte a járdákat a telefon- és villanyoszlopok sora. Hol voltak még akkor ezek? Egy­szerű kis házacskák között, falusias kinézésű utcákon vezetett útjuk a mai Korona-9zálloda helyén levő községháza felé. De a tanácskozásra összeült komoly férfiak lelki sze­mei előtt már ott lebegett a jövő ké­tolát. Lesz zongora, hegedűszóló, ir­redenta énekszám, szavalat, meg­nyitó. A műsor fénypontja a Híd egy felvonásának bemutatója. A leghatásosabb felvonást, a negyedik felvonást mutatják be az ifjak. Egy női szereplő, Cressentia és a férfi­szereplők tudásuk legjavát nyújt­ják. Belépő nem lesz és ezúton is ihívja az intézet ifjúsága a tanítóne­velés barátait a hangulatos, érdekes kultúrdélutánra. pe: a városias intézmények és kul­túra meghonosodása. S talán már arra is gondoltak, hogy nem is olyan sokára Nyíregyháza lehet a várme­gye székhelye is. Egy rövid újságcikk keretében alapos várostörténeti fejtegetésekbe •nem bocsátkozhatok, — ezért a tör­téneti előzmények rövid vázolása után csupán néhány részletet kívá­nok bemutatni az említett kiváltság­levélből. (Folyt, köv.) -— A változás éveiben, amikor ar­| ra kell törekednünk, hogy az agy, a tüdő és a szív felé irányuló vértó­dulást ellensúlyozzuk, valamint hogy az emésztőszerviek renyhe mű­ködése folytán a belekbAi beállott pangást biztos és enyhe módon meg­szüntessük, akkor reggelenként egy­egy pohár természetes „Ferenc Jó­zsef"-keserűvíznek Valóban áldásos hatása van. Az orvosok ajánlják. Véglegesen megállapí­totta a kultuszminiszter az Iskolai 6Y Időtar­tamát Hómian Bálint m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter körrende­letet intézett az illetékes tantestüle­tekhez s ebben a különleges elbírá­lást igénylő felsőmezőgazdasági is­kolák, felsőipariskolák, ipari szakis­kolák és ipariskolák kivételével az összes iskolák szorgalmi idejének kezdetére és végére vonatkozólag elrendeli, hogy az első tanítási nap szeptember 10-ike helyett szeptem­ber 4., az utolsó tanítási nap június 14-ike helyett június 7. Amennyiben szeptember 4-ike vasárnapra esik, az első tanítási nap szeptember 5., ha pedig június 7-ike esik vasárnap)ra, az utolsó tanítási nap június 6. Az első tanítási napot megelőző napon történik a tanév ünnepélyes meg­nyitása. Az ünnepélyes megnyitást megelőző öt hétköznapon kell meg­tartani az alakuló értekezletet, a ja­vító-, pótló- és magánvizsgálatokat, a folytatólagos, illetve pótbeiratáso­kat. Az utolsó tanítási napot követő hat nap alatt kell megtartani az év­záró vizsgálatokat, illetve összefog­lalásokat és ezeket június 13-án — ha köz'be vasárnap vagy ünnepnap esnék, június 14-én — be kell fe­jezni. — Köszönetnyilvánítás. A Nyír­egyháza Takarékpénztár Egyesület 50 pengőt adományozott a Stefánia Szövetség nyíregyházi fiókjának. Fogadják érte hálás köszönetünket. Az elnökség. APOLLO FILMSZÍNHÁZ Péntektől Budapesttel egyidőben Egy élni Vágyó asszony (DODSWORTH) Sin«Iair Lewis Nobeldijas régénye Főszereplők: Lukács Pál, Ruth Chaterton FOX és MAGYAR HÍRADÓ Az eleő előadás mérsékelt helyárakkal Csütörtökön utoljára Finom família Péntektől Budapesttel egyidőben Egy élni Vágyó asszony (DODSWORTH) Sin«Iair Lewis Nobeldijas régénye Főszereplők: Lukács Pál, Ruth Chaterton FOX és MAGYAR HÍRADÓ Az eleő előadás mérsékelt helyárakkal Csütörtökön utoljára Finom família Előadások: 5, 7 és 9 órakor. Szombat, vasárnap 3-5-7-9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents