Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 49-71. szám)
1937-03-31 / 71. szám
(Trianon 17.) 1937 március 31. Mi volt érdekes ötven évvel ezelőtt Nyíregyházán Akkor ís háborúval, az iagyilkosságok ekaival, a koldaskérdés rendezésével foglalkoztak az emberek ötven év nam nagy idő, a nemzet a város életében, de az elmúlt ötven esztendő egy egész világot döntött romba és ma a föld csillaga új világ építésének lázéiban izzik. Lapozzuk a Nyirvidék régi fóliánsait, hogy megtudjuk, mi volt 1887 tavaszán, .mi érdekelte a n yi regyhá zi aka t. a szaibolcsilaikat ötven évvel ezelőtt. Meglepő, amit tapasztalunk. Akkor hasonló kérdések foglalkoztatták az embereket, csak/hogy más viszonylatokban. Lesz-e báberu vagy sem A legfőbb kérdés, amelyről a sajtó izgalommal ír, a készülő háború problémája. Azt írja a Nyirvidék, hogy ma palotában és kunyhóban, vendéglőkben és a kávénénikék délutáni trécselésein, minden találkozásinál, ahol két-három ember összejön, egyről van szó: a jövő háborújáról. A lap bőséges kivonatban ismerteti az akkor nagy feltűnést keltő röpiratot, amelyet Scháffer, nyug. Gyártelep Budapest, XI., Lenke-ut 117. osztrák pénzügyminiszter írt. Ez a röpirat előbib az akkor 17 éve lezajlott 1870-iki német-francia háborúról emlékezik meg, amely 15 milliárd frankjába került Franciaországnak. Ha most háborúra kerül a sor, a röpirat szerint 30 milliárdba is belekerül a nagy csete-paté. Megjósolja, hogy ezt a nagy öszeget a vesztes fél fogja fizetni ós tertiie alatt öszszeomlik az állam. A szerző összeállítja a statisztikai kimutatást arról, hogy a valószínű ellenfelek, a német—osztrák-magyar egység és az orosz-francia szövetkezés hány katonát állíthat csatairendbe háború esetén. A Monarchia és Németország 4,083.684, az orosz-francia szövetség 5,762.000 katonával indulhat harcba, tehát jó lesz-, ha Németország felemeli a békalétszámot iés a Monarchia végrehajtja a népfalkelés tervét. És valóban, akkor szervezik meg a népfölkelést. A Nyirvidékben olvashatjuk azoknak a szabolcsi ifjaknak neveit, akiket népfölkelő tiszti tanfolyamra akkor rendelnek be. A világ/háború csirája tehát már akkor kipattant és lassanként vészes erővel lobbant életre... B hadüzenet a nép hámorában Jót mulathatott Nyíregyháza a Nyirvidék ama közlésén, amely a Kecskemét c. ,lapból ismerteti a nagykőrösi ékről terjesztett hírt. — Eszerint Nagykőrösön a következő rege járja a nép között: Háború lesz bizonyosan, máris készülni kell reá, sőt már a hadüzenet is kezdetét vette. És pedig úgy, hogy a muszka cár egy zsák mákot küldött a magyar királynak, üzenvén, hogy üljön hozzá és türelemmel olvassa meg, ha tudja, hány katonát fog a muszka ellene indítani. Mert annyi katona megy a Monarchi'a ellen, mint ahány mákszem vagyon a zsákban. Erre Ferenc József ugyancsak megfelelt. Azt írta a muszkának: Nem olvasom meg biz én a Te zsákod mákjait, nem vagyok én kíváncsi arra. Hanem itt küldöm ezt a zsák szegedi paprikát. Olvasd csak el te, hány szem van benne. Mert én meg annyi katonát indítok ellenetek, mint ahány szem paprikapor van egy ilyen szegedi zsákban. Aztán kóstold is meg a szemecskéket és tudd meg, hogy alhány a szem, annyi magyart küldök ellened és minden magyar olyan erős lesz, mint a paprika. Hát ez ugyancsak tréfás hadüzenet, de a nép dévaj kedve jellemző a kor hangulatára. Kecskemét egvébként imár akkor évődött Nagykőrössel és Nyíregyházán úgy fogták fel a mák-paprika regét, mint eme évődés egyik tünetét. Jót mulattak a rivális városokon. De a jókedv alján ott volt a keserű íz: bizony, meglássátok, háború lesz a muszka ellen... Hát bizony igazuk volt, csak 27 évet tévedtek. De annál nagyobb volt az a háíború ... Klldittség Fablnyi Teofllhez... A szívekben akkor még ott volt Kossuth apánk képe. A turiiná remetéhez táviratok mentek a március 15-iki ünnepségeken és ráköszöntötték a búsongó banketteken az első poharat. Nyíregyházán ötven év előtt a polgárság a szábószinben ülte meg a márciusi szabadságünnepeéget, amely délután négy órakor kezdődött és viharos lelkesedéssel folyt le. A szónokok Vidliczkay József és Ferlicska Kálmán voltak. A nagyvendéglőben tartott szabadságlakomán ott volt az egész város. Az első köszöntőt most is Kossuth LaA ^ On O f I/rt/4/l r»rrA•• fA A A iHUNGflRIfl S FILMSZÍNHÁZ I W: Város natzlRfeáz • Telefoszám: 503. Március 30—31. LU1S TRENKIRN a „Mussolini' Kedd, szerda m dijat nyert filmje <| Kalifornia császárja i Irta, rendezte és a fösxérepet játssza: L*is Trenkern és a kiegészítő műsor. Előadások kezdete: Hétköznap 5-7 és 9 órakor. ! m I Egy életen át erős, egészséges fogak! KALODQNT F0GK0 ELLEN jósra mondták, ez alkalommal Vidliczkay József. Zoltán Aurél Irányi Dánielt köszöntötte, Bemos László pedig a szabadsághősöket, akik közül számosan ott hallgatták a tüzes szónokokat és ott idézték a legendás honvédiharcok emlékeit... De e negyvennyolcas álmok között már bontakozik az új világ, a szabadelvű párt kezd szervezkedni Nyíregyházán, ha nem is nagy sikerrel. Farbakv József tiszteletes úr küldöttséget vezet Fabinyi Teofil, ígazságügyminiszteiftiez, hogy a szabadelvű párt jelöltjéül kérje fel. Kessatfaat diszpalfárrá választják Nyíregyházán Nagy eseménye az ötven év előtti Nyáregyházának 1887 április 5-iike. Ezen a napon választotta a város képviselőtestülete díszpolgárává a magyarság nagy fiát. A díszpolgárrá választás ténye félreérthetetlen módon éreztette, hogy ez a város a függetlenségi gondolat sziklafészke. A magyar öncélúság városa volt a félszázad előtti Nyíregyháza. A díszpolgárságról művészi szépségű oklevelet állítottak ki és küldöttség vitte Turinba a Nyirség magyarjainak hűségnyilatkozatát. A Nyirvidék a következőket írja ebből az alkalomból: Kifejezője z a határozat annak a tiszteletnek, hálának és szeretetnek, mellyel történelmünk e nagy alakja iránt minden magyar viseltetik s a derűnek egy sugarát viszi a turini háziba, ahol Kossuth Lajos a hontalanság bánatos, szomorú napjait éli. Mlaiszterl vendég is |árf Nyíregyházán ebben az éviben. Baross Gábor közlekedésügyi miniszter utazott át Debrecen felé. A miniszter a munkács—stry-á vasútvonal megnyitási ünnepségéről jött Csap felől és megtekintette a csap—nyiregyházi útvonalat, amely most a stry->i vonalba esik és nagyon fontos lesz hadászati szempontból, amit a világháborúban x láthattunk is. Erről a miniszteri látogatásról is a háiborúra gondoltak a nyíregyháziak. Sek az iagyilkas, — a regényeket ekelják Egy Vay Péter nevű vaskereskedő Öngyilkossági esete elmélkedésre készteti az ötven óv előtti sajtót. — Nagyon feltűnik az öngyilkosok nagy száma és .mint ima, akkor is az olvasmányokat kárhoztatják. „A gomlbamódra elszaporodó rémregények gyászos hatása" írja a Nyirvidék. Oly könyvek kellenének, — írja tovább — amelyekből az életet komolyabban tekinteni, egyéni és társadalmi fontosságát s értékét becsülni tanulják. Tehát aimit a könyvek elrontanak, azt ugyancsak a könyvek gyógyíthatják meg. És mik voltak akkor a rémregények? Szelíd álmodozáson májusi ittasultsága volt a szerelmi regény. Hol volt ez a cukros ital a mai észtvesztő szesztől, a detektívregényk őrjítő fantázia tombolását ól... A koldúsokat únja az ötven év előtti Nyiregylháza. A ma aktuális koldúskérdésről is megtudjuk az ötven év előtti lapokból, hogy nem új a kérdés. Akkor Munkácsot vették példának. Ott pléhtáblát akasztottak a hatóság emberei az elismert koldús nyakálba. Mert sok volt a csaló, a tolvaij, a mulató, léha álikoldús ... Nyíregyháza példaként említi a munkácsi esetet. Itt is így kellene tenni a koldúsoldkal. Vagy pedig menedékházat építeni számukra, így született meg a szegényház terve Nyíregyházán. Az ügy 1887 tavaszán városi bizottságok előtt volt, úgylátszik, sokat ültek rajta, mert a Nyirvidék kifakad a végre nem hajtott határozatok, a lassú bizottsági szöszmötölés miatt... Titokzatos rBbelkttldentényckril suttognak A pánszláv mozgalom akkor indult végzetes útjára. Jött az orosz pénz a felsamagyaro?9zági vármegyékre. Egy küldeményt lelepleztek. A sátoraljaújhelyi posta kapta, nagy csomag, sok ezer rubelt tartalmazó pénzeslevél volt. A fővárosi sajtó Í9 érdeklődött a dolgok iránt, de eltussolták az ügyet. Akkor általában az eltussolás volt a legfőbb elintézési mód külpolitikai kérdésekben. így mérgesedett el a nemzeti kérdés, amelynek kellemetlen epizódjait is eltussolták, míg meg nem szólalt azután Rákosi Elnémult harangja ... Arra sem hederített a hivatalos, önfeledt, az optimista magyar álmodozás, az aranykorszak ... a gazdagodó polgárság nyugodt emésztése. Két gyingye volt a falunak... Ki gondolja ma. amikor a eigánv hegedűjén felsír az örök szépségű szerelmes dal: Két gyöngye volt a falunak, két virágia... Ki gondolja, hogy itt járt, itt szeretett, itt álmoTrinkliahnSzivitiyir^^ ZRINYI CIPŐÁRUHÁZ, Zriajri lloaafltca 9. szám. A gyár ÖSSMS miatti megtckiiithetAk. A legolcsóbb árak I KeárszA fizetési f«ltét«!ek I RMMístk a Zrínyi CipiáruhAibaa. Ugyanitt jó eipflt olcsón vásárolhat I fCJRHMIH I FILMSZÍNHÁZ VELFFON n. SZ, ® M3, kedden utolsó nap | Szabadság, szerelem Március 31, Április 1. Szerda, csütörtök Budapesttel egyidöben! II férfiak nem Istenek | ^^^^^ © Korda Sándor legújabb pompás • rendezése g A főszerepben: MI RIAM HOPKIN S % Előadások 5-7 és 9 órakor •
