Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-16 / 37. szám

(Trianon 17.) 1937 február hó 16. J^íwroÉK „ oZABOLCSI HÍRLAP 3. Forró¥izbe esett és valósággal megfőtt egy kisgyermek Megdöbbentő gyermekszerencsétlenség történt szombaton délután a Vencsellö községhez tarlozó Paszabcsucson. Kanyuk Ilona 5 éves kisleány a nedves udvaron megcsúszott és a hülés végett 1-ítélt forróvizzel telt fazékba esett. A szerencsétlen kisleány borzalmas szerencsétlenségét, amire édesanyja fölfedezte, a kis Kanyuk Ilonka valósággal megföti. Közvet'en halálát fulladás okozta, de a halottorvosi megállapítás szerint az égési sebei is haláltokozók voltak. A kis gyermek halála ügyében megindult a vüsgá at. ^M-runkhahn feladói'. IV.PROHÁ5ZKA OTTOKÁRr-UTCAS. VI.TSBÉI-KBT.e. KÍNIH MINTÁM Gyártelep: Budapest, XI, Lenke ut 117 Felmentéssel végiödő érdekes zsarolási per Ártmann Ábrahám vértesi szentegyltü elnököt, Nu«, baum Dávid ale.nököt és Schönfeld Sámuel gond nokot a törvényszék felmentelte a zsarolás vétsége alól. Ellenük iz volt a vád, hogy Klein Sándor és Kálmán vértesi lakosokat 25 pengő adományozásra akarták kényszeríteni azzal, hogy addig nem adják át nekik a temetökulciot, mig ezt sz összeget meg nem fizetik. A törvényszék ezzel szemben meg állapította, hogy a vértesi szentegyiet jóváhagyott alapszabályok nélkül, de évszázados gyakorlat alap ján csak annak adja át a temető kulcsot, aki a köteles dijakat befizeti. 1935 ben meghalt Klein Mór hitközségi elnök felesége, majd a rákövetkező évben Klein Mór, ekkor a szentegylet Kleinék fiainak c?ak abban az esetben akarta átadni a kulcsot, hogy si'követ állítsanak, ha 25 pengőt befizetnek. A két Klein-fiu azonban kulcsot esináltatt a temetőhöz, majd mikor az egylet uj zárral látta el a kaput, felment a főszolgabíróhoz panaszt tenni. Innen a hitközséghez utasították őket, ahol, hogy a sátoros ün nepken ne foglalkozzanak ilyen dolgokkal, kiadták nekik a kulcsot. A felmentő ilélet ellen a főmagánvádlók fellebbezést jelentettek be a így tárgyalta az ügyet szombaton a debreceni ítélőtábla, amey helybenhagyta a vádlottak felmentéséi, mert beigazoltnak látta, hogy a szentegyletnek joga van bizonyos összeget beszedni a hitközség tagjaitól. Az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentették be. Széljegyzetek egy fényes előadáshoz A dr. Murányi László szerdai előadásához kívánok hozzászólni. Már jeleztem előtte, hogy bár el va* jiyok rag/adtatva a gyönyörű orátori remekeiéitől, okfejtéseivel, megállá* pításaival nem mindenben értek egyet s így adósának érzem maga* inat, hogy azokat, amikben eltérünk, nyíltan és őszintén feltárjam és ki* fejtsem. Teszem ezt abban a re* menyben, hogy amily érdeklődéssel és gyönyörűséggel én őt végighall* gattam, — ő is megértéssel lesz az én ellenkező meggyőződésemmel és felfogásommal szemben. Én a remekbeszabott beszédben egy-két rikító ellenmondást és sú* Iyos tévedést állapítottam meg s miután a hallgató közönség igen nagy részének elragadtatásából arra kell következtetnem, hogy ezeket az ellenmondásokat és tévedéseket nem vették észre, szinte a köznek is tar* tozom azzal, hogy ezekre rámutas* sak, különben az a színezete lenne a dolognak, hogy a hallgatóság sorai* ban egyiltalán senki se maradt, aki a ragyogó szónoklat meggyőző hatása alól mentes maradt volna és hogy most már mindnyájon, mindenben egyetértünk. A szónok maga elismerte, hoiiv a liberális, individuális eszmeáramlat* nak kinövései, fattyúhajtásai vol* tak, elismerte, hogy a gyönyörű szellemnek szabadlevegőjével sokan visszaéltek és saját egyéni céljaikra rútul kihasználták s ezen elismerés alapján a szónok oda konkludált, hogy ezek szerint nem magában az elvben van a hiba. hanem az elvvel való visszaélésekben, amiket le kell „nyesegetni", meg kell szabályozni s ekként az egész elvnek gyakorlati használatát bizonyos korlátozások alá kell venni. Ebben én is teljesen egyetértek a szónokkal, de viszont le kell szögeznem, hogy az a sza* badság, amely korlátokat kíván sa* ját maga körül, az már tö be nem szabadság, — vagy legalább is nem szabadság abban az értelemben, ahogy a szabadságot elvileg elgon* doljuk. Itt tehát már magának a fo* g a! ómnak a meghatározása körül je* lentkezik egy kis ellentmondás. Ez az ellentmondás azonban még in* kább fokozódik a szónok gondolat* menetének további folyamán, ami* kor súlyos kritikában részesíti a gazdasági élet terén felmerülő és újabban mind gyakrabban érvénye* sülő állami beavatkozást, a sokat korholt intervencionizmust. Szerinte ez nem egyeztethető össze a közélet és közgazdasági élet szabadságával. A li be ráli zm ussal! Hogyan? Hiszen öt perccel előbb maga a szónok hangoztatta, hogy a szabadelvűség kinövéseit szabad, sőt szükséges „megnyesegetin.i", szűk* séges korlátozások alá venni! Ho* gyan egyeztethető össze tehát ez a két tétel egyazon beszédben?! f

Vi ni -ii nMit-^TFT?;

* i iURRMIR i FILMSZÍNHÁZ \ TELEFON 11. SZ. I Február 13—17. Szombattól szerdáig | Lovagias! ugy Elöadáaok minden nap 3-5-7 és 9 órakor. s s i Az intervencionizmus nem egyéb mint ez a nyesegetés, ez a korláto* zás, ez a beavatkozás a visszaélések és kinövések meggállása érdekében. Az én meggyőződésem szerint na* gyon is szükséges és igen nagy kár, hogy meglehetősen elkésett. Nálunk körülbelül 70 esztendővel késett el. Mert hogyan nézett ki a helyzet ná* lünk ezelőtt 70 évvel, mikor a sza* hadelvűség a magyar közéletben pol* gárjogot nyert? Bizony meg kell vallanunk utólagosan, hogy igen groteszkül. Mikor a 60=as, 70*es és 80*as évek szabadalvűségét rászaiba* dították nemzetünk közéletére és pedig minden nyakló és korlátozás nélkül és jelszóvá lett, hogy min* denki boldoguljon a szabad verseny* ben úgy, ahogy tud, az nagyon ha* sonlított egy olyan versengéshez, amelyben versenyre eresztik egy* mással a nyulat a csigabigával, — a meklenburgi lovat a girhes szamár* ral. Természetes, hogy a csigabiga és a csacsi marad alul! Népünk túl* nyomó nagy többsége annyira el* maradt, annyira ügyefogyott és gyá* moltalan volt. annyira élhetetlen és tájékozatlan, hogy egy*ket.tőre sza* bad prédája és zsákmánya lett az ügyeskedő spekulációnak és a kap* zsi élelmességnek! Mert méltózitas* sanak tudomásul venni, hogy a sza* badelvűséget annak a kornak ideális* tái olyan nyakló nélkül bocsátották rá a közéletre, hogy még uzsora* törvényt se láttáik szükségesnek hozni. Az első uzsoratörvényt a 80*as években alkották. És mikor ez is ke* vésnek bizonyult, — ennek szigorí* tására is csak évtizedek multán ke* rült a sor! Ez volt nálunk az első in terven* ció. Vájjon van*e valaki, aki ennek jogosságát és szükségességét két* ségbe merné vonni. Pedig ez is ellen* kezik a szabadelvűséggel, amelynek , kritériuma az egyéni képességek és lehetőségek szabad kifejtése. A ver* sany szabadsága, a szerződési és cse* lek vési szabadság. És hol volt évt.i* zedeken keresztül a kartell*törvény, amely szintén korlátozás és szintén intervencionizmus! Bc kell látnunk, hogy ezekre mind*m.ind igen nagy szükség van, különösen olyan orszá* gokban, amelyeknek lakossáiga .a műveltség, gazdasági felkészültség szempontjából nagyon is heterogén elemekből áll s aíhol a különböző néprétegeknek szellemi és gyakor* lati nívója nagy ellentéteket mutat s amelyeknek közéletében a gyen* gébbek erős védelemre és gyámolí*' tásra szorulnak az erősehbekkel. szemben! A szabadverseny, szabadkereske* delem és szabad gazdasági élet libe* rális hívei ezen kérdések körül na* gyon szeretnek Széchenyire hivat* kőzni és elfelejtik, hogy Széchenyi idejében még nem voltak se szak* szervezetek, se trösztök és kartél* GIB3S FOGSZAPPAN LESZÁLLÍTOTT REKLÁMÁRON CSAK MÁRCIUS 15-161 lek. Ma már a javak áralaikulására ezek a tényezők gyakorolják a dön* tő befolyást. Alul a muinkástömegek szakszervezetei diktálják a munka* béreket, felül a trösztök és kartel* leik irányítják az eladási áraikat és a két jól szervezett tényező között kiszolgáltatva vergődik a fogyasztók és az őstermelők tömege, mint két malomkő között; mert a sokmilliós tömegek nem tudnak szervezetbe tömörülni saját érdekeik védelmére! Hát ki tudja ezeket a tömegekeit megvédelmezni, ki tud a két oldal* ról jövő nyomással szemben ki* egyensúlyozni? Ki más, mint maga az államhatalom... az intervenció* val! A beavatkozással! A jótékony kiegyenlítéssel és ha kell, a ma^a drákói szigorával és parancs szavá* Trunkhahn Szövetgyár ajSáK ZRÍNYI CIPŐÁRUHÁZ, Zrínyi llonaütea 9. siám. A gyár összes mintái megtekinthetők. A legolcsóbb árak! Kedvező fizetési feltételek I Rendelések a Zrinyi Cipőáruházban. Ugyanitt jó cipőt olcsón vásárolhat 1 val. Ez persze antiliberális. De ne* vezzék bárminek és bár prüszkölje* nek tőle, akiknek nem tetszik, ez mégis szükséges és mellőzhetetlen. Igaz, hogy ennek is vannak, para* zitái. A beavatkozás pókhálószögle* tetiben is látunk meghúzódni spaku* lánsokat, akik a korszellemmel visz* szaélve, a magasabb elgondolások útvesztői között a saját kis egyéni pecsenyécakéiket sütögetik; ez minden kezdetnél így szokott lenni. Az államhatalom ezeknek a kérdé* seknek kezelésénél még töretlen és járatlan utakon csetlik*botlik, nem csoda, hogy a kapzsiságnak itten is akadnak vámszedői... a tétel azon* ban elvitázhatatlan, hogy az állami intervenció igenis szükséges és nélkülözhetetlen a gazdasági szab a= dosság megrendszabályozása érdeké*. ben és nincsen elfogadható alapja annak a súlyos kritikának, amelyben ezt a szónok részesítette. Igen súlyos tévedése volt. a nagy* szabású beszédnek az a megállapí* tása, hogy a szociáldemokrácia és a bolsevizmus kollektívizmusával szemben a másik oldalon, t- i- a fa* sizmusnál és a Hitlerizmusnál a má* sík kollektívizmusba ütközünk: a nemzeti kollektívizmusba! Ez nagy tévedés. Se a fasiszta Olaszország, i hitlerista Németország nem se j HUNGARIA • FILMSZÍNHÁZ • Ezilitt: Városi Fllfflszinkáz t Telefogzára : 303. : i • w Február 17-18-19. Szcrdátil, péntekig. Megnyitó vígjáték előadások ! STBN és PIN STAN LAUREL és OLIVÉR HARDY kettős szerepben DRÁGA ROKONAINK azonkívül Aki nem tid arabsul — burleszk 2 felv. ? Előadások kezdete: 5-7-9 órakor.