Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 26-48. szám)
1937-02-07 / 30. szám
2. oldal 0 Ntírvidék ^ SZABOLCSI HÍRLAF Ellopták a padláson .'kiterített ruhákat Tomasovszki Mihályné, Árok utca 28. szám alatti lakos feljelentést tett a rendőrkgpitányság bünügyi osztályán, hogy ismeretlen tettesek behatoltak a lezárt lakásba és az ott s?á ritásra kiteregetett ruhákat elvitték. De az ott lévő 40 klg. szappant is ellopták. Tomasovszki Mihályné öszszes fehérneműjét, abroszait, törülközőit elvitték a tolvajok. A nyomozás megindult. Myiregyházi képek A törvény rideg betűje szerint Nyíregyházán sem szabad ezután kopogtatná a szívek ajtaján alamizs* náért. Az én törzskoldilsom, aki naphosszat ott posztol az utcasarkom kon, — nem nyújtja felém kérőn, szinte követelően csontos kezét az adományért, amit mindennap meg szokott kapni. Csak néz rám beszé* des szemével némán és hangtalanul, mintha csak azt mondaná: „Nekem kérni nem szabad, de ha adsz. elfő* gadom." Megfigyeltem, hogy Nyir* egyházán a tilalom ellenére is ada= koznak az elnémult koldúsoknaik. * Nyíregyházán körmönfont széli hámosok vadásznak hiszékeny em< berekre. Leginkább falusi embereiké ben látják az alkalmas áldozatot. A kisvasúti váróteremben a vonat in* dúlása előtt várakoztam, mikor egy kopottruhás fiatalember lépett be és kutatóan nézett körül a zsúfolt vá* róteremfoen. Terepszemléje eredmé* nyeként egy fiatal leányhoz lépett és hevesen gesztikulálva beszélt ne* ki, majd zsebéből egy ékszerdobozt vett elő, melyben egy gyűrű volt. A leány meg is vette az „aranyat" öt pengőért. Mikor el akart távozni, odaléptem hozzá és nagyon szivé* lyes hangon kértem, hogy mutasson nekem az árujából. Az emberemnek felkeltettem a gyanúját és kijelenj tette, hogy ő nem foglalkozik hava* tásszerűen ékszereladással, most csak szorult helyzete kényszerítette erre. Tovább nem tárgyalhattam vele, mert már mozgásban volt a vo* natom. Egy fülkébe kerültem a csa* latkozott lánnyal és a kíváncsiság* tói hajtva, megkértem, hogy mutas* sa meg a gyűrűt. Megállapítottam, hogy közönséges rézgyűrűt vett öt pengőért. mely ragyogóra volt „vim"»ezve. * A szél süvítve nyargal végig az utcákon. Az ablakszemek sötéten merednek az éjszakába. Mögöttük emte.ek álmodnak szebb és baké* sebb világról. Az ívlámpa himbálózó fénye rá* hull a rend éber őrének cirkáló alak* jára. Az éjszaka lovagjai az átdor* bézolt éjszaka után, szeszélyes hul* támvonalakban igyekeznek hazafelé. Hajnali harangszó szárnyal át a bé* kességben alvó város fölött. Mikor lesznek újra lármás. vígas* ságos, dévaj hajnalok? Egyelőre fe* kete éjszaka posztójába burkolva álmodik a „halott város". V—ő m & m MUI aufcjyfcayMi Fegyver, Lőszer és vadászati cikkek, villariyégík Biczáknál Bűthlen-u. 27 Telefon 3-3Ck Kerékpárok és csilláro k | és kerékpár alkatrészek legolcsóbban Autogénhegesztés Q • * kerékpár Kerékpár javítás I^UDOCSK]? műszerésznél Nyíregyháza, Nyirvizpalota Széchenyi-ut 1. szám. Beszéljünk Szabolcs gyümölcstermeléséről... Gyümölcstermelésünk jövője Irta: BORY ENDRE igazgaió Az utóbbi esztendőkben, különös ; sen az 1938—29. évi szigorú télt j követő időkben országszerte meg* j indult a gyümölcsösök létesítése, < ólén Szabolccsal, ahol talán a leg* ' több telepítés készült. Az 1929. évi kegyetlen hideg télen számos homoki szőlő fagyott ki, melyeknek újbóli beültetésére a gaz* dáknak sem kedve, sem pénze nem •volt a borok évek óta csökkenő árai folytán. Ilyen módon felszabadult területek rozson kívül kényesebb s nagyobb igényű növények termeié* sére nem igen voltak alkalmasak, mert egyik-másik olyan sovány volt, hogy még a magot se igen adta vol* na vissza, nemhogy a művelője még hasznot remélhetne belőle. Miután ugaron mégsem mairadhattak, gaz* dájuk gondolt egyet s beültette gyü* mölcsfával, azon reményben, hogy így a föld többet jövedelmez, mint* ha azt újból szőlővel vagy más ne? hezen termelhető és értékesíthető terménnyel vetette volna be. Ez az életrevaló elgondolás köve* tőkre talált, a kormány is támo* gatta különféle akcióival, szak* közegeivel, csak az első évben több mint 600 ezer darab csemetét bo* csátott igen jutányos árban a ter* melők rendelkezésére, majd kölcsö* nök nyújtásával tette lehetővé, hogy a lakosság minél több s nagyobb gyümölcsösöket létesíthessen. Tan* folyamokat tartott, védekezőszere* ket, csomagolóládákat adott, állami telepítéssel létesített gyümölcsösök irányítását eszközli szakemberekkel, hogy a termelés kezdetnehézségein átsegítve, az eredményt biztosít; hassa. A minőségi és mennyiségi terme* lés elérése céljából az országot fel* osztotta gyümölcstermelési körze* tekre, hogy minden vidék megkap* j hassa az éghajlata és talajviszonyai* nak legmegfelelőbb nem és fajta gyümölcsféleségeit, hogy az ország egyes vidékeim csak az ott díszlő fajták ültessenek el tömegesen. Szabolcs beosztás tekintetében előnyös helyzetbe jutott, mert az egész vármegye területére a gyü* mölcsféleségek legértékesebbje az alma jutott, igazolva azt a minden* ki által ismert tényt, hogy várme* gyénk Jonathánja s egyéb téli almái ízben és zamatbain nemcsak, hogy felveszi a versenyt a külföld hasonló terményeivel, de azokat legtöbb esetben felül is múlják. Szabolcsnak kettő körzet jutott és pedig a 39., a Tiszahát Kisváxdáig és a Nyírség. Az első télialma fajtái a következők: Batul, Kanadai rianet, Jonathán, Nemes Sóvári, a téli Aranyparmen és a Grávainsteini. Ezek mellett az árterekben a szilva* félék tömeges elhelyezése is ajánla* tos és pedig Besztercei szilva, Besz* tercei muskotály, az Olasz kék és a penyigei szilva. A 43. körzet részére, mely lenyú* lik Debrecenig, a következő alma* fajták jutottak: Húsvéti rozmaring, Jonathán, Simonffy piros, a nyári fontos és az Asztrakáni piros. Kü* lönösen ez utóbbi két fajta nyári al* ma tömeges termesztése kívánatos a szárazabb természetű és csapadék* szegényebb vidékeken, mert mire az almamoly második rajzása kifej* lődik. akkorra ezek a nyári almák má<r készek, le szedhet ők és értéke* sífchetők. A nyári alma legalább oly keresett cikk, mint a télialmaféleségek, vi* szont rövidebb lévén a beérési ideje, jóval kisebb a termelési költsége. Bár az ára némileg alacsonyabb, mint a téli almáé, ezzel szemben az előállítási költsége is jelentékenyen kevesebb, mint a téli testvéreié. Ezenkívül nem szabad figyelmen kívül hagynuink azt sem, hogy a nyári almából összefüggő nagyobb területek az országban nincsenek beültetve, viszont a külföld, főleg Németország igénye ebben a legna* gyobb s ezt csak elenyésző kis szá* zalékbain tudjuk kielégíteni. Nagyon kívánatos még különösen Nyíregyházán és a körülötte levő községekben minél több meggyfát telepíteni, hogy ezzel e vidéknek karaktert adjon a meggy, mely nem* csak a legértékesebb valamennyi gyümölcsféleség között, de úgy kon* eerv. folyékony gyümölcs és egyéb feldolgozás szempontjából legina* gyobb keresetnek örvend s a leg* jobb áron értékesíthető. Termelését lényegesen megköny* nyíti az is, hogy ennek mindössze egy jelentősebb növényi kártevője van, az úgynevezett Monilia gomba* betegsége, amely ellen aránylag cse* kélyke költséggel is sikerrel véde* kezihetünk. Nagy előnye az is, hogy korán beérve, hamar piacra hozható, Ipari burgonyát WOHLTMANT. nagyobb fokú KRUGERT csak uradalmaktól minden mennyiségben vásárlók azonnali szállításra. Uradalmi ajánlatokat kér: BIBÓ KÁLMÁN export-import budapesti kirendeltsége Kisvárda lagyszálloda Telefon: 156. SZ MIBLAP (Trianon 1 7.) 19 37 f ebruár hó é . mielőtt egyéb kártevők megsemmisíthetnék. Az újfehértói meggy már régóta keresett cikk az exportőrök körei* ben, egyetlen hibája az, hogy a meggyfák ápolása és védekezésének elhanyagolása folytán a keresletnek csak igen kis hányadát tudja kielé* gíteni, pedig a községben és környé* kén levő sok ezer darab meggyfák, ha kellő gondozásban részesülné* nek, tekintélyes jövedelmet nyújt* hatna a gazdaközönségnek. Az elmúlt esztendőben a véletlen szerencsés közbejötte folytán, dacá* ra a fák igen nagyfokú Monilia*fer* tőzöttségének, a meggy termése si* került, erről a kereskedők azonnal tudomást szerezve, úgy Nyiregy* háza, Üjfehértó* mint a környéké* ről minden meggyet összevásárolva, kb. 50 vagónnyit, mint kecskeméti meggyet Franciaországba szálllí* tották. Nem szabad elfeledkezinünk még a szilváról sem, melyből még az utóbbi esztendőkben is több millió pengőnyi értékben behozatalra szo* rultunk, annak dacára, hogy nálunk Szabolcsban, különösein, a Tisza ár* tereiben .kiváló sikerrel termeszt* hető lenne, melyet mint aszalványt is igen jó áron lehet forgalomba hozni. Mint a fent közöltekből kitűnik, vármegyénk gyümölcstermelésének a jövőjét a már közölt télnalma fé* lék, főképpen a Jonathán, azután a szilva és végül a meggy tömeg* export és minőségi termelése biztos sí thai ja. Tanulmányi felügyelő tanárok a nyíregyházi kir, áll. tanítóképző tanári testületében A közoktatás igazgatásának egy* ségesítéséről szóló törvény végre* hajtása során minden tankerületben lesznek tanulmányi felügyelőre, akik az iskoláikat általános szem* pontból, mindenoldailúilag felülbírál* jak és lesznek az egyes szakok sze* rint kiválogatott tanügyi férfiak, akik a meghatározott iskolafajtához tartozó kerületi intézetekben az il* lető szak tanítását figyelik meg. A tainikerületek tanító* és óvónő* képzőinek tanulmányi felügyelői* nek megbízása most jelent meg. A miniszter a debreceni tankerületben levő tanítóképző intézetekben a né* met nyelv tanításánaík felügyeleté* vei Bácsfalvy Antal c. igazgatót, a magyar nyelv és irodalom tanításé* nak felügyeletével Aradvári Béla ta* nárt bízta meg a nyíregyházi áll. ta* nítóképző tanártestületéből. A töb* hí szakok felügyelő tanárai a kerü* letben más képzők tanári testületé* bői kerültek ki. A Nyiregyházát ért két kitüntető megbízás annak a bizalomnak a jele. amelyet a felsőbb hatóság a tanítóképző munkássága iránt táplál és megbecsülése a lelkes ügyszeretettel végzett tanári mun* kának. — Beiratkozás az államilag engeo délyezett gyorsa és gépíró ezakisko« lába. Igen olcsó gyors* és gépíráaS tanfolyamokat nyit a nyíregyházi gyors* és gépíróiskola (Dobreeeni*u. 3.). Beiratkozás aa egységes magyar gyorsírás mindhárom fokára, előké» 6zitéa állami irodai és tanítói vtes» gákra. Tízujjas, vakírásos gépírása oktatás a legmodernebb írógépeken^. Sísópírás, Luttor»féle zsinóríráa (x)
