Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-07 / 30. szám

(Trianon 17.) 1937 február h

ó 7. ZABOLCSI HLRLAF 3. oldal aem jut tejre, ruhára. Ezekben az udvarokban nincs kacagás. A falu népe olvas. Statisztikai ad a* iofckail támogatja állításait s igazol* ja, hogy a falu népének 40—50%*a vágyódik a könyv, a betű után. A falu népe józan. Nem fertőzi meg a vörös métely frazeológiája. A magyar falu népe nem kommunista, nem is lesz azzá, ettől nem kell fél* teni, de meg kelleine erősíteni ma* gyarságában. Nem kell tüzet kiálta* ni, ha a faluban elégedetlen bangók hallatszanak, mert erre nem a fel* forgatásra törekvés, hanem nagy nyomorúsága készteti. Nagy baj, hogy a falukban bősé* gesen sok a kocsma. A legtöbbet ez ront a falu népének egészségi és er* kölcsi értékén. A népegészség érde* kében be kellene vezetni a szombat déltől hétfő reggeliig tartó kocsma* szünetet. Nagy erénye a falu népének, hogy Istenfélő, tempiomszerető. Ha a házhely népe nem nagyon jár a templomba, annak kopott ruhája az oka. mert a falu népe az Isten há* «ába csak tisztes ruhában tud el* menni. Rongyait nem szívesen mu* •ogatja a templomban. Ezért a falu népéért meg kell tenni mindent. Iskolát és az iskolá* ba lelkes, szívvel dolgozó, embere* ket szerető tanítókat kell adni a falu népéinek. Harmath Sándor előadása meg* rendítette hallgatóságát s az elő* adás nyomán felzúgó taps mutatta, hogy a nemzet nevelőinek rendje mennyire átérezte az előadás igaz* aágát s mennyire érzi annak szüksé* gességét is, hogy ezért a .magyar népért valóban sokat kell még lenni. Az előadás után a Tisztviselő Dal* kör énekszáma következett, hogy felélénkítse a figyelmet a következő előadás meghallgatására. Dr. Gscsilyi Sándor ev. Kossuth reálgimn. tanár „A módszer átalakulása a középisko* Iában" címen tartott nagyértékű fel* olvasást. Annak a megállapításával kezdte felolvasását, hogy a tanítás anyaga az idő folyamán állandóan változik, bővül, a módszere viszont nem mutat ilyen gyakori változást. Nemrég még az volt a kérdés, hogy mit tainítsuink, ma viszont az a kér* dés lépett előtérbe, hogy hogyan tanítsunk? Ma, a munkáltató tani* tás korában méltán felvethetjük azt a kérdést, hogy miért volt jó a múltban az a módszer, amely ma mér nem jó. Előadásában — függetlenül attól, hogy a tényeket kritikai bonekés alá vette volna olyan értelemben, hogy határozottan állást foglalt volna a módszer mellett — a tanítás anya* gának és módszerének történelmi fejlődését ismertette a tények alap* ján. A régi módszert, mint általában a módszert mindig, a társadalmi élet* szemlélet irányította. Régen, a rendi társadalom korában csak olyan lehe* tett a módszer, amely a rendiség érdekeit támogatta. A rendi társa* dalomban az egyén készein kapta születésével neveltetésének módsze* rét, anyagát. Az egyén élete pasz* 6zív volt. El kellett fogadnia, amit a nevelés adott, egyénisége nem fej* lődhetett ki. A fiú az apja örökébe tépett, sorsa tehát előre ki volt je* lölve. Éppen ezért az iskola célja nem a képesség fejlesztése volt, ha* ytíbmzt a kávé nagyszerU illafa. A kitűnő, tápláló reggeli, a valódi Erűnek kávépótlékkal Ízesített Kneipp malátakávé, bizony sokat éri Amellett egy csésze belőle tejjel és cukorral csak 3 fillérbe kerül. Ez igazán nem luxus. Ennyit mindmikC megengedhet MugoMak! nem a tudás mennyiségének közié* sében. állott. Az iskola a tanulótól passzivitást követelt. A régi iskola általános igazságokból vezette le az egyes igazságokat. A régi idők isko* Iája absztrakt tételekből indult ki s nem a tényekből. Grammatiizált, elemzett, a gyermek lelkével nem sokat törődött. A továbbiakban a francia fórra* dalomnak a nevelésre való hatását ismertette. A régi iskolának ezzel az új szellemmel való összeütközés sét még ma is lehet érezini, az egyensúly még ma se.m állott hely* re. A belőle kifejlődött demokrata kus felfogás szabadabb mozgást nyújt az egyénnek s célja a képes* ségek kifejlesztése, hogy az egyén az élet minden körülményei között meg tudjon állni. A verbalizmu9 az új iskolákban az emberi lélek jóságában s magát az életet is optimizmussal ítéli meg. A társadalom és az iskola egy* másra utaltsága nyilvánvaló s azt a következtetést vonja le, hogy az is* kok sorsa attól függ, hogy milyen lesz a társadalom. A tetszéssel foga* dott, mély filozófiájú felolvasás után Tesléry Károly berekesztette a szemináriumi ülést. ^Társasvacsora a Koronában A nagyihatású szemináriumi elő* adásokat, amelyeket a Magyar Hi* szekegy imája zárt be, a Korona nagytermében impozáns társasva* csora követte. A vacsorán, amelyen megjelent vitéz Bessenyei Lajos dr. főigazgató, dr. Gáspár Gyula helyei* tes főigazgató, vitéz Hunfalvy Artúr ezredes, székkapitány, Szohor Pál polgármester és számosan a társa* Eszterházy győgysonka, felvágottak, hus és gyümölcs-konzervek vitéz Tornay István fíiszer, csemege ISzIete Zrínyi Ilona-utca 9. szám háttérbe szorul. Helyére lép a tanuló öntevékenységét szolgáló munkafül zet- Az új iskolában együtt dolgoz* nak a növendékek s mindenki a te* hetségének legjavát adhatja a közös munka eredményének eléréséhez. Az új iskola a szellemi munka mel* lett a testi munkát is muinkapro* gramjába illeszti, amint azt az Unió és Anglia iskoláinak példáival iga* zolja. A demokratikus életszemléletben szintetikus munka folyik. S a mun* ka sikerének elérése érdekében mindent felhasznál, térképet, grafi* kónt, személyes vizsgálódást, filmet, mindent, aminek segítségével a megismerés öntudatossá válhat. A régi társadalmi rend és oktatás statikus jellegű volt, a mai inkább dinamikus. Természetesen más lett a tanító, tanítás és tanítvány egymáshoz való viszonya is ebben az új rend* ben. A nevelő ma a tanítványnak segítőtársa, aki figyeli a gyermek lelkét s irányítja s a közös munka által a gyermeklelkekben a szolidari* tást fejleszti ki. Az új iskola hisz m dalom előkelőségei köréből. Margó* csy Emil c. főigazgató nagyhatású beszédben méltatta a szemináriu* mon megjelenő főigazgatónak, Bes* senyei Lajos dr.*,naik nevelő hatású munkásságát és a jelenvoltak tün* tető élj énétől fogadva köszöntötte a főigazgatót. Zsolnay Vilmos igaz* gató, tanárköri elnök a nem peda* Te&fv&t ^ádíárjué: rn owMta SMt! gógus elnököket köszöntötte lelkes szavakkal nagy éljennel fogadott szavakban. Vitéz Zatskó Gyula Gáspár Gyula dr. h. főigazgató csu* paszív egyéniségét méltatta é9 a ta* nári testiületek határtalan szerete* téről biztosította. Aradvári Béla ta* nár, lapunk munkatársa, utalva Har* math Sándoir előadására, a magyar falu szenvedései fölé apostoli lélek* kel hajló nagy tanítók előtt hajtőt* ta meg az elismerés zászlaját. Do* URfiNIR FILMSZÍNHÁZ TFT.FFON 11. S7. s s * I 1 Február 6-7-8. Szombat, vasárnap, hétlő « Budapesttel egyidőben! Rökk Marika káprázatos szép ® filmje « A szív nem eladói Előadások: Szombat és vasárnap 3-5-7 és 9 órakor o Hétfón 5-7 és 9 órakor. ® iB!RraiSSI5S2SSSS:K- i hanies János, a kir. áll. tanítóképző intézet igazgatója rámutatott, hogy a pedagógus világszervczése régi álma a magyar köznevelői rendnek, de a nagy eszme csak mint vágy élt a lelkekben. Olyan hatalmas szerve* zői erőre, fáradhatatlan munkás* sá,gra volna szükség, mint Tesléry Károly dr.*é, akinek jelentős tévé* kenysége a magyar nevelés hathatós fejlődését segítette elő. Az agilis kir. tanfelügyelőre ürítette poharát. Vi* haros tetszést keltett vitéz Besse* nyei Lajos dr. felszólalása, aki Sza* bó Kálmán előadásával kapcsolat* ban hangoztatta a .köznevelői kar szervezettségének szükségességét és a tanítói, tanári egység gondolatát köszöntötte. Hasonlóan nagy hatást keltettek Szohor Pál polgármester szavai, aki arra utalt, hogy a társa* dalom ma még nem méltányolja ainyagiakban eléggé a nevelök mun* kásságát, de átérzi a kiváló tanítók életének szépségét és soha el nem múló hálával őrzi meg a kiváló ne* velők emlékét. Utal Vietórisz Jó* zsef dr. példájára, akit az ország legelőkelőbb irodalmi köre-tünte* tett ki. A tanítóság nevében nagyszerű megnyilatkozással László Zoltán mondott köszöntőt és vallomást tett arról, hogy a tanítóság boldogan látja egy*egy belátóbb, szebb jövő közeledését, amelyben a tanítói munkát méltóan értékelik. A kir. főigazgató és kísérete még soká együtt maradt az eszmékben gazdag estén. Eladták a hordóját, mert nem tudta kifizetni a Javítási munkálatok árát Tomasovszki Jánosné Serház-utca 16. szám alatti lakos feljelentést tett a rendőrség bűnügyi osztályán, hogy egy évvel ezelőtt egy 100 literes hordót adott át Korbeíy Lajos kerékgyártónak javítás céljából. A javításért 2 50 P-t kért a kerékgyártómester. Tomasovszki Jánosnénak azonban nem volt pénze és egy évig nem tudta kiváltani a hordót. Korhely Lajos megunta a várakozást, helye sem volt arra, hogy a hordót évekig őrizgesse, eladta a hordót, Tomasovszkiné feljelentést tett a kerékgyártó ellen, mert a hordót az tudta és beleegyezése nélkül adta el, A nyomozás megindult. — Áramszünet! Értesítjük t. fo* gyasztóinkat, hogy e hó 7*én, vasár* nap a hálózati munkák miatt az Egyházíutcában, a Vay Ádám*utcán, a Bessenyei és Bencs Lásziló*téren, a bujtosi városrészben és a fenti utcák környékén reggel 8 órától dél* előtt 11 óráig az áramszolgáltatás szünetelni fog. Uzletvezetőség.