Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 26-48. szám)
1937-02-24 / 44. szám
2 4. oldal 0 Nyíotidék „ 5 7 AB O I.c m i mtrlaP 5 Z p (Trianon 17.) 1937 február hó 14. Alapítva 1914 évbe n! Ezüst ér mmel kitüntetve! Ki ruháját szereti, ezt a dmet feljegyzi! Tavaszi Ruhája uj marad, ha azt garantált vegyileg tisztittatja női és férfi ruhák vegytisztitását modern dán tipusu gépen eszközli, garantáltan, 100 százalékos kivitelben, valamint ruhák festését bármely szinre a legolcsóbban Fehérnemű, frakk-ingek, kemény gallérok a megszokott fővárosi munkateljesítéssel. <t tt Ag » Papp Laszlo ••MMHHBIiHnBHHBH vegyiüzeme Nyíregyháza, Vav Ádám-u. 65 Telefon 510 Fióküzlet Széchenyi ut 2. szám. Telefon 509 és Vésö u'cíi 3 és Kistér 2. szám Kegyelettel emlékezett meg Gednly Henrikről a vasárnapi Credó-gyíílés Korompay Károly dr. Murányi László dr. előidásárál Vasárnap délelőtt 11 órána az ősi megyeháza nagyterme és karzata színültig megtelt az egyesület tag* jaival. örömmel, magyar és honfiúd érzéssel láttuk soraikban a más föle; kezet ű társadalmunk néhány vezér; tagját is. Dr. Korompay Károly világi elnök a Hiszekegy imádságával nyitotta meg a gyűlést. Azután meleg érzéstől áthatott szavak; kai emlékezett meg D. Geduly Henrik evangélikus püspök ki; váló kvalitásairól. Ezt a tagok néma felállással hallgat; ták végig. Mi katolikusak vagyunk, — mondotta — bennünk hit honol, ebből szeretet fakad. Szeretetünk következménye az a mélységes rész; vét, amelyet afelett érzünk, hogy evangélikus magyar testvéreink elvesztették lelkes vezérüket, irányító harcosukat, aki a saját bensőséges, mély meggyőződése sze; rint szolgálta Krisztust. Ezután kezdett dr. Korompay Ká; roly fogllalkozni dr. Murányi László ismert előadásával. Kifejtette, hogy a katolikust a szeretet fűti. A kato* lakúmból eredő szeretet melege szá; murikra azt jeleníti, hogy az eseményeket a keresztény vallásosság szemüvegén keresz; tül nézzük. Murányi László előadása szép, nagy; szerű, logikus felépítésű, de nem keresztény , hanem liberális beállítású volt. Az illusztris szónok a liberalizmus védőbástyájaként szerepelt. Csodálta a két pápai bulla mélységét és fen; ságét, de a liberalizmus tükrén át, abban egészen elmélyülni nem tu* dott. A liberalizmus 46 esztendővel ez; előtt az akikor megjelent Rerum Novarum kezdetű pápai bulláiról úgy vélekedett, hogy az naiv és tudo* mánytalan. Mivel pedig később min; den úgy történt félszázadon át, ahogy azt a katolikumot sugárzó Szent Atya megérezte, encikliáját j ö ve ndőmond ásnak. j óslásfélének minősítette. Pedig ez igaz .tudo* mányt és mély vallásos érzést rejtett magában. Óvni szerette vol* na az emberiséget attól a nagy .nyo* mórtól, amelybe (napjainkig jutót; tünk azzal, hogy már akkor új, a fe; leharáti szeretet parancsán allapuló társadalom kialakítását sürgette. Rz uj társadalmi rend hirdetői igazságét hirdetnek Amikor Murányi dr. — a libera; lizmus szemüvegén /keresztül nézve, tudományinélkülinek tartja az ' új társadalmi rend hirdetőit, akkor nem gondol arra, hogy tudomány az, ami az igazsságot rendszerbe fog; lailva keresi és az új rend hirdetői nem azt tartják igazságnak, amit a liberalizmus tartott annak, ö a lábé; ralizmus kiterjedt, rendszeres iro; daimának alapos ismerője, nem sza; badulhatott meg az ettől belé oltott eszmetömkelegtől. Ottan téved, mi; kor a pápai bullákban, amelyek a legtökéletesebb rendszeres tudo; mányiból, az evangéliumból táplál; kozmák, csak forma szerinti és nem lényegbeli eltérést talál a liberaliiz; mussal szemben. Ezért tűnik fel neki érthetetlennek, hogy a Quadragesi; mo Annosban a pápa a liberalizmus* tói és kapitalizmustól úgy óv, mint a szociáldemokráciától. A pápai bullákat a katolicizmuson át kell szemlélni Ügy van a liberalizmus a Quadra; gesimo Anino*val, minit Rodin híres szobrász az egyik koppenhágai templomban levő, a legszebbnek nyilvánított feszülettel, amely Thor; waldsen remek allkotása. Nézte, néz; te, de semmi különöset nem fede; zett fel rajta. Mikor azonban alája térdelt és úgy nézett fel reá, órákon át szemlélte, mert nem tudott be; telni a szépségével. Murányi dr. li* beralizmusában sok keresztény er* kölcsiség van, talán nem is egészen tudatosan, és ezért beszél „tisztult liberalizmusról". Pedig Rodinihez hasonlóan a katolikumon át kellene szemlélnie a pápai bullákat, iákkor meglátná azoknak a gyökérzettől az oromzatig terjedő hiánytalan nagy; szerűségét. Dr. Murányi László a mai társa; dalom alakulását vizsgáló fejtegeté* seiben a francia forradalomig nyúl vissza, mert születésétől fogva iigvekszák magyarázni aininak kifej* lődését. Pedig ennek megértéséhez vissza kell mennünk egészen a fo; gamzásig, mert maga a francia for; r a dalom, már az azt megelőző gon; dolatvilágnak és világnézetek har* eának volt az eredménye. Az új rendnek már a megszületése előtt meg kellett vívnia a régivel az élet* halál harcot, a bölcseleti és világ* i nézeti elvi harcokban, amint az napjainkban is folyik ugyancsak egy új társadalmi rend kialakulás sáért. fiz individualizmus és materializmus eredményezték a liberalizmust A ragy felkészültségű előadó a li; beralizmust az individualizmus szű; kebbkörű vetületének tartja. Pedig az individualizmus csak egyik csára; eleme a liberalizmusnak. Az indivi* dualizmus, minden egyén ve/leszüle; tett joga az életben Való szalbad ér; vényesülésre ősrégi keresztény val* láserlkölcsi gondolat, amelyet a Kibe* ralizmus juttatott ugyan érvényre, de ez összepárosult benne a mate* rializmussal. Az individualizmus és materializmus párosodásából jött létre a liberalizmus. Murányi dr. a mai nyomorúságot visszaélések következményének tu* lajdonítja. Ez tévedés, mert ennek kórokozója a liberalizmus csirasejt; jé ben levő második elem: a matéria; lizmus. Az egyéni szabad érvénye; sülés jogát összhangba kell hozni a többi valláserkölcsi parancsoklkai, elgondolásokkal. Senki testi vagy szellemi fölénye nem lehet jogcím bárkinek az elnyomására. Csakis addig szabad az egyénnek érvénye; sülnie, amíg felebarátjának .ilyen irányú egyenjogúságát nem gátolja. Ez Isten szent törvénye. A lijberaláz; mus azonban éppen a benne rejlő materializmus miatt ezt megvalósí; tani nem tudta, mert nem ismeri a vallásarlköksöt, hanem csak a maga képére forrnál ,,laikus erkölcsöt". Az individualizmus ugyanis nemcsak anyagi, hanem szellemi szabadságot is jelent. A vele ös sz ép árasod ot t materializmus e szabadság felhasz; nálásával sietett is a maga képére formálinii az Istent, az emberi észt tette meg Istennek, az anyagi va; gyónt, az ezt kifejezésre juttató aranyat pedig igazságnak. így indult útjára a liberalizmus és teremtette -meg csakugyan azt a cso* dá Latosan szép civilizációt, ami föl* di paradicsoma volt egyes kiváltsa* gosaknak és nyomora a tömegeknek. Murányi dr. és a szabadelvűség más képviselői visszasírják e liiberá; lis .paradicsomot, a tömegek ellen* ben nem, mert azoknak nem volt benne részük. Itt van- a liberalizmus és a Quadragesimo Anno között nem formai különbség, amint ezt a kiváló szónok hirdette, hanem sú* lyos lényegi differencia, mert a bul* la nemcsak a kiváltságosok, hanem a tömegek anyagi boldogulását is akarja. A liberalizmus azonban en; nek megvalósítására nam kéipes, mert gazdasági rendjéből, a kapita; lizmusból is hiányzik a keresztény erkölcsiség. A liberalizmus politikai megnyilvánulási formája ugyanis a demokrácia, gazdasági pedig a ka; pitalizmus. Helyesen állapítja meg Murányi dr., hogy nem a tőke teszi a kapa* talizmust azzá, mert tőkére minden termelő gazdasági rendnek szüksége — Székrekedésben szenvedőknél reggelenként egy pahár természetes ,,Ferenc József "skeserűvíz a belek eldugulását gyorsan megszünteti, a gyomor működését előmozdítja, az anyagcserét megélénkíti, a vért fel* frissíti, az idegeiket megnyugtatja, s így kellemes közérzetet és fokozott munkakedvet teremt. Az orvosok ajánlják. van. De nem határozza meg szaba* dosan a kapitalizmust azzal, hogy az az individuális gazdasági sza* badság rendje, mert kihagyja ebből a meghatározásiból is azt a lényeges materiális alkotó elemet, hogy min* den elképzelhető és fizikailag le* hető módon kizárólag az anyagi ha* szón elérésére törekszik. Semmi sem érdekli ezt a szellem* áramlatot, csak az anyagi haszon és pedig csak a saját anyagi haszna, a másé már nem. Az akárki haszna, de nem a mindenkié. $ liberalizmus a laikus erkölccsel párosul A katolikum az egyén anyagi ér; vényesülését is a valláserkölccsel köti össze, eszerint a gyengébb ro; vására nincsen előretörés. A libera; lizmus a laikus erkölccsel párosul, amely az egyes kiváltságosak hala* dását biztosítja, a többieket pedig elnyomja. Emmdk következményeit Murányi dr. „fair play" elmaradása* val igyekszik magyarázni. Pedig a fair play csak tisztességet és becsű* letet jelent, ami a gyakorlati libera* 1 izmusban oda alakul, hogy nekem minden szabad, neked pedig csak kötelességeid vaininak. Egészen más az erkölcsi mint a tisztesség és a becsület. Erkölcs.alatt az ember vi; szonyát az igazsághoz, tisztesség alatt a világi törvényeknek, becsű; let alatt pedig a társadalmi szoká; soknak a megtartását szokás érteni. A katolikum szerint e három foga* lomnak fednie kellene egymást egészen. A katolikum az .igazságot Istenben látja, ezért erkölcse a val; láserkölcs. A liberalizmus sem ta* gadja Istent, de nem hisz benne, ezért nem követi a parancsait. Ezért mindegy neki minden vallás. Meg* hagyja ugyan ,azokat, miiedet, aháiny csak van, de inkább babonának (és n.em barbárságnak) tartja őket, amelyre csak azért van szüksége, mert a hívő tömeget, amelynek erkölcsi korlátai vannak, gazdasá* giilag jobban ki lehet aknázni, mint a hitetlent. A valláserkölc9 nem el* vont foglalom, hanem ép oly reális valóság, mint pl. a gravitáció. Ezt som érzékelhetjük érzékszerveink* kel, pedig létezik, mert létének tü* netei bizonyítják ezt'. A Quadrage* simo Anno akarja a vallás.erkölcsöt belevinni a társadalmi átformálás* ba, hogy a létrejövő felebaráti rend* nek ez legyen a gravitációja és a másokat nem (károsító érvényesülés szabályozója. Igen jól értelmezi Mu* (Folytatása a ó=ik oldalon.)
