Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-19 / 14. szám

lf. oldal (Trianon 17.) 1937 január hó 19. Csengery Tibor iria: Csikónevelő-telepet kérünk nyíregyházára A valamikor szépen fejlődésnek indult félvér lótenyészeitínkben nagy visszaesés észlelhető s ha állomá nyunkat megszem'éljük, áronnál megállapíthatjuk, hogy már most is alig-alig áll rendelkezésünkre olyan alapanyag, amellyel a lótenyésztésünket tovább fejleszthetnénk. Ennek oka az én meglátásom, illetve megfigyelésem szerint abban rejlik, hogy nehéz gazdasági viszonyaink között gazdáink a lovakat sem részesitik olyan takarmányozásban, mint ezelőtt s azonkívül a háború után még megmaradt és a lótenyésztés alapját képező kancáikat is szívesen bocsátják árura, mert a mai árak mellett 500-600 pengőt kapnak érte. Az eladott lovak sajnos nem állanak többé a tenyésztés szolgálatában, mivel azokat főként a katonaság részére vásárolják meg. Lótenyésztésünk haiyatlásának egy másik főoka a csikónevelés helytelenségében rejlik, mert amint már emiitettem, egyrészt hiányos a takarmányozás, másrészt pedig a gazdasági udvar kicsi ahhoz, hogy a tökéletes fejlődéshez és izmosodáshoz szükséges mozgást a csikó részére biztosítsa. Vidékünk lótenyésztésének fellendítésén véleményem szerint a következőképpen lehetne segíteni: 1. A m. kir. honvédség tulajdonában lévő lovak közül nemcsak a selejt lovakat, hanem a tenyésztésre alkalmas összes beidomitott kancákat ki kellene a gazdáknál helyezni és az eddigi rendelettől eltérőleg, nem hogy tiltani, hanem egyenesen kötelezővé kellene tenni azoknak a méntelepparancsnokság utján kijelölt ménekkel való befedeztetését, hogy az a hatalmas jövedelmet jelentő tőke ne heverjen kamatozatlanul. Ezzel a rendszerrel szerintem részben a lótenyésztést is fel tudnánk lendíteni s azonkívül a m. kir. honvédség által előirt feltételeknek is eleget tehetnénk, mert legrosszabb esetben a csikók leválasztása után ezeket a kancákat is be iehe'ne mint hámos lovakat éven ként rendelni az előirt négy heti gyakorlatra. 2. Az állam körzetenként megfelelő kifutók mellett csikónevelő telepeket létesítene, ahová 3 évre elsőtorban a kisgazdáktól olyan leválasztott csikókat venne át, amelyeket egy szakbizottság továbbneIés céljából minden tekintetben kifogástalannak talál. Ezeknek a csikóknak az átvételét fejlettség, illetve a testalakulásának mérve szerint, hozzávetőleges árakban megállapítva már előre biztosítaná az áliam a tulajdonos részére, mely összegbf természetesen levonásba hozatna t ló átvételekor a nevelés időtartamára megállapított tartásdíj. Az esetben, ha a csikó tulajdonosa a nevelési idő leteltével nem adná el az áliamnak a csikót, ugy köteles lenne a tartásdijat megfizetni. A tartásdíj rnég ugy is elszámolható lenne, hogy az esetben, ha a gazda két csikót adna be nevelésre, ugy megfelelő értékelés mellett az egyik viszszamaradna az államnak, a másikat pedig a tulajdonos kapná meg. Szerintem a lényeg az lenne, hogy A gazda továbbtenyésztés céljából a kanca csikókat lehetőleg visszakapja és eladás esetén a nevelési költség nvonása után egy kevés haszon jusson a gazdának, illetve a tulajdonosnak. Igaz, hogy ezen elgondolásom nagy áldozatot kívánna az államtól, mivel a csikók 3 évi neveléséhez szükséges tőkét előlegezni kellene, de ez legalább egy olyan áldásvs segítség volna, amelyet a nemzetünk részére is gyümölcsöztethetnénk. Ennek a teri/nek megvalósítása esetén ugyanis szakemberek irányítása és ellenőrzése mellett egyöntetű és érrtékes lóállományt tenyészthetnénk ki, az amúgy is keresett magyar lovakból még nagyobb és jobb készlet állana a külföldi vevők rendelkezésére s végül kisgazdáinkat jövedelemhez segítenénk. Ha az álta lam vázolt megoldás bármilyen oknál fogva nem volna keresztülvihető, ugy más irányban, de sürgősen kell cselekednünk lóállományunk megmentése érdekében. Ni ffegfa lefölözni a szabolcsi gyiimőBcsiermelck hasznát? A Felsőszabolcsi Gazdakör lapja irja: Talán sehol az országban nem indult meg olyan nagy lendülettel a gyümölcstelepités, mint éppen Szabolcsban. Napról-napra hallani, hogy az egyébként silány minőségű földeket, hogy fogják telepítés alá és teszik értékessé még a legszegényebb földtulajdonosok is. Ezek a betelepített [földek igazán csak akkor képviselnek majd érté ket, ha a föld hozamának, a gyűmö'cstermésnek elhelyezéséről ide jében gondoskodnak. Már most össze kellene jönni közös értekez Jetre Szabolcs gyümölcstermelőinek, teleptulajdonosainak, hogy megbeszéljék a teendőket. Tárolók, cso magolók, esetleg hűtőházak építését, közös értékesítés exportba való beka pcslását és a többi, mert ha ezt nem teszik, megint az a helyzet áll elő, mint számos más termelvénnyel, hogy a gazda munkájának gyümöl csét a spekulánsok aratják le és a gazdának nem marad majd egyéb, mint a keserű csalódás. Légvédelmi célra alagutat kerestek és bronzkori leletre bukkantak A napokban Kőröstarcsa környékén légvédelmi célokra alagutakat kerestek és eközben érdekes leletekre bukkantak. A Dübögőnek nevezett korcsma udvarán fog'ak hpzzá az ásatásokhoz háborús féle lemtől remegő modern emberek, hogy földalatti folyosókat, búvóhelyeket keressenek és készítsenek maguknak arra az időre, amikor vészes gépszörnyetegek jelennek meg a falu felett. Egy helyet a föld alatt, ahol a kuhurájára, technikájára oly büszke mai ember meghúzhatja magát és "szeretteit elhelyezheti, lefokozva minden higiénikus, megnöveld dett igényét, visszahajolva őskori elődjeinek életéhez, akik valamikor a fö-di állatszörnyek elő! menekültek barlangokba, mélyedésekbe. Az alagút ásatása közben azután elővillant a föld mélyéből a mult képe. — A modern ember búvóhelyet kereső szeme találkozott az őskori ember életének maradványaival. Rábukkantak egy ketiős csontvázra, mellkasra hajlított jobbkarra!, melyek az eddigi megállapítások szerint va lószinüleg egy férfi és egy nőnek a tetemei. És megtalálták körülöttük az elmúlt élet beszélő emlékeit: edény és korsó maradványokat, szűrőkészülék darabjait vékony eranylemezt és állati csontokat, agyarakat. A leletről Takács Ferenc kőrős tjrcsai községi főjegyző és Budai István értesítették a debreceni Déri muzeumot és a leletek egy részét meg is küldték Söregi János muzeum igazdatónak, a kitűnő régésznek. ,AA Gyermekzsurra apró ajándék és tombolatárgyak nagy választékban kaphatók az Ujságbeltban lngatlankon|unklura az Alföldön A kedvező termés következtében az Alföldön nagy ingatlanforgalom alakult ki. Ennek tulajdonítható, hogy mintegy 30/áíkal emelkedtek az ingatlanárak a mult évben. Az ingatlanáremelkedés már az 1935«ben megkezdődött s ez az emelkedés az elmúlt évben erőseibb ütemben foly= tatódott. iA kedvező ingatlainkonjunktúra oikai között első helyen a gazdavé? delmi intézkedések állanak. A véí dettség következtében egyrészt megszűnt a kínálat, másrészt az eladó* sodott igazdák helyzetének javulása kihatott az általános gazdaságii han* gulatra is. A másik kedvező momentuma a gabonaárak 25%*os javulása, ezzel párhuzamosan haladt a jószág árá* nak .nagymérvű emelkedése. A hí* zott sertésnél például 60—70 száza= lék az emelkedés. Az élénk ingatlanforgalomnak egészséges birtokelosztódás lesz a várható következménye és reményt nyújt, hogy az ország legnagyobb tömegét képező agrár nép Lassan* ként visszanyerje gazdasági e éjét. 2352—1935. vh. sz. Árvórési hirdetmény. A budapesti közponli kir. járásbíróságnak 1934 P 428, 283, sz. végzése folytán Első Magyar Á'talános Biz'ositó Társaság budapesti cég végrehajtató javára 45 P 17 f, hátrálékos tőke s jár erejéig 1935. március 28. napján "bíróilag felülfoglalt és 1380 P re becsült házibutorok, lovak, tehenek stb. álló ingóságok 1937. január hó 25 (huszonöt) napján délelőtt 9 órakor kez detét veendő és Nagykálló köz ségben adós lakásán megtartandó nyilvános árverése i a legtöbbet ígérőnek azonnali készpénzfizetés mtl let szükség esetén becsáron alól is elfognak adatni, de a becsár kétharmadán alól nem. Nagykálló, 1936. december 30. Ertsey László kir. bír. végrehajtó. — Gabonapiaci árak. Nyíregyház zán a búza 19.00—19.50, rozs 16.00. takarmányárpa 15.00. zab 15.50, mors zsolt tengeri 12.00; réti széna la 4.00 —4.50, Ila 3.50—4.00, takarmányszak ma 2.00 pengő q-ként. VADASZJEGY elnyeréséhez szükséges BEJELENTŐ-LAP b'ankette kapható a Nyirvidék - Szabolcsi Hirlap kiadóhivatalában, Bethlenutca 1. Telefon mmmmmmmmmmmm Express hirdetések 15 szóig 1 P 50 fillér, minden további szó 10 fillér. Költözködik ? Ciánoztasson. Nánássy Kossuth-utca 9 Rpróhirdetések 10 szóig 80 fillér, minden további Mi 3 fillér, állást keresőknek 10 sséig öf> Wlér, minden további szó 6 Hlléi BETÖLTENDŐ ÁLLÁSOK Jómunkás borbélysegédet azonnali belépésre fel vesz a QUTTMANN cég Bessenyei-téren. 327 Jobb mindenes főzönöt azonnal felvesvek Tamay Holló-utca 29. 353 Egy 16 éves leányt bejárónak délelőttre felveszek. Vécsey-kőz 13. 251 KÜLÖNFÉL

E HUSZ PENGŐ jutáimat adok annak, aki CSÖPI névre hallgató fekete puli kutyámat visszahozza. Cim Maresch trafik Bessenyei-tér. 354 'ZONGORA Egy rövid kereszthuros zongora és egy Schunda-féle cimbalom sürgősen olcsón, eladó. ERDÉLYI és KRÁMER bizományi lerakat, Horthy Miklós-tér 9. Keresünk megbízható, rendes kifutófiut. Jelentkezni a Nyirvidök-Soabolcsi. Hirlap kiadóhivatalában kell. Nyomtatványok alábbi szövegben a kiadóhivatalban darabonként 10 fillérét kaphatók. Üzlethelyiség kiadó. Kiadó pince. Ez a ház eladó. — hold föld eladó. Bútorozott szoba, kiadó lakás, 1, 2, 3, 4, 6. szobás stb. TISZTA mosott rongyot bármily mennyiségben vesz a Merkúr könyvnyomda. Ólmot bármely mennyiségben, napi áron vesz lapunk kiadóhivatala, Bethlen-utca 1. szám. A szerkesztésért felelős: Dr. GARAY GYULA A kiadásért felelős: A Szabolcsi Hirlap Lapkiadó Betéti Társaság. Kovách B. és Társai k

iadótulajdonoe Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Nyomatott a „Merkúr" könyvnyomdában Nyíregyháza, Bercsényid. 3. szám. Felelős: Orosz Károly