Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-26 / 20. szám

6. oldal J^ÍYÍRYIDÉK SZABOLCSI HÍR HIRLAP (Trianon 17.) 1937 január hó 26. Miért nincs gyáripara Nyíregyházának ? A* uj iparvállalatok elkerülik a vidéki városokat — Az iparügyi miniszter kutatja az idegenkedés okát Az iparkamarák a kereskedelem­ügyi és az iparügyi minisztérium­ban tartott szokásos havi értekezle­ten több izben szóvátették czokat a panaszokat, amelyek a vidéki érde­keltség részéről a főváros túlságos favorizálása miatt felmerültek és mind nagyobb elkeseredéssel jutnak kife­jezésre. Most az iparügyi miniszté­rium tervbevette, hogy az iparválla­latok létesítésénél és telepítésénél fokozottabb figyelmet kíván a vi­dékre fordítani és éppen ezért azt a megkeresést intézte a vidéki keres­kedelmi és iparkamarákhoz, hogy vázolják előtte azokat az okokat, amelyek véleményük szerint a vál­lalatokat arra indítják, hogy szive­sebben telepszenek meg Pesten és közvetlen környékén, mint a vidéki városokbsn. Ez a kérdés bennünket, nyíregy­háziakat is közelről érdekel, mert ez a város legjobban sínyli a vál­lalatok, gyárak hiányát. Éppen azért nem lesz fölösleges, ha meghallgat­juk, miként világítják meg a kérdést a kereskedelmi és iparkamarák. Az iparügyi miniszter érdeklődé­sére egyik kamara terjedelmes me­morandumban válaszolt és rámuta­tott, hogy elsősorban a tarifális ne­hézsegek a baj okai. A tarifális in­tézkedések a kamara szerint majd­kizárólag a főváros igényeihez van­nak szabva. Különösen súlyos ez a tény az ország északkeleti felében, Szabolcsban, hol még a termények szállítása és értékesítése is mindun­talan szenved a hihetetlen tarifális hátrányok miatt. Nem csoda, ha ilyen nehézségeket érezve, a gyár­ipar, általában az ipari vállalatok nem is gondolnak arra, hogy a Nyírségen, Nyíregyházán létesítse­nek telepeket. Az anyagbeszerzési és az értéke­sítése nehézségeken kivül rámutat a memorandum arra is, hogy amióta egész behozatalunk és kivitelünk a tárcaközi bizottság, a Külkereske­delmi Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzése alatt áll, a vidéki vállalatoknak egy ^alkalmazottjukat szinte állandóan Budapesten kell tartani, hogy különböző ügyeik el­intézését kisürgesse. Még így is elő­fordul, hogy a vidéki vállalatok csak akkor értesülnek bizonyos kontin­genes kiadásáról, mikor a kedvezőbb helyzetben lévő budapesti vállalatok jí formán az egész kontigenset ki­merítették. Nem csoda így, ha nem­csak uj vállalatok nem létesülnek a vidéken, hanem a meglevő vidéki vállalatok is hova-tovább a fővárosba költöznek fel, vagy legalább is iro­dájukat a fővárosba telepitik át igaz­gatóságukkal egyetemben. Ehhez az is hozzájárul, hogy a vidéki városok az egyes alapítási tervekről csak akkor értesülnek, ami­kor már az uj vállalkozás el is dön­tö te, hogy Pesten telepszik meg. A memorandum ezért arra kéri az iparügyi minisztériumot, hoay az alapítási tervek tárgyalásába vonják be a vidéki kamarákat is. Ezek a kamarák így összeköttetésbe lépvén a területükhöz tartozó városokkal, meg tudják mondeni, hogy ez egyes városok mily kedvezményt nyújtaná­nak az iparvállalatnak letelepedése esetén. Ha ezt a memorandumot mi, nyír­egyháziak áttanulmányozzuk, sajná­lattal valljuk be, hogy nálunk a leg­kevésbbé sem remélhető, hogy a kfz'ljövőben gyár, vagy más na­gyobb uj iparvállalat telepszik meg. Pedig, ha a meglevő kiváló ipar vállaltainkat nézzük, azt látjuk, hogy a nehézségek ellenére is piosperál­nak a Nyírségen, mert meg van bennök a törhetetlen akarat szaktu­dás, a viszonyokhoz alkalmazkodó ügyesség. Óriási lehetősége volna annak, ha a mezőgazdasági nyersterményeket itt Nyíregyházán dolgoznák fel. — Nyiregyhazának kitűnő konzervgyára, texlilgyára, bútorgyára és más fon­tos ipartelepek létesülhetnek a meg felelő támogatással. Pedig erre ha­dászati szempontból is felettébb szükség volna. Csodáljuk, hogy ez­zel a kérdéssel nem foglalkoznak a város szakemberei, a közgazdasági társaság itteni osztálya. Jó volna, ha ankéton vitatná meg ez a társaság a fontos kérdést: miért ne lehetne Nyíregyházának gyártelepe ? A nyírbátori kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 7841—1936. tk. szám. Árverési hirdetmény és árverési feltételek Dr. Révész Gyula végrehajtatónak, Kulcsár József végrehajtást szenve­dő ellen 1000 P tőke s jár erejéig indított végrehajtási ügyében a te­lekkönyvi hatóság Páll János kislé tai lakos utóajánlata következtében az 1908. LXI t. c. 27. § a értel­mében ujabb árverést rtndel el, 1000 P tőkekövetelés, ennek 1931. évi május hó 15 napjától járó 5 százalék kamatai és 168 P 65 fillér \ megállapított per és végrehajtási költ ség behajtása végett, a nyírbátori kir. járásbíróság területén levő Kis­léta községben fekvő s ÍZ 1329. sz. tkvi. betéiben A. 11. 1—31. sor 795/1, 796/2,862/2.863, 1084, 1100, 1101, 1107/1, 1592/1, 1647/1—3, 1676/1, 1698,2208/1,2272/1,2273/1, 2558/1, 2559, 2682/3-4, 2683/1, 2846—2848, 2849/1, 2850/1, 2934/3, 2934/5, 2935/3, 2935/5. hrszám a. felvett Kulcsár József nevén álló er­dőre és szántóra 2810 P utóaján­lati becsértékben. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Kisléta községházánál megtartására 1937. évi február hó 24. napjának d. e. 10 óráját tűzi ki és az árverési feltéte­leket a következőkben állapítja meg. 1. Ar árverés alá eső ingatlant a kikiált, : árnál alacsonyabb áron eladni nem lehet. 2. Az utóajánlat akkor is kötelező, ha az ajánlattevő az árverésnél meg nem jelent. 3. Ha az árverésen az utóajánlat nál nagyobb ígéretet nem tesznek, az ingatlant az ajánlattevő által megvettnek kell tekinteni. 4. Az ujabb árverés költségeit a vevő az ígért vételáron felül köteles fizetni. (1900. LXI. t. c. 27.) 5. Az árverelni szándékozók kötele­sek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 szá­zalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-ában meghatározott ár­folyammal számított, óvadékképes ér­tékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénzek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elis­mervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881. LX t. c. 147, 150, 170. §§. 1908. LI. t. c. 21 §.) Nyírbátor, 1936, november 28. Kovács sk. kir. jb. A kiadmány hiteléül Vozáry kir. jb. irodatiszt. A nyíregyházi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 26035—1936. tksz. Árverési hirdetmény kivonat. Kóródí Mária végrehajtatónak, Ku­lifay Gyula végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajta­tó kérelme következtében az 1881. LX. t. c. 144, 146, 147. §§. értel­mében elrendeli a végrehajtási árve­rést 44 pengő tőkekövetelés, ennek 1936. április és május 16 napjától járó 5 százalék kamata, 144 pengő eddig megállapított per és végrehaj tási és az árverési kérvényért ezút­tal megállapított 3 P 60 fillér költ­ség, valamint a csatlakozottnak ki­mondott Schönfeld Feiler, Iczkovics nyíregyházi bej. cég 100 pengő tő­kekövetelés és jár. behajtása végett, a nyíregyházi kir. járásbíróság te­rűdén levő Kemecse községben fekvő s a kemecsei 1331. sz. telek­könyvi betétben A. I. 1—2. sor s 540 és 541 hrszám 394 négyszögöl szántó, ház 232 ö. i szám alatt és udvar a beltelekben Kulifay Gyula nevén álló ingatlanra 3081 pengő kikiáltási árban, de az 1331-1932 tksz. végzéssel özv. Kóródí Károly né Borbély Julianna javára bekebelezett özvegyi haszonélvezeiíjog és a C. 2. sorsz. alatt Kóródí Má'ia javára bekebelezett szoligalmi lletőleg kiköt­ményi jog sérelme nélkül. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Kemecse községházánál megtartására 1937. évi március hó 8 napjának d. e. 9 óráját tűzi ki és az árverési feltéte­leket az 1881. LX. t. c. 150 §. alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a ki­kiáltási ár felénél alacsonyabb áron el­adni nem lehet. (1908. XL1. t. c. 26§.) 2. Az árverelni szándékozók kötele­sek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-ában meghatározott ár­folyammal számított, óvadékképes ér­tékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elis­mervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881. LX. t. c. 147, 150, 170. §§. 1908. XLL t. c. 21. §.) Nyíregyháza, 1936. november 3. Dr. Czitrovszky sk. kir. jbiró. A kiadmány hiteléül Benedek irodaigazgató 363—1926. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Dr. Lőrinczy Miklós nyíregyházi ügyvéd által képviselt Weisz Ferenc végrehajtató javára 1950 P tőke s jár. erejéig a nagykállói kir. járás biróság 1936. P 4152. sz. végzése folytán 1936. évi december 28. nip­ján bíróilag lefoglalt és 1102 P 50 fiiérre becsült: házibutorok, fűszer, rőfös és vegyesáruk, üzletberendezés stb.-ből álló ingóságok 1937. f.b­ruár hó 10 napján délelőtt 11 óra­kor kezdetét veendő és Nyiradony­ban adósok lakásán és üzletében megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek azonnali kész­pénzfizetés mellett elfognak adatni, a kikiáltási ár kétharmadán alább nem. Nagykálló, 1937. január 16. Lévy Elemér bir. végrehajtó. 405 Nyomtatványok alábbi szövegbe* a ki­adóhivatalban darabonként lOfillérét kap­hatók. Üzlethelyiség kiadó. Kiadó pince. Ez a ház eladó. — hold főid eladó. Bú­torozott szoba, kiadó lakás, 1, 2, 3, 4, & szobás stb. BÁLI NAPTAR Január 30.: Izr. Nőegylet műsoros­táncestje (a Korona nagytermében). Január 30.: Leventék víg estje (a* Ipartestület székházában). Január 31.: Nyíregyházi Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szabolcs ve* zér B. E. dísztábora (a Korona nagytermében). Február 1.: Tisztviselő Dalkör műe soros estje (a Korona nagytermében). Február 2.: A Kossuthsgimnázium műsoros estje (a Korona dísztermi* Február 6.: Kereskedő Ifjak Egyes ben). sületének batyusbálja és táncmu* latsága (saját helyiségükben). Február 6.: A KIOSz. batyusbálja (az Ipartestület székházában). Február 6.: Vitézi Szék bálja (® Korona dísztermében). Február 7.: A Városi Dalárdat tánccal egybekötött víg estélye (a Korona nagytermében). Február 7.: Iparos Ifjak jelmezes bálja és víg éjszakája (az ipartestük leti székház dísztermében). Express hirdetések 15 szóig 1 P 50 fillér, minden további 87.Ó 10 fillér. Patkányt feleiőséggel irt Nánássy ciátsozó Kossuth-utca 9 Apróhirdetések 10 szóig 80 fillér, minden további lui 8 fillér, állást keresőknek 10 szóig; 6€ fillér, minden további szó 6 fülé? BETÖLTENDŐ ÁLLÁSOK Egy takarító leány felvétetik a Koroná­ban azonnalra, jelentkezni a konyhában. Jó bizonyítvánnyal rendelkező mindenes felvétetik Szabolcs-utca 6. alatt. 417 Mindenes főzőnő bejárónőt lehetőleg középkorút, továbbá gyerekhez kisleányt azonnal vagy elsejére keresek. Liliom­utca 24. 406 Takarításhoz értő írni és olvasni tudó megbízható fiatal irodaszolgát keresek. Csillag ingatlan iroda. Nyirviz­palota. .415-2 Bejárónőt keresek délutáni munkára. Bocskai-utca 45. 408 KÜL ÖNFÉL E •ZONGORA Egy rövid kereszthuros zongora és egy Schunda-féle cimbalom sürgősen olcsó® eladó. ERDÉLYI és KRÁMER bizo­mányi lerakat, Horthy Miklós-tér 9. Jóállapotban lévő szmoking öl­töny sürgősen eladó 30 pe Megnézhető Grósz férfi Zrinyi Uona-u. 5. (udvarban Ólmot bármely mennyiségben napi áron vesz lapunk kiadóhiva­tala, Bethlen-utca 1. szám. A szerkesztésért felelős: Dr. GARAY GYULA A kiadásért felelős: A Szabolcsi Hírlap Lapkiadó Betéti Társaság. Kovách B. és Társai kiadótulajdonos Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Nyomatott a „Merkúr" könyvnyomdában Nyiregyháza, Bercsényid. 3. számú Felelős: Orosz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents