Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 276-299. szám)
1936-12-25 / 296. szám
20. oldal 0 Nyikvilék ^ SZABOLCSI HIELAP HIRLAP (Trianon 17.) 1936 december 25. Beszélgetés Szalay Sándorral az ultrahangsucjarakről, az atomrombolásről, nobeldijnyertes professzorokról Pár héttel ezelőtt egy érdekes hír jelent meg a magyar sajtóban az egyik NobeUdíjjal kapcsolatosan. A hír azt közölte, hogy a kémiai Nobel* díjat a hollandiai származású Debye lipcsei egyetemi tanár nyerte el. aki* nek ulltrahangsugarak kutatása so* ,rán a ínyiregyházi származású dr. Szalay Sándor egyetemi tanársegéd iveit a munkatársa. Ez a körülmény indított beninün* ket arra, hogy a magyar fizikusok sorában már korábbi Időről is ismert, a Debye könyvével kapcsolatosan pedig a világ számottevő fizikusai előtt is ismertté vált dr. Szalay Sán« dort nviregybázi látogatása során szüleinek, Szalay Sándor ev. Kossuth reálgimnáziumi tanárnak a lakásán felkeressük s tanulmányairól, jövő* beili terveiről megkérdezzük. Dr. Szalay Sándorral az interjú kissé nehezen ment, ment az első szava is tiltakozás vollt az ellen a hír ellen, amelyet Debye professzor* ral való kapcsolatában hoztak a fő* városi lapok s még a látszatát is el akarta kerülni annak, mintha tudó* mányos kutatásainak jelentős sze* repe lett volna Debye professzor munkásságábaln. Ennek az indokolatlan, de egyéb* ként dr. Szalay Sándor komoly, csak a tudományinak élő, egyéniségéből folyó tiltakozásának ellentmond azonban Debye professzor könyve, amelyben maga a professzor húsz al* dalon ismerteti dr. Szalay Sándor kísérleteit s ezzel tulaj dóriképpen ér* 't ékeli is azt a munkát, amelyet dr. Szalay Sándor az ő elméletéinek .iga* zolására kifejtett. Az egyetemi tanulmányok után Szeged, Lipcse. München, Cambridge Dr. Szalay Sándor tanulmányi állomásai A régi barátság — ha ugyan régi barátságról szó lehet az ország leg* fiatalabb fizikai doktoránál — lassan feloldja az elzárkózottság fagyát s halk, szerény szavakkal beszél arról a csodálatos világról, amelynek va* lódi értelmét csak a fizikusok éritik meg a maga szépségében és tág per* epektívájában, beszél az ultrabanÖ* sugarakról, az atomrombolásiról. — Egyetemi tanulmányaim során — mdndja dr. Szalay Sándor — nagy pártfogóm és irányítóm volt Tangl Károly professzor, akinek édeslatyám ia kolozsvári egyetemen tanársegédje volt s ennek is köszönhettem az irán* tam való nagyabbmértékű jóinduia* tát. 1932*ben letettem a fizikai dokto* rátust s Tangl Károly ajánlatára Sze* igédre kerültem le kísérleti tanulmá* nyak folytatására Szentgyörgyi Al* ibert biokémikus professzorhoz, aki* nek élettani kutatásai világszerte is* •mertek, különösen a paprikából nyert vitaminok felfedezése által. Szentgyörgyi professzor hosszú időn át az USA egyetemein végezte nagyjelentőségű kísérleteit s még Amerikában érlelődött meg benne az a gondolat, hogy a rákos diagainato* kat esetleg ulitrahangsugarakkail is lehetne gyógyítani. Most már csak fizikus kellene, aki erre megfelelő ultrahangsugamkat tudna előállítani. •fin a fizikának ezzel a területével szívesen foglalkoztam kezdettől fog* va s örömmel álltaim Szentgyörgyi professzor segítségére, sajnos azon* ban ezek a kísérletek nem jártak si* kenrel s végül is arról győződtünk meg, ihogy a tudomány jelenlegi állá* sánál ez a kérdés, tudniillik a ráknak ultrahalngsugarakkal való meggyógyí* tása nem járt sikerrel s ezt a kísér* letet abba kellett hagynom. Ezután kerültem ki egy évre Lip* csebe. ahol az akkor is már világhírű Deíbye professzor mellé kerültem. Debye professzor örömmel fogadta Lipcsébe való érkezésemet, mert volt eigy elmélete az ulitrahangsugarakra, azonban nem volt fizikusa, akii a kí* serieteket meg tudta volnia csinálni. Mondanám sem kell, hogy az én örö* mom sokszorosan nagyobb volt a professzor öröménél, hogy kiváló el* me mellett, nagyszerű felszerelésű kísérleti teremben folytathatom ta* nulmányi köröm kibővítéséit. És még nagyotbb lett az örömöm, amikar fél* évi szakadatlan kísérletezés után azt jelenthettem Debye professzor* nak, hogy a kísérlet sikerrel járt s kí* sénleteim eredményéről 1933*ban Je* nában a Deutsche Physikalisehe Ge* sellschaft ülésén beszámolhattam. Erre az én kísérletemre építette ful azután Debye professzor azt az el* méletét. mely a Zangger Festschrift* ben jelent meg s ebben idézi az én kutatásaim eredményét. Egyébként ennek a kutatásnak a célja az elektroliteknek ultrahang* sugarakkal való vizsgálata voít. Debye professzor igen érdekes egyéniség. Nagyszerűen képzett em* ber. Holland, német, angal és fran* eia nyelven tart előadásokat a köréje sereg'lő kutatóknak. Amerikában, Svájcban, Belgiumban épúgy ismeirt a tudományos műnk áss ága, minit Né* metországban. Jelenleg a Kaiser Wil* helm Lnstitut für Phisik igazgatója. Deibyenél nagyobb képzettségű pro* fesszor kevés van. Főmunkássága, amiért a Nobel'*díjat is elnyerte, az elektrolit ek tanulmányozására irá* ínyiul. Amerikábain kezdett ezzel a kérdéssel foglalkozni, ott azonban a fizikusok nem tudták végrehajtani a kísérletéket. Reám akkor figyelt fel, amikor bemutattam neki az ultra* hangsugarakkal való kísérletezésre vonatkozó publikációmat s ettől kezdve heteken át együtt dolgoz* tunk. Két szemeszteren át kísérleteztem Debye professzornál, innen Mün* chcnbe kerültem, ahol Jonathan Zen* nek professzor mellett folytattam kí* sórleteimet. Zennek a legkiválóbb német rádióelektrotechnikus pro* fesszor. Müncheni kísérletezéseimnek azaz eredménye volt, hogy sikerült szar* fcesztenem egy piezzoelektromas mikrofont, amelyet Németországban Mi szabadalmaztattam is. 1935 decemberében hazakerültem s részt vettem a debreceni Tisza Ist* ván Tudományegyetem fizikai intc* zetének átszervezésében. Dr. Gyulay Zoltán, a fizikai intézet igazgatója az elméleti, én pedig a gyakorlati ki* képzés átszervezését végeztem el. Itt ért a kultuszkarmányinak újabb kitüntető bizalma s egy félévre ki* mehettem Oambridgeba. hogy radio* lógussá képezhessem ki magam. Cambridbeban a Nobel*díjas pro* fesszorok sorát ismertem meg. kö* zöttük a ma legismertebb Ruther* ford lordot, akit atomkutatás! atomrombolási kísérletei tettek lágihírűvé. A világ minden résziéből ta'lálha* tunk itt kutatókat, akik az atomrom* bolás kérdését akarják tanulmá* myoznii, vagy kísérletieket akartak vé» gezni. Magam is sok kísérletet vé* geztem s egy Ghang inevű kínai fizi* kussal magnézium és alumínium atomrombolási kísérleteket végez* tünk. es wi* az atomrombolási kísérletek jelentősége? Az atomrombolási kísérletek gya* korlati jelentősége ma még kevés, elméleti jelentősége azonban annál nagyobb, mert ezzel dgazolini lehet a középkar /nagv álmodozóinak, az alkimistáknak elgondolását, hogy tudniillik az elemeket mesterségesen át lehet alakítani. Ha ez az elmélet gyakorlati értéket is nyer, szinte be* láthatatlan az a perspektíva, ame* Ivet az élet megismerésében nyer az ember. Rutherford már 1911 óta foglalko* zik az atom-elmélettel, atomrombolá* si kísérleteit pedig 1919 óta folytatja, illetve ckkoT mutatta ki az atomrom* bolás jelenségét. Az uiltrahangsugarakkal való fog* lalkozás mellett az atomokra vaniat* kozó kutatás érdekel. Magyarországon az atomrombolás a rádium-hiány miatt lehetetlen (Most pedig újból itthon vagyok, — fejezi be beszélgetését dr. Szalíay Sándor. — Jelenleg a debreceni Tisza István Tudományegyetem fizikai in* tézetébon dolgozom s adok feladató* kat kidolgozásra a fiziikus kutatók* inak. Sajnos, nálunk nagyon sok nehéz* séigbe ütközik a komoly kutató munka. Hiába van -meg az állam ré* széről a kutatókat támogató jóindu* lat, kénytellenek vagyunk kimenni a külföldre, mert a fizikának éppeto ezt a fejezetét szegénységünkben nem tudjuk itthon anyagi erők hiá* nyábain felkutatni -és kiépíteni. Debrecenben is minden kísérleti eszközt, amellyel kutatásaimat vég* zem. magiamnak kell előállítanom. A kísérleti eszközeimmel rövidesen tel* jesen készen leszek, a kísérleteket SZABOLCSI KÖZPONTI TflKÜRÉKPÉNZTflR R. T. MYÍREGYHFTZR Telefon: 142. Távirali cim: „KÖZMüRÉr FOGULROZIK: a takarékpénztár és banküzlet minden ágával azonban már inem tudam itthon vég-rchajtani s valószínűleg Bécsbe me* gyek ki, mert csak ott áll elegendő .mennyiségű rádium az atomrombo* lás céljaira. Kísérleteim legközelehbi célja az, hogy az aitomrambalás köréből vég* zett kísérletek eredményét feldob gozzam s ebből a körből szerezzek habilitációt. Magyarországán ima csak hárman vagyunk radiológusok, a két professzor azonban inkább csak az elméleti részével foglalkozik,, míg én ia gyakorlati részét szeretném, kiépíteni. Azt hiszem, hogy az eddigi állami támogatást a jövabeln is sikerül meg* nyernem s akkor tervedmet meg tu* do,m valósítani. Ma és holnap Amit ma megtenni szeretnél, talán csak íholnap teheted, hiába, akkor más a vágyad és más lett már az életed. Ma még .apró vagy, mint a szolga, halnap -talán már -égig érsz, aztán egy üjabb holnap tör irád és a kezdethez visszatérsz. i Minden holnapból ma lesz egyszer, ment a ima halnap*temető. Az eltemetett holnapokból végnélkül nő a multiidő. Szinegh Béla — A gyors* és gépírói tanfolyae mok megkezdődtek. Minden szerdán este fél 8<4cor ingyenes diktáló óra, amelyen bárk J résztvehet. Dr. Benkő Láazló, Debreeeni*utca 3. Érdeklődni ugyanott lehet. (x)
