Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 276-299. szám)

1936-12-25 / 296. szám

& «Uat ISFYMVIDTK SZABOLCSI MIRLAF /Trianon 17.) 1936 december 25. Mi lendíthetné fel Nyíregyháza gazdasági életét Minden évszázadnak van egy központi problémája. A 17. században, Pázmány Péter korában, úton* útfélen hitvitákat rendeztek az emberek. Ma a gazdasági kérdések állanak az érdeklődés homlokterében. Ez érthető is. Korunk a sorsváltás ideje. Az eszmék villamosfeszültségben állanak egymással szemben s a harc kimenetele még kétséges. De mindaddig, míg az erkölcsi és intellektuális, szociális harc folyik, nyugtalan lesz a gazdasági élet. A mult században a francia háborúk hatása alatt jött a devalváció nyomora. Berzes viczy Gergely, a kor közgazdasági tudósa Magyarországot akkor kifacsart citromként emlegette. A világ* háború és a világnézeti bombázás viharában is nyugtalanul, sikongva leng a gazdasági élet szeizmográfjának tűje. Mindenki ennek a rezgésnek hullámát érzi, mindenkit az érdekel, mi lendíthetné fel a gazdasági életet. Elsősorban ennek a sokszor sújtott szabolcsi székvárosnak. Nyíregyházának prosperitását. A kérdések kér* dése ez, amelyre remegő várakozással keres feleletet mindenki. Szólaljanak meg a gazdasági élet szakembe* rei, mit válaszolnak ők életünk legfőbb kérdőjelének láttán. Feleletük bizonyára közelebb visz a nagy felis* meréshez, a tanulságokhoz, amelyeket le kell vonnunk. Olvassuk el a válaszokat, az ünnep csend jében vitat* kőzzünk velük, szerezzünk belőlük megnyugvást, vagy legalább is reménységet a nyugodtabb, boldogabb új karácsonyokra és ú j esztendőkre. Fríed Sándor a Nyíregyház*vidéki Kisvasutak üzletvezetősigazgatója Anía a kérdésre, hogy mi lendítené léi 'Nyíregyháza gazdasági életlét, vain szerencsém válaszomat a követ* keziőkban megadná: Hazánk megcsonkítottságálból és a vészterhes gazdasági válságból eredő bajok az ország valamennyi •vidéke közül leginkább a Tiszáinítúlt és a Nyírséget sújtják. Utóbbinak •bajai pediig legfolkozott abban Nyiir* egyházán jelentkezinek. Míg az ország nyugattá és déli ré* szenek mezőgazdasága a hláboirú előtti felvevő piacait, Budapestet, Ausztriát, Ollaszországot inagiyirész* ben megtartotta, addig a Tiszámtól és a Nyírség természetes piacát, a Felvidéket és Galciát elveszítette. Terményeinket tehát a nyugati és •déli piacokra kell irányítanunk. Az ebből eredő fuvardíjitöbblet, amely éppen a tömegáruknál, tehát elsősoir* ban a burgonyánál igen. inagy faktor, <az eredményes gazdálkodást leibe* teltlenné iteszi. iBajalink gyökeres orvoslása addig nem .remélhető, míg a Felvidékeit vissza nem kapjuk. Addig ás azon kell lennünk, hogy ' mindazt, ami lehetséges, ímegte* gyünk, hogy a jobb jövőt bevámhas* sulk. A lehetőségiek meim nagyok, de még a legkisebbeket is meg kell ra* gadnunk. Elsősorban fejlesztenünk kell idegenforgalmunkat. Sajnos, a természet nem lajámdéko* zott imieg Ibennünkelt idegenforgalom szemparit játból értékes attrakcióikkal, ezért magunknak kell Városunkat az .idegen előtt vonzóvá, érdekessé iten* ni. Városunk nagy sikerrel megkez* dett szépítését 'tovább kel folytatni, a Sóstót fejleszteni és ennek érdekében sokkal hatásosabb propagandát kifejteni. A szállodák színvonalának emelése, továbbá a sportnak erőteljesebb fel* karolása, különösen pedig a futball* csapatok feljavítása és idegienfor* galmd szempontból való kihasználá* sa, a helybeli jellegzetességek propa* gálása lennének azok a feladatok, melyeikkel az idegenforgalmat eJőse* gíthetnénk. Részben idegenforgalmi részben közvetlen gazdasági előnyökkel járna Nyíregyházán a burgonyás tőzsde felállítása. Nagy könnyetbbségeit: jelentenie, ha sikerülne Nyiregyházán néhány gyártelepiét létesíteni. Felhívom az illetékesek figyel; mét a folyékony gyümölcs ügyére. Egy ályeini telep létesítése a szőlő és gyümölcs értékesítése szempontjából beláthatatlan nagyjelentőségű volna, mert lehetővé válnék a jelenleg ér* tékitelen, selejtes áru kitűnő értéikesí* tése. Ennek révén Nyíregyháza, irmely a telep felállítására a legalkal* masabb (hely, a Bodrogköz és Sza* bölcs gyümölcstermelésének köz* pontjává Válhatna, különösen akkor, ha az elsőrendű gyümölcs tárolására viszont hűtőház állíttatnék fel. Rendkívül élénkítené városunk forgalmát ha sikerülne végre megépí* tená a büdszentmiiihályi és a ramocsas házi vasútvonalaikat. Általában vidékünk mai elesettsége mellett a haiszrios beruházásoknak isorreindbon imindant meg kellene előznie. Mindezek azoiníban csak enyhíteni lennének hivatva a helyzet elvóselhe* tetlllensiégét, lehetővé tennék, hogy időt nyerjünk, .már pedig ,jki időt nyer, életet nyer". Dr. Murányi László az Ügyvédi Kamara elnöke: A gazdasági válság nem ihe!yi tü* nat, hanem szomorú világjelenség. A háború ínyomán bekövetkezett kaita* kllizma romlbadöntötte a viiággazda* ság nagyszerű épületét, megszüntette a nemzetközi munkamegosztást, el* dugította a gazdasági élet termesze* tes vérkeringéséit. A 22.000 kilómé* teres úi vámhatárok, a naaioniatíz* mus tetszetős jelszavait hangoztató au'barohiia, a nemzetközi bizalom megszűnése, a gazdasági élet termé* szates (fejlődési lehetőségétől fosz* tották meg. Ebből a szemszögből vizsgálva a. Nyirvidék körkérdését, arra köny* nyen adhatjuk meg a választ: Nyíregyháza gazdasági fellendü* lése is csak a világgazdasági helyzet megváltozása, megjavu* lása révén várható. A termelés fokozása, prosperitása csak a közönség fogyasztó, felvevő képességéniek lényeges emelkedésé* vei érhető el. Ami Nyíregyházának helyzeti adottságát illeti, némi enyhülést, ja* villást remélhetnénk attól, ha a köz* tünk és Csehszlovákia között évek óta dúló vámháború megszűnnék s a normális gazdasági forgalom orszá* gurak és az utódállamok között hely* reálíana. Ezért azonban az utódálla* mök olyan nagy árat — ,a .revízióról vailó lemondásit — követelnek tőlünk, amit meg nem adhatunk s éppen ea* ért — bármennyire pesszimista is ez a jóslás — igazi javulásra csak a nemzetközi helyzet megváltozása vagy megenyhülése után ilehet kálá* -tásunk. Margócsy Emil c. főigazgató: Mi lendíthetné fel Ny.ixegytháaa gazdasági életét? Erre a kérdésire több feleletet ás lehetne adni. Ez al* (kálómmal az egyik olyan lehetőségre mutatok rá, amely szántén városunk gazdaság: életének felviirágozásávai járna. Nyíregyháza varosa költség* vetésében olvassuk, hogy az 1935. évi .hitelügyi zárszámadások eredmé* Ji.ye kitett 397.804 pengőt, ebbein nin* csenek benne a ikövezetvám allaip ter* hére elszámolt kamiatolk és törlés'/* tésiek. Ez azit jelenti, hogy a város 1935. évben mindenegyes áldott napon több, mint 1000 pengőt volt kénytelen kivonni Nyíregyháza vérkeringéséből és .azt eljuttatni a fővárosi bankok* hoz kamat címén. Szerény vélomé* nyam szerint itt volna aiz idő, ami* kor le 'kellene ülni a zöld asztalhoz és a bankokkal egy olyan megálapo* dásit kötná, hogy konvertálják ezeket a közületi kölcsönöket, röviden kilfe* jezve, elengedvén la 'tőketartozások egyrészét, illetve az esztendők foJyá* mán kifiaetett magas kamatokból egyrészt töketönlesztésre írnának át. Tehetik ezt annyival is inkább, ment a nagybankjaáink igen jelentékeny nyereséghez jutottak a külföldi Valu* táíknak árfolyamesése következtés ben, .mert hisz ők a belföldi kölcsö* nök legintagyobbrészét külföldi valu* tájú kölcsönökkel fedezték. Ha ez bekövetkeznék és Nyíregyháza váró* sá.nak költségvetése megkönnyebbül* ine. esaik szerény összeget imondva; 100.000 pengővel, akkor a város teljesíteni tudná mindama kötelezettségeket, ame* lyek rá már hosszú évek óta várnak. Tudna építeni iskolákat, hisz polgári iskolája, felsőkereskedelmi iskolája színvonalon latlulli. Rendbehozná a vágóhidat, a Koirona*szállót és egyéb városi intézményeket. Meg vagyok győződve, ha a város jó példával járna élői, akkor megindulna a vál* lalkozási kedv, akkor a magántőke Bl itorvásárlás bizalom lück bútor fogalom Árban, választékban, megbízhatóságban vezet! Többszörösen kitüntetve! " 12—16 havi részlet váltó nélkül m Alapítva: 1903. Telefon : 234, • Ha svéoésolci^ ftö*meánjra • 0 « van szüksége — saját érdekében — keresse fel a • • : BERGMANN szücsüzemét: . Jókai-utca 3. szám. Remekszép bundamodellek olcsón I .