Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 252-275. szám)
1936-11-08 / 257. szám
(Trianon 17.) 1936 november 6 . 0 JNCYÍMIDÉK ^ SZABOLCSI WlRLAJr SZ K IRLAP 3. oldal. Fővárosi nívójú uj cukrászda nyílik meg Nyíregyházán November 14 én nyit a „Luther cukrászda" A Luther*pak>ta Luther* utcai old a* Ián, a volt ÉleImiszer*csar<nok helyén hetek óta folynak z építkezési mun* kálatok, hggy a jövő héten ,meg* nyíljon az új „Luther*cukrászda". A mai igényeknek megfelelően modern, higiénikus, szép cukrászüzem lesz ez, .melynek tulajdonosa Bácsik Jó* zsef kitűnő hírnévnek örvendő cuk* •rászmester, aki a küLföld nagyváro* sainak előkelő cukrászdáiban dolffo* zott évekig. A legkitűnőbb szakem* ber, aki külföldön szerzett tap aszta* latai alapján úgy akarja vezetni üzemét, hogy a közönség olcsó árért a legjobb és a legfinomabb árut kapja meg az új Luther»cukrászdá* ban. Bácsik József kétévtizedes külföl* d-i munkássága garancia arra, hogy cukrászdájában szol'd áraként a leg* finomabb süteményféléket szolgálja* nak fel. Bácsik József Bécsben 8 évag volt, ahol saját cukrászüzemet tartott fenn a város legelőkelőbb negyedé* ben, a bécsi Hitzingben, ahol a mág* násnegyed van. A nyíregyházi Luther*cukrászda november 14*é,n, szombaton délután nyílik meg. Bizonyosra vesszük, hogy a közönség szeretettel fogja felkarolni ennek a kitűnő cukrász* mesternek a vállalkozását, aki ezt a megbecsülést azzal fogja meghálálni, hogy szolidan vezetett üzemében a lehető legjobban és legolcsóbban szolgálja ki közönségét. Selymet, szövetet és rőfösárut mielőtt vásárol, győződjék meg nagyon olcsó versenyáraimról Schwartg Dezső ^ágbo^mS) Egy délelőtt az erkölcsrendészeti osztályon Kisemberek nagy tragédiája A rendőrkapitányság ablakain megtörik a hideg őszi napsugár és valaimá megmagyarázhatatlan rideg* ség üli meg az embert, amikor a folyosón végigmegy, ötvenezer em* bernek az élete felett őrködnek itt és ebben az épületben sűrűsödik össze ennek a városnak rohanó élete, minden posványa, bűne, nyo* morúságia és bánata. Itt van a bűnö* zők birodalma, de itt van az élet el* esettjeinek mentsvára is. És hogy ez így van, erről elég meggyőződni, ha csak néhány órát tartózkodunk az épületben. Mennyi bánat, mennyi apró kis sorstragédia az, amiit meg* feneklett emberek iti sírnak el, amelyre itt keresnek segítséget. Ha a rendőrség szobájának ajtajai egy* szerre feltárulnának, riadtan mene* külnénk onnan, hogy ne lássuk, ne halljuk azt a mély erkölcsi fertőt, amelyet egy*egy rendőrtiszt előtt tesznek panaszba kétségbeesett em* berek. De nemcsak ezek az itt ejtett könnyek beszélnek. Emberi rossza* ságról, gonoszságról, intrikáról, irigységről beszél az a sok*sok név* telen levél is, amely egyre tömege* sebben érkezik. Szinte epidémia le t a névtelen levélírás. Ártatlan émbe* rek becsületébe gázolni, ma már semmi és a rendőrség bármilyen óvatosan is kezeld ezeket az alatto* RetikUlök, pénz és levéltárcák, utikofferek, női divatövek legolcsóbban SZ0K0LHY szaküzletében szerezhető be. Nyíregyháza, Beth|en-utca 4. mos áskálódásokat, nem egvszer áldozatot kíván a mérgezett toll. Áldozatot, amelynek elesettjei sok* szor egész életükön magukon viselik az emiberi rosszaság keresztjét. * Tíz óra van. A bűnügyi osztályon az ügyeletes detektív a jelentkezés sorrendjében veszi fel a panaszokat. A panaszok a kapitánysághoz vagy a fogalmazókhoz kerülnek és ezzel már megi is indult a nyomozás sok* szor kúsza és nehezen kibogozható laviinája. De most nem itt teszünk látoga* tást, hanem az emeleti folyosó egyik szobájában, amit a hivatalos apnará* tus lakonikus rövidséggel csak így hív: erkölesrendészet. Az erkölcsrendészeti osztály veze* tőjének a szobájából egy csinos arcú, kisírt szemű nő jön ki. Súlyos panasza van. Azt szeretné, hogy sze* rezzék vissza számára férjét, akit egy özvegyasszony elcsábított. A férj rendes, dolgos, családját tisztelő ember volt mindaddig, míg útjába nem akadt az a nő, akiért el* hagyta feleségét és gyermekeit. A szerencsétlen sorsú fiatalasszony most a legnagyobb nyomorban él három kisgyermekével. A rendőrfogalmazó vigasztalja és megigéri, mindent elkövet, hogy fér* je újból visszatérjen. Másnapra újra felrendeli magához. Az ügy egy darab élet, amit nem lehet aktaszerűen elintézni. Már meg is történik az intézkedés. Félóra múlva detektív állítja elő a „csábító" asszonyt. A rendőrtiszt a lelkére be* szél, majd fenyeget és követel. Kö* veteli, hasson oda, hogy a férfi visz* szatérjen a családjához. Az asszony először hiúságát hozza fel védelmül: — Nem tehetek róla, ha megsze* retett és én kellek neki. A rendőrtiszt azonban addig be* 9zél a lelkére, amíg az asszony igé* retet tesz, hogy szakít... Másnap reggel újból megjelent a feleség és hálatelten mondott köszö* netet... a férj visszatért... demed* dig, azt nem lehet tudni... a szere* lem sok mindent legyőz. * Egy riadt tekintetű asszony nyit be az ajtón. Kopogtatás nélkül. Nem udvariatlanságból teszi, Hanem ide* gességből. Messziről jött. Kétszáz kilométert utazott, hogy férjét, aki ideszökött tőle, jobb belátásra bírja és amennyiben ez nem megy, haza* tolonc oltassa. A rendőrfogalmazó nyugodtan meghallgatja a bőbeszédű asszonyt. Felveszi panaszát és már siet is le a bejelentő hivatalba, hogy megálla* pítsa a férfi hollétét. — Sajnos, nem áll módunkban a panaszon segíteni. A férfinek sza* bályszerűen bejelentett lakása és foglalkozása van — mondja a rend* őrfogalmazó. Az asszony zokogó sírás közben nyugszik bele a megváltozhatatlan* ba és most már talán nem is any* mira ura hűtlenségét sajnálja, mint az útiköltséget, amit feleslegesen dobott ki. a Hajlotthátú, ráncos arcú, öreg anyóka állít be. Elpanaszolja, hogy az unokája, akit ő nevelt, éjszaká* ról éjszakára elcsavarog, nem dol* gozik és amikor ezért megdorgálta, megverte. — Hány éves az unokája? — Negyvenkettő — mondja mély sóhajtás közepette. — Nem használ neki a jó szó, nem használ neki a dorgálás, hát gondoltam, feljelentem a rendőrségen, — sopánkodik to* vább a nénike. Az öreg anyóka alig bír belenyu* godnii, hogy a rendőrségnek ezekért a kimaradásokért nincs módjában a rakoncátlan unoka ellen eljárni. — Na, majd elmegyek én a tör* vénybe — mormolja magában, ami* kor kifele megy. a A fogdából a rendőr egy fiatal leányt vezet elő. Éjszakai csavargás közben fogták el. Régi ismerőse a rendőrségnek, már háromszor volt büntetve. A leány szinte gramofónszerűen mondja el élete nagy tragédiáját, de nem ér el vele hatást, mert mind* ezéket, amit már régebben is elmon* dott, lenyomozták és kiderült, hogy azokból egy szó sem igaz. Az utca éjszakai pillangóját a büntető rendőrbíró elé állítják. * De se szeri, se száma azoknak a kis apró eseteknek, amely az egyén életében súlyos nagy tragédiát je* lentenek. « Most egy férfi jön. Amorozó ti* pus, de nem úri eleganciával, jam* pecesen öltözve. Hangjában benne van az üres emberek fölényes pátho* sza. — A lakásomon egy fiatal leány megmérgezte magét. Nincs semmi komolyabb baja, de nem akarom ki* tenni magamat semmiféle eljárás* nak, kihallgatásnak és főlég meg* T TUNGSRAM DOTIFÜ* gyanúsításnak, ezért magam teszek jelentést. A meglepő bejelentést jegyző* könyvbe veszik és nemsokára rá pol* gári ruhás rendőr megy ki arra a lakásra, ahová az öngyilkosjelölt nő eltávozott. A fiatalember a folyosón várja, amíg a nőt előállítják. A nő megvető pillantással tekint a férfire, mielőtt elnyeli a kis szoba ajtaja. A fölényeskedő fiatalember miatt akart meghalni. Hogy miért, nem akarta megmondani. Most már a férfit is beszólítják és a szenvedélyek lecsillapodása után a rendőrtiszt rtáveszi a csaló* dott leányt, hogy mondjon le ön* gyilkossági szándékáról. Hogy ez sikerült, bizonyítja, hogy most már a leány nem akar tudni többet a fiúról. Együtt mennek a kapuig, de ott most már elválnak útjaik... Egy névtelen levélíró arra hívja fel a rendőrség figyelmét, hogy az egyik társaságban gyakran megifor* Divatpulloverek gyapjú kötött áruk, férfiingek, nyakkendők nagy választékban Stern Sándor divatüzletében, Városháza épület. Takarékossági vevők bevásárlási helye !