Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 225-251. szám)

1936-10-18 / 240. szám

(Trianon 17.) 1936 október 9. 0 NYÍKYIDÉK ^ Szabolcsi WIRLAP S Z i MIRLAP 5. oldal Teljesen Szabolcs szolgáltatja Tiszántúl burgonyaexportját Szabolcsi Hét kiállításán nagy feltűnést keltett a Magyar Külkereskedelmi 'Hivatal táblázata Ez a terület (amely alatt a min* jj dennapi szóhasználatinak megfelelői en nem az egész Tiszántúl, hanem csak a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarához tartozó hat vármegye értendő) az ország egész területének közel egynegyede, míg az összes la* kosságból csak egyötöd esik rá. Kis fejezetten mezőgazdasággal foglal* kozó vidék, aimelyinek áruforgalma úgy az ország többi része — főleg Budapest — mint a külföld felé első* • sorban agrártermékekből áll. Hozzá* vetőleges becslés szerint a Magyar* ország által exportált évi 300—400 millió pengő értékű mezőgazdasági és mezőgazdasági ipari termékből mintegy 60—100 milliónyi érték a Tiszántúlról származik. A Külkereskedelmi Hivatal a FelsőíTiszántúl termelése szempont* jából legfontosabb 15 áru kivitelé* nek 1935. évi adatait sorakoztatta fel szemléltető módon. ÁRU nehéz zsírsertés élő juh . . . élő csirke . . leölt csirke leölt liba . . leölt kacsa leölt pulyka . búza .... repcelmag . napraforgómag . tökmag . . . burgonya . . búzaliszt . . cukor . . . szalámi . . . Mint látható, még eszerint a hiá* nyos statisztika szerint is vannak áruk. amelyekből a Tiszántúl része* sedése nagyobb, mint amennyi a te* rületi arány szerint reáeső rész vol* na. Ilyenek a juh, élő csirke, a leölt liba és kacsa, a napraforgó* és tök* mag, a burgonya és a cukor. Feltű* nő, hogy a területi aránynak megfe* Erdősitsen akácfával ezrenkint 5 pengőtől. Gleditsia a X sövénycseije jobb, mint a drótkerítés, ezrenkint már 6 pengőtől. Jegenye és kanadainyárfa darabonkint már 6 fillértől, ugyanígy gyümölcsfák, díszfák, fenyők, díszcserjék. Kérjen árjegyzéket Dobos faiskola UJIehértó, Zsindejes- tanya, Szabolcsmegye. Az erre vonatkozó táblázat meg* adja az 1935*ben erről a területről exportált mennyiséget, ennek az egyes külföldi piacok közötti meg* oszlását és külön térképen tünteti fel azt, hogy a kivitel a'Tiszántúl* nak milyen helységeiből származott. E statisztikával kapcsolatosan azonban meg kell jegyezni azt, hogy nem teljes. A külkereskedelmi sta* tisztikában ugyanis minden külde* rnény azzal az állomással kapcsolat* ban szerepel, ahonnan a küldeményt a külföldre feladták. Már most igen sok esetben a tiszántúli árukat nem közvetlenül külföldre irányították, hanem pl. Budapestre, s innen szállí* tották tovább. Ezek a tételek már nem mutathatók ki külön. így az* után a külföldre exportált, tiszántúli származású áruknak csak egy része szerepelt a statisztikában. Az érdekes összeállítás az alábbi áruikra vonatkozik: . Fels^tisiántul kivitele 1935-ben 27242 db 10.297 db 9.599 q 17.306 q 13.264 11.978 6.837 521.503 13.912 28.730 25.365 206.826 100.192 34.858 q q q q q q q q q q 1.365 q Az ország egész'k vitelenek százaléka 16.4% 28.8% 39.4% 20.1% 24.5% 30.7% 19.5% 15.7% 18.5% 75.4% 40.0% 36.8% 19.0% 27.4% 21.8% lelő részt (23.5%*ot) nem éri el né* hány olyan áru, amelyek termelésé* nél a Tiszántúlnak köztudomásúan n,agy szerep jut. Ennek azonban mindig megvan a magyarázata. így pl. a zsírsertésexportból azért csak 16%*os a részesedés, mert a Tiszán* túlon tenyésztett sertésnek túlnyo* mó részét sovány állapotban szállít* ják az ország más részeibe, különö* sen az alföldi és dunántúli hizlalók számára, amelyek azután azokat ki* hizlalva továbbszállítják. A leölt csirkénél és pulykánál viszont az a helyzet, hogy a Tiszántúl vásárolt baromfit az alföldi nagy hűtőházak* ban tárolják s innen kerül exportra. A gabonakereskedelem központja viszont Budapest s így a búzaexport nagyrésze is a budapesti tárházak* ból indul külföldre s ígv bár az ex* portnak legalább egyharmada tiszán* túli búza, a statisztika mégis csak 16%*os részesedést tud kimuta ini. Érdekes felvilágosításokat nyújt a táblázat a kivitel származásáról és rendeltetéséről is. A sertéskivitel általában az egész tiszántúli területen egyenletes e/n oszlik el. A legnagyobb mennyisé* geket Debrecen, Orosháza, Békés* csaba, Kemecse, Sarkad, Kondoros, Kaba, Görögszállás stb. szállítoták. Kidomborodik az exportnál Hajdú megye szerepe, amely területéhez arányítva igen jelentékeny. A juh* kivitel nagyobb része Békés és Bihar megyékből származik, a baromíifé* lék exportja túlnyomórészt Békés* csaba és Orosháza vidékéről, de je* lentékeny hányad jut Törökszent* miklósnak, sőt Püspökladánynak is. A búzaexportban 1935*ben közel 250 állomás vett részt a Tiszántúlról, a legnagyobb feladóhelyek Szolnok, Nyíregyháza, Békéscsaba, Szarvas, Haj dús zaboszló, Kisvárda, Kaba, Orosháza, Mezőtúr, Hajdúnánás, Debrecen stb. voltak. A repce*, napraforgó* és tökmag speciálisan tiszántúli termények, kü* lönösen a napraforgó, főleg Szabolcs és Szatmár megyék szállítanak na* gyobb menyiséget. Teljesen Sza* bölcs megye szolgáltatta a burgo* nyakivitelt, melyben minden, fonto* sabb szabolcsi helység érdekelve van. A búzalisztszállításnál a dab* receni malmoké az elsőség, nagyobb menyiséget exportált még Békés* csaba, továbbá Törökszentmiklós, Szolnok, Karcag és Orosháza. A cu* korexportot a szolnoki és sarkadi gyárak bonyolítoták le, a szalámi* kivitel túlnyomórésze Debrecenre, kisebb hányada Gyulára esik. A külföldi piacok közül a Tiszán* túl számára legnagyobb jelentősége Ausztriának (sertés, búza, búzaliszt, baromfi, szalámi), Németországnak (baromfi), Csehszlovákiának (sertés, juh, napraforgómag), Olaszországnak (élőcsirke, búza, repcemag, burgo* nya), Svájcnak (búza, cukor), Fran* ciaországnak (juh) és Angliának (baromfi). Mint ezekből az adatokból is lát* ható:"annak ellenére, hogy a Tiszán* túl a kivitel szempontjából a nyu* gáti fogyasztópiacoktól való távol* sága miatt kedvezőtlen földrajzi helyzetben van, mégis tevékeny részt vesz a legtöbb fontos áru kivi* telében és hozzájárul az ország kül* kereskedelmi mérlegének egyensúly* ban tartásához. összes kárpitos-™' roletták, afrik, lószőr és sebb beszerzési forrása gazdasági takarók, matracgrádlik legelőnyö Wiener Adolf cégnél Nyíregyháza, Bessenyei-tér 14. (Gyógyszertár mellett) Telefon 71. RUBOCZKT műszerész Nyirvizpalota, Széchenyi-ut 1. sz. KERÉKPÁROK és ALKATRÉSZEK eredeti gyári áron itt szerezhető be. — Műszerész üzemében speciális kerékpár javítások és autogénhegesztés legolcsóbban. Mér jelentékeny összeg van együtt, de... Már szép pénz gyűlt egybe a nyiregyházi közönség megértő ma* gatartása következtében a tűzoltó* ság céljára, de még mindig sokan vannak, akik váratnak magukra az áldozathozatalnál. A tűzoltóság, ha ég a ház, nem nézi, kinek a háza, nem vár egy pillanatig sem, nem té* továz, hanem rohan néha a veszede* lembe is. A tűzoltóság jól tudja, hogy a tűzvédelmet biztosabbá tevő új fecskendő beszerzését sokan azért nem segítették elő adományukkal, mert nem voltak abban a helyzet* ben, hogy adakozzanak, de ha egy mód lesz rá, azonnal megteszik. Folytatja azonban a gyűjtést, hogy elmenve valamennyi társadal* mi réteg képviselőihez, módot ad* jon az adakozásra. netikUtök, pénz és levéltárcák, utikofferek, női divatövek legolcsóbban SZ6K0UY szaküzletében szerezhető be. Nyíregyháza, Beth|en-utca 4. K. 24997—1936 Hirdetmény A Clevelandi m. kir. Konsulátus értesítése szerint a nyiregyházi illetőségű Törők József folyó évi május hó 5-én Punxutawney, Pa .-ban elhalt. Felhívom az elhalt esetleg Nyíregyházán élő hozzátartozóit, hogy meghallgatásuk végett a városháza 7-es számú szobájában jelenjenek meg. Nyíregyháza, 1936. október 13. Szohor Pál s. k. 3x polgármester. Nyomtatványrendelés előtt ne !e» lejtse el cégünket .felkeresni. Merkur» nyomda, Bercsényisutca 3. Meg0 ha a téli szükségletét OlCSÓ A 1® U llÍl3St)£l b

e; aho1 k^és pénzért sokat vásárolhat Gyermek meleg sapka —-98 Gyermek harisnya l-es —38 Tessék a címre ügyelni! Takarék átjárónál a piacon. Férfi meleg d at ing Férfi meleg naauig Férfi meleg kesztyű Női meleg nadrág 2-60 128 1-28 1-18 Női kötött blusok ... Női meleg harisnya ... Női meieg kesztyű ... Gyermek meleg kesztyű