Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 176-199. szám)

1936-08-11 / 184. szám

(Trianon 17.) 1936 augusztus 1. c ^Nyírvidék ~ OZABOLCSI HIRLAP sz HIRLAP 3. oldal 50 éves a nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egyesület A nviregyházi önkéntes Tűzoltó Egyesület jubileumhoz érkezett. Eb* ben az évben tölti be fennállásának félszázados jubileumát s egyben ez az év harmincadik évfordulója an* nak a nagyszerű győzelemnek is, amelyet tűzoltóink a milánói világ* versenyen arattak. Egészen természetes, hogy ezt a nevezetes évfordulót megünneplik az Országos Tűzoltó Szövetség s a vármegyei és a vármegye határán túl levő társegyesületek is s a .két napra tervezett jubileumi ünnepsé* gek méltóak lesznek az Egyesület nagy múltjához és ahhoz az eszmé* hez, amelyet a tűzoltószervezetek hordoznak magukban. Az ünneplésben azonban részt kell vennie valaki másnak is. Sőt el* sősorban másnak kell hozzájárulnia az ünnepség külső és erkölcsi fényé* nek emeléséhez. Ez az elsősorban ünneplésre hivatott tényező Nyír* egyháza megyei város polgársága. Egészen természetesen az ' hogy ez az elsősorban érdekelt közönség másféle részvételre hivatott. A kö* rünkbe érkező előkelőségek és tűz* oltó bajtársak eleget tesznek tiszte* letüknek azzal, hogy meglátogatják a nyíregyházi bajtársakat. Nyiregy* háza népe mással is tartozik a tűz* oltóknak. Akik nappal és éiiel, télen és nyáron, viharban és rekkenő hő* ségben állandóan készenié ben van* nak azért, hogy a nyíregyházi pol* gár nehezen megszerzett és drágán megtartott vagyonkája felett őrköd* jenek, sőt a segítségnvujtásban egészségüket és életüket is kockára tegyék, azok megérdemlik, hogy nemcsak az ünneplés pillanatai iránt való kíváncsisággal, hanem áldozat* tal is részt vesznek az ötvenéves egyesület jubileumán. Emlékezzünk csak! A fővárosban az életbiztonság egyik legderekabb szerve a Mentő Egyesület, évenként egy napon gyűjtést rendezhet, hogy emberbaráti céljait minél jobb anyagi megalapozással szolgálhassa. Miért ne lehetne egy napja a nyir* egyházi önkéntes Tűzoltó Egyletnek is, amelyik a vagyonmentésben nyújt segítséget a város polgárainak. S amikor mi ezt az egy napot kér* jük a tűzoltók részére, nem is min* den évben visszatérő gyűjtés érde* kében emeljük fel szavunkat, bár erre is készségesek lennénk, hanem csak azt kérjük, hogy ezt az ötvene* dik évfordulót jutalmazza meg vala* hogyan jobban s szívével együtt nyissa meg erszényét is a tűzoltók javára. Lehet, hogy felhangzik majd az olcsó kifogás és rosszindulatú akadé* koskodás, hogy így gyűjtenek meg úgy gyűjtenek mindennap, meg hogy nehéz az élet, erre mi csak szeré* nyen azt ajánljuk mindenkinek a figyelmébe, hogy legyein boldog az az ember, akinek a tűzkár még nem okozott veszteséget s ad ion azért, hogy a mindenkit sújtható veszte* ség leküzdésére minél jobban felké* szült tűzoltóink álljanak készen, ha pedig valakinek a házán, tanyáján, szérűskertjén fellángolt a vörös ka* kas, az vegye figvelembe, hogy nem | állott magában a pusztító vésszel szemben, mert segítséget kapott de* rék tűzoltóink önfeláldozó munká* jában. A mi tűzoltóink szerények. Utol* jára 1929*ben kértek támogatást e város polgárságától. Most mi kérünk a részükre támogatást, nyissuk meg erszényünket felkérés nélkül is, a jubileumi ünnepség előtt is, majd akkor is és mindig, ha úgy érezzük, hogy valamivel meg kell hálálni ezeknek a nagyszerű embereknek áldozatos, a közvagyon mentésére irányuló munkáját. Rocskár Jani egész nap fürdött s este nem talált haza Szomorú élettragédia a gyermekeltünéstől a kilakoltatásig Szürke rendőii hír: Rocskár Andrásné Sólyom* utcai lakos bejelentette, hogy ötéves János nevű fia eltűnt. A Sólyom*utca Nyíregyháza he* pe*hupás dombvidéke. Ügy néz ki, mintha nem is itt, hanem egy falu* ban lenne, rendezetlen házak, ide a várható gazdasági fellendülésnek nemcsak a nyoma, de még a híre sem érkezhetett el. Felkerestük Rocskár Andrásné otthonát. Bemegyünk. Minden lépés* nél jobban és jobban győződhetünk meg arról, hogy milyen nagy itt a szegénység. Kerítés nincs. Az udvar szomorúan üres. A földes folyosón alig látni egy széket. Ellenben annál több a gyerek. Szurtosak, maszato* sak. Ott ténferegnek mezitláb, kevés ruházattal az ajtó körül, amely mö= gött foglalatoskodik anyjuk, Rocs* kár Andrásné. Bemutatkozunk. Az az érzésünk, hogy nem igen tudja, mi az újság. S most jön a meglepetés. A követ* kező mondatban végeszakadhatna a riportnak. Az elveszett kisfiú ott húzódik meg félénken édesanyja mögött. Megtalálták még az este. De beljebb tessékelnek a tiszta szobába. S ott a tarka kendővel le* takart asztal, a légyfoltos képesla* pókkal teletűzdelt takaréktűzhely mellett kialakul a kis család néma tragédiája. — A Jancsi gyerek szeret elkalan* dozini. El*elkóborolt már többször, hol csak a szomszédos utcákba, hol messzebb is. Legtöbbször a piacra szoktak kivonulni, ott csatangolnak egész délelőtt. Otthon nem igen tudják tartani Jancsit. Ki szoktassa rendhez? Ap* juk egész nap távol van a háztól, anyjuknak elég dol^a akad a négy kisebbel is, most pedig mér várja a hatodik testvérkét, ami még tehetet* lenebbé teszi. Jancsi pénteken is a piacra ment a barátokkal, magával vitte másfél* éves kisöccsét, aki déltájban haza* tért — bátyja nélkül. Az alig beszélő csöppség persze nem tudott felvilá* gosítást adni, hogy hol hagyta báty* ját. Italmérések részére bortörvény, hitelrendelet, az ifjúság védelmeről szóló rendelet és különféle korcsmarendtartási feliratok állandóan raktáron vannak s kaphatók a Styimdéh-Szabalcsi Sfírlap kiadóhivatalában Bethlen.utca 1. Telefon 77. szám. I Jancsi ezalatt elment pajtásaival bujtosi téglagödrökhöz. Fürödni akart. Nála ez ugyan csak abban ál* iott, hogy a parton ült és a lábait belelógatta, beljebb nem merészke* dett. Este a nagyobb fiúk elindultak hazafelé. Velük tartott Rocskár Jan* esi is. Közben azonban hogy, hogy nem, lemaradt a többiektől. Egy* szerre csak egyedül találta magát és nem tudott tájékozódni. Valahol a Bujtoson sírva kóborolt. Egy öreg néni megsa jnált a, kézenfogta, be* vitte magához és lefektette. A gyer* mek engedelmesen elaludt s másnap étlenszomjan ismét kikerült az ut* cára. Egész nap kóborolt, közben egy falatot sem evett, s nem tudott hazamenni. Apja, anyja már előző este és éj* szaka kétségbeesetten keresték min* denfelé. Sikertelenül. Bejelentették az eltűnést a rendőrségen. Az anya szíve azonban többet jelent minden detektívösztönnél. Rocskárné az ut* cán rátalált Janira^Hazavitte boldo* gan s megvacsoráztatta. Ez a Rocskár Jani története. A gyermek elveszett, a gyermek meg* került, nem lenne már semmi baj, hacsak ez nyomná Rocskáréknál az élet keresztjét. De nyomja má9 is, sok minden, s most a gyermekeltű* nés kicsiny szelepjén a többi igyekszik felszínre kerülni. Az apáról beszélünk, aki a nyári napokon egy pengő húsz fillér nap* számot keres az egyik kertészetben. Miből fog élni télen ez a család? Meglesz ez az éhbéres napszám ak* kor is? Most is testvérüknél lak* nak, előbbi lakóhelyükről kitessékel* ték őket, mert nem tudták megifi* zetai a 12 pengő házbért. Most ismét Jancsira terelődik a ezó. A panasz szinte végnélkül hagyja el az anya kicserepesedett ajkát, akinek egyetlen megkönnyeb* bülés, hogy kiöntheti szíve bánatát. Ez némiképpen megnyugtatja s már könnyes, mosolygós szemmel símo* gatja a szöszke Jancsi gyereket, mi* kor otthagyjuk a szomorú nyomor* tanyát. is Összefont ostorszijjal akasztotta fel magát egy 74 éves ember Biri Miklós 74 éves gazdasági cseléd, a Kemecséhez tartozó Már­kus tanyán felakasztotta magát és mire tettét felfedezték, már halott volt. Biri már régen készült a ha Iáira, mert a szomszédjaitól a mult hetekben összeszedte a használt os­torszijjakat és azokat összefonva használta fel végzetes tette keresz­tülvrtelére. Biri Miklós eltemetésére a nyíregyházi ügyészség a temetési engedélyt megadta. JOJJOM EBRECCNDE A TI/Z&NTULI IPARI. S^l^SisaftB'fiTWS'^ és ARUMINTA— > VmRRA 1936. aug. 29—szept. 8-ig. FÉLÁIUI UTAZÁ S auguszfus 25-tól! Igazolvány ára: Debrecentől tOO kilométerig P 120, 100—200 kilo­méterig P 1'50, 200 kilométeren felül P 2'—, Igazol­vány vásár megtekintésére jogosít. Igazolványok Menetjegyirodákban, Ipartestületeknél kaphatók. Aag. 30-án, szept. 6-án és 8-án filléles vonatok. Gyermekei fedezték fel apjuk öngyilkosságát Debrecenben Szilágyi Gábor 42 éves munkanélküli, aki a feleségé­től külön élt, a szoba mestergeren­dájára felakasztotta magát. A szo­bába lépő gyermekei vették észre az öngyilkosságot, mire azonban segít­séget tudtak hozni, már nem volt benne élet. Kórházba szállították a pénznyelő fiút Posta József nyolc éves kisfiú az­zal produkálta magát barátai előtt, hogy ö pénznyelő bűvész. Két da­rab két filléres le is nyelt) minden baj nélkül, a harmadik pénzdarab azonban már súlyosabb következ­ményekkel járt. A pénz megakadt Posta nyelőcsövében és csak a vé­letlenen múlott, hogy meg nem ful­ladt. A rosszul sikerült játék azon­ban nem mult el nyomtalanul, mert Posta József olyan rosszul lett, hogy a mentők szállították be az Erzsébet kórházba és minden valószínűség szerint műtét utján fog kelleni eltá­volítani a meggondolatlan „bűvész" gyomrából a pénzdarabokat. Vigyázat! Aranybeváltó szélhámosok garázdálkodnak a környéken Néhány nap óta élelmes szélhá­mosok ügynökösködnek Nyíregyháza környékén. Magas árat ígérnek tört aranyért, azután az esetleges ela­dásra kínált aranyról megállapítják, hogy értéktelen utánzat és néhány fillérért vásárolják meg. miáltal ér­zéken kárt okoznak a hiszékeny elő­adónak. Az aranybeváltó szélhámosok már eddig is igen sok embert károsítot­tak meg. Megtörtént az is, hogy az egyik helyről egy brilliáns köves gyűrűt vittek el azzal, hogy megbe­csültetik. Addig a másik, hogy az eladó ne legyen bizalmatlan, ott maradt. Nemsokára visszétért az ál­lítólagos kereskedő és a gyűrűt visszaadta azzal, hogy a kö nem tiszta. Csak pár nap múlva derűit ki, hogy az értékes brilliánst kicse­rélték értéktelen üveggel. A károsult nyomban feljelentést tett, de a szél­hámosoknak mindezideig nem akad­tak nyomára. Ha a szélhámosok valahol feltűn­nek, át kell őket adni a legköze­lebbi csendőröknek.

Next

/
Thumbnails
Contents