Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 176-199. szám)

1936-08-02 / 177. szám

8. oldal JVYÍRVIDÉK OZABOLCSI HÍR HIRLAP (Trianon 17.) 1936 augusztus 2. Kesityük, fűzők, haskötők, habselyem fehérnemüek, retikülök, teniszütők és hurozások olcsó szezonzvégi árban KATONA kesztyű, fűző és sportáru szaküzlete Nyíregyháza, Bethlen-utca 4. szám. Szállítás közben a szekérről elloptak négy hordót Moskovits Izidor Kállói-utca 38. szám alatti lakos Tiszalökről hordó­kat szállított Nyíregyházára. Az or­szágúton ismeretlen tettesek ellop­ták négy hordóját. Két 25 és két 12.50 literes hordót. Valószínűleg Moskovits Izidor elszunditott a ba­kon és ezelatt országúti csavargók leguritották a szekérről a négy hor­dót. A nyomozás az eltűnt hordók ügyében megindult, ^ ^ ** ^^' Waffenrád, Puch és belföldi kerékpá­rok részletre is. Alkatré­szek, gumik olcsón Biczák "£« Bethlen-u. 27. Telefon 3-30. Az iparügyi miniszter érdekes leirata a kisiparosok kedvezményeiről a közszállításoknál Hogyan állapítják meg a kisipar jelleget A cigány halálraítélt lova és a peches autós Hajtotta a iovát, kocogott csendes sen az országúton P. Sárközi Sándor hagosi cigány. Elkeseredve nézte pa* ripája kiálló bordáit, nehéz, cam* mogó futását és hallgatta a ló beteg zihálását. Üj lovat kellene venni, gondolta magában és gondolatban | már feltrancsírozta a jó paripát. ! Szembe jött vele egy autó, nagy tűs rakocsi, irtő sebességgel, dudált és P. Sárközi Sándor félrekormányozta a szekerét. Aztán, mikor odaért az autó, gondolt egyet és gyors mozdu* lattal odarántotta lovát a kerekek alá. Nagyot bődült az autó, csikor* gott, fékezett, de késő volt, a eze* gény ló ott haldokolt a kerekek alatt. Ránézett keserves nagy sze* mével a gazdájára, a gyilkosára, P. Sárközi Sándor cigányra, hörgött egyet, rúgott egyet a gazda felé és (vége volt. P. Sárközi Sándor pedig odabo* rult a ló hullájára, sírt, ordított, bős gött, hogy neki most már vége van, öngyilkos lesz a lova után, nem volt még ilyen ló soha tán a földön, ilyen erős, délceg paripa, a múltkor is kér* ték, de ő nem akarta eladni, pedig már 50 pengőt is kínáltak érte, ó, uramisten!... A gázoló autós kijelentette, hogy P. Sárközi a hibás, ő nem fizet egy fillért sem, vigye az útból a lovát és egye meg. Csináljon belőle virslit. De már akkor üvöltött a cigány, hogy ővele meg a lovával nem lehet csak így elbánni, megy a csendőri höz, megy a miniszterhez, ha nem fizeti ki neki azonnal az ötven pen* gőt. És elébe feküdt az indulni akaró autónak, hogy neki már úgyis min* den mindegy, a lova után gázoljanak rajta is keresztül. Az úrvezető fizetett. P. Sárközi Sándor pedig levette az istrángot, két darab kötelet a ló kihűlt testéről és elégedetten befogta magát a szekérbe. Indult hazafelé. Gazdasági cselédek részére szegődségi levél kapható la­. punk kiadóhivatalában, Beth­len utca 1. Bornemisza Géza inarügyi miniszter legutóbb érdekes leiratot intézett a Kereskedelmi és Iparka* marához a kisiparosok közszállítási kedvezménye ügyében. A leirat min* denekelőtt kifejti, hogy a közszállí* tási szabályzat közszállításoknál a kedvezményekre jogosító kisipari jelleg megállapítását azért kötötte az utolsó öt évben végzett munkák 30.000 pengős értékhatárához, mert a munkáslétszám alapján a kisinari jelleg megállapítása az építőiparban elfogadható eredményre nem vezet; het. A munkáslétszám meghatározása egyéb iparágakban az év munkás évadszakában alkalmazott műszaki tisztviselők, szakmunkások és segé* dek átlagának figyelemb vételével történik. Az építőiparban azonban gyakran fordul elő olyan eset, hogy nagy tőkével működő énítőmesterek az egyik évben igen nagy munkás* létszámmal jelentős építkezéseket végeznek, majd más években egyál* talában nem énítenek és munkást sem alkalmaznak. A munkanélküli életben tehát munkáslétszám hiá* nyában ilyen nagy tőkeerejű cégek is kiválthatnak a kisiparosi jelleget igazoló ipartestületi igazolványt és számot tarthatnának a kisiparosi jel« leg alapján a közszállítási kedvez* ményekre. Leghelyesebbnek az a megoldás volt tekinthető, amelyet még a nem régi keletű Közszállítási Sza* bályzat rendelkezései ezirányban tartalmaznak. Az ipartestületek or* szágos központjához intézett leirat arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ezekben egy*egy munka le* .bonyolítására tömörülő építőmester rek közszállítási szempontból akkor Ls kisiparosoknak tekintendők, ha alkalmi társulásban olyan értékű munkát végeznek, hogy abból egy* egy építőmesterre 30.000 pengőt meg nem haladó rész esik. Megemlíti végül a leirat, hog-" a Közszállítási Szabályzat értelmében a kisiparoso* kat csak a kisipar körébe tartozó közszállításoknál kell előnvben ré* szesíteni. A hentesáruk remekei SLí3S8£k b b Hegedűs Sándor fővárosi nivóju hentes és mészáros üzletében, Kossuth-tér 13. szám Olcsó árak! Teleion 554. szám. Egy nyíregyházi város­rész nyári bánata .., Áthatolhatatlan akadály lett a Madách-utcaiaknak az Ér-folyó, mert hídját lebontották — A Báthory és a Malom-utcaiak is panaszkodnak Nyíregyháza — mint az egykori földrajzkönyv írja — ,,az Ér folyó mindkét partján fekszik". Valami* kor nem volt baj, hogy ezen a fos lyón nem épültek hidak. A Széche* nyisúton túl beépítetlen volt a vá* ros. Az a kőhíd, amely a Kiss Ernői utcán vezet át, megtette a magáét. Nem volt szükség több átkelési pontra. Azóta sok víz folyt le a Du* nán, akarom mondani az Ér folyón. Folyt, néha nem folyt, de a valóság az, hogy nagy közlekedési akadály ma már az Ér*csatorna. Egész város* rész épült ki. Üj utcák, új házak. Leginkább tisztviselők telepedtek le itt csendes, ízléses házakkal beépí* tett helyen. Ezek a tisztviselők nem mehetnek állandóan a Kiss Ernő* utcáig, amikor az Éren sietve át kell kelniök. így egyre-másra épültek a kisebb hidak, bizony*bizony legtöbb* ször a környéki lakosok pénzéből. Most egyszere nagy riadalom tá* madt az érparti települők szelíd tá* borában. Nyári bánat lehangoltságát Aki jó kenyeret, kalácsot és süteményt akar enni, Annak Burger Ferenchez kell menni! finom sütődéje, Hunyadi utca 18. sz. (Átjáróudvar) Fióküzletek: Jókai-utca 1. szám és a Kistéren. val adták tovább egymásnak a rém* hírt: ismeretlen tettesek egy éjszaka folyamán elbontották a Madách*utca folytatásában átvezető hidat. Ugyan* ekkor ékezett a másik abesszíniai vészhír: a Báthory*utca hídja is inog, már*már életveszélyes járni, rajta. És hírnök jő s pihegve szól: a Malom*utca végi híd is mind kii sebb lesz. Egy*egy szál deszka esik zsákmányául a titkos kéznek, a fe* kete kéznek. Mert fekete ez a kéz, este, a sötétben lop, bont, ront, tör. Talán kedvet kapott a spanyol bel* háborútól. Mi továbbadjuk a vészes jeladást. A város mérnöki hivatala bizonyára nyomban kiszáll a folyó* partra, számon veszi a helyzetet és­áthidalja a híd kérdését valahogyan. Egész városrész minden reménye eb* ben a kiszállásban van. Sem meghí* vást, se névnapot, szalonnasütést vagy efféle összejövetelt nem lehet a környéken tartani, mert a hazamé* netelnek akadálya van: a folyó, az Ér folyó. Csillapítsuk le a felzaklat tott kedélyeket, mentsük meg a béí két a Madáchsutca vidékén. Egy volt nyíregyházi ven­déglős „Leveles csárdája" a legdivatosabb szórakozó hely Debrecenben A debreceni nagyerdő közepén, vadregényes keretben építették meg. a hamisítatlan „Leveles Csárdát",, amely ma a legdivatosabb szórako* zóhelye Debrecen úri közönségének. A Sportaréna északi bejáratánál van a 3—400 személvre épített csárda, melynek ötletes berendezése frappírozza a közönséget. Tökéletes csárda illúzióját kelti, még a kút* ágas is megvan a fazekakkal. Az asz* talokat szegélyező fákra kis kalit* kákban exotikus madarakat helyez* tek. Édes*csicsergő hangjukkal ver* senyt dalolnak a csárda nagyszerű zenekarával. A kitűnő cigányzene* kar magyarsújtásos piros attilában húzza a szívhezszóló magyar nótái­kat. A csárda vendégei Debrecen úri' közönségének színe*javát reprezen* tálja. Itt láttuk a főispánt társasá* gával, egyetemi tanárok, vezető ál* lású tisztviselők családtagjaikkal és a polgári társadalom legjobbjai kép* viselik a „Leveles Csárda" törzs* közönségét. A csárda érdekessége, hogy a tu* lajdonos nyíregyházi. Simon Jenő, aki hosszú évekig a. Korona*szálló főportása volt, majd a Bocskay*ven« déglőt bérelte. Debrecenben ma ő a legjobban kedvelt vendéglős, akinek népszerűsége a „Leveles Csárdá"*val még fokozódott. A csárda árai hallatlanul olcsók. Eredeti bográcsos gulyás nagy adag 50 fillér, Flekken 60, bécsiszelet 60, adag hideg libamáj 80 fillér stb. Kiszolgálás kitűnő. Debreceni Endre főpincér vezénylete alatt egy kitünően fegyelmezett pincérgárda látja el a kiszolgálás nehéz munká* ját. Nyíregyháziaknak, ha bemen* nek Debrecenbe s jól akarnak enni és szórakozni, nagyon ajánlhatjuk Simon Jenő „Leveles Csárdá"*ját. — Gyorsíró órákat ad Nagy Irén okleveles gyorsíróstanárnő, K á 11 ó» utca 22.

Next

/
Thumbnails
Contents