Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-30 / 174. szám

J^ÍYÍRVIDÉK ABOLCSI HIRLAP 2. oldal SZJ&K S PHIRLAP (Trianon 17.) 1936 július f

aó 25. Olvasta ? Csícsery Rónay Józse! orsz. gyül képviselő irja: Mikor Gömbös Gyula annakide* jén kitűzte a maga munkásságának programját a nép javára, az egész ország úgyszólván felfrissült, fellé* legzett és éppen ezért: akkor még nem is mertek megszólalni a gán* csoskodók. De tudni kellett már ak* kor is, hogy amint SLZ előkészítő munka után sor kerül a határozott, komoly intézkedések és reformok megvalósítására: nyomban meg fog* nak indulni a támadások és gáncsos* kodni fognak mindazok, akiknek privilégiumait, egyoldalú érdekeit, a közösség érdekével szembenálló po* zícióit ezek az új intézkedések érin* teni és veszélyeztetni fogják. Most már látjuk, hogy amint a konkrét intézkedések eljöttek, ezek a tárna* dások nyomban meg is indultak. Van ezeknek a támadásoknak egy nagyon sajátságos és különös tulaj* donságuk. A támadók legtöbbször nem merik közvetlenül azokat az in* tézkedéseket, azokat a reformokat támadni, amelyek az ő érdekeiket politikailag, vagy gazdaságilag vészé* lyeztetik ugyan, de a nép javára vannak, mert ebben az esetben a magyar nép átlátna a támadások szövevényén, tudná, hogy mit és miért támadnak és felháborodásában elsöpörné azokat, akik a nép érdé* keinek útját állják. Ehelyett a ma* gyar népi politikának, Gömbö9 Gyula politikájának és a mi politi* kánknak ellenségei, kevésbé átlátszó módon, megpróbálják inkább azokat a személyeket támadni, akik a refor* mokért harcolnak, megpróbálják azt a politikai tábort, azt a pártot, azt a pártszervezést kereteiben, külsősé* geiben gáncsolni, mely azért alakult és azért van munkában, hogy a ma* gyar nép és a népi reformok ügyét előbbre vigye. Nem haboznak rágalmazni légből kapott, alaptalan gyanúsításokkal és állításokkal hadakozni. A cáfolat ugyan mindig megjön, de mire a tör* vényes úton kiderül, hogy hazudtak, addig ezekkel a hazugságokkal már sokszor hónapokon át csináltak han* gulatot az országban és tévesztették meg a közvéleményt. A legtöbb tá* madás, a legtöbb rágalom természe* tesen a Nemzeti Egység Pártjának szervezési munkáját éri, mert az or* szágszerte valóban hatalmas eredmé* nyeket ért el. Mert háttérbe szorí* totta a többi pártot, azért elkezdték hangoztatni, hogy: veszélyes ez a szervezkedés. Pedig talán csak reá* juk, de semmiesetre sem a közre volt veszélyes. A társadalom összes rétegeit áthatja és egységbe fogja, ezért elkezdték hirdetni, hogy: túl* zott ez a szervezés. Pedig az ő sze* műkben, az ő számukra csak az eredmények túlzottak, a saját balsi* kereik mellett. ök semmiféle demagógiával és semmiféle erőszakkal nem tudnak célt és eredményt elérni, ezért szá* mukra mi sem egyszerűbb, mint el* mondani, hogy: a mi szervezésünk erőszakos. Soha, egyetlen alkalom* mai ezt még bizonyítani senki sem tudta, mert ebben a szervezésben csak erő és nem erőszak jelentkezik, az ő gyengeségükkel szemben. S vé* gül, mivel az ő elavult s az új ma* gyar élet és az új világszellem által túlhaladott elveik ma már nem lel* nek visszhangra, nem tudnak a tö* megekre hatni, azért azt mondják, hogy: a mi általunk hirdetett elve* ket is csak egy kis, hangos csoport követeli és vallja. Homokba dugják a fejüket és nem akarják látni, hogy nem az elveket hirdető csoportok a hangosak, hanem a mi elveink igaz* sága egyre hangosabb, nem azok hirdetői, hanem maguk az elvek nyernek visszhangot, — nem kis csoportok, hanem egyre hatalma* sabb tömegek részéről — mert ezek* nek az elveknek a hirdetését és igaz* ságát megsokszorozzák a mai ma* gyar idők szükségletei és a mai kor világszelleme egyaránt. Ezekre a meddő és átlátszó táma* clásokra éppen ezért mi csak egyet válaszolhatunk: a hangoskodásban, a támadásokban, a személyeskedé* sekben, a rágalmak szétszórásában mi nem akarunk velük versenyre kelni s az ő hibájuk, hocv az alko* . tásokhan, az azokat komoly és ob* I jektív kritikával is érlelő munkában | és így a nép javára elért eredmé* nyekben viszont ők nem tudnak ve* lünk versenyezni. Bármilyen politi* kát, bármely politikai irányzatot pe* dig ma már a széles néptömegek szemében semmi sem igazolhat más, mint a jól végzett munka é9 annak eredménye. Egy medikus baltacsapásokkal agyonverte édesapját n büdszentmihályi tanító tragédiája — A gyilkos nagyapját és kis húgát is meg akarta ölni Borzalmas gyilkosság tartja izga* lomban Büdszentmihály községet. Tegnap délben Kiss András refor* mátus tanítót négy baltacsapással meggyilkolta fia, a 22 éves Kiss Jó* zsef. A gyilkosságról részletes tudó* sításunk a következő: Kiss András büdszentmihályi ref. tanító közbecsülésben állt a község* ben. Mindenki szerette a nagytudá* sú pedagógust, aki hosszú évek óta nevelte nagy szeretettel a büdszent* mihályi tanulóifjúságot. Két gyermeke volt, az egvik Jó* zsef, a 22 éves medikus és a kis Klá* rika 12 éves. Kiss József medikus volt. Az első évben jelesen szigorla* tozott a debreceni egyetemen s taná* rai is a legszebb jövőt jósolták Kiss Józsefnek. a betegség tönkre tesz egy szépen indult karriert Két évvel ezelőtt Kiss József ti* fuszban megbetegedett. Állapota napról napra súlyosbodott. A nagy lázzal alig bírt meg a szervezete. Az orvosi gondosság és a család szere* tetteljes ápolása megmentette az életnek, de örök életére nyomorék lett. Az egyik lába béna maradt. Kiss József felépülése után foly* .tatni akarta tanulmányait, de nem* csak testileg lett fogyatékos, hanem szellemileg is gyengült a betegségből kifolyólag és ezért már az egyetem második évét elvégezni nem tudta. A tanulmányait félbe kellett szaki* tani. Édesapját szerette a legjobban A 22 éves Kiss József édesapját szerette a legjobban. Mindig mellette volt és csodálatos gyermeki szere* tettel ragaszkodott hozzá. Az apja is nagyon szerette fiát és mindent elkövetett, hogy szellemileg ismét egészségessé tegye gyermekét. Híres professzorokhoz vitte, sok pénzt költött orvosságra és fia gyógykezel* tetésére, de sajnos eredménvtelenül. Mindenkinek ímeg kell halnia, akit szeretek A szerencsétlen Kiss József álla* pota az utóbbi napokban már szem* látomást romlott, zavartan viselke* dett és állandóan szt hangoztatta, hogy „mindenkinek meg kell halni, akit szeretek!" Névszerint is felsorolta, hogy kit fog megölni. Édesapját, Kiss And* rást, nagyapját és a kis húgát, Klá* rát, aki mindössze 12 éve9. Az egész falu tudta és látta, hogy a szeren* csétlen fiatalember megzavarodott és figyelmeztették is apját, hogy vigyázzon fiára, vigye intézetbe, mert egyszer bajt fog csinálni. Az édesapja azonban nem bírt megválni fiától s még mindig reménykedett, hogy sikerül őt meggyógyítani. Hz utolsó ebéd Tegnap délben a legnagyobb bé* késségben ült ebédhez Kiss András és családja. A fiú is nyugodtan vi* selkedett. Rendesen evett és az ebéd végén az apa még kínálta a fiát, hogyha jólesik az ebéd, kérjen még ételt. Ebéd végeztével a család tag* jai elköszöntek és mindenki a dolga után látott. Kiss András még az asz* tálnál ült, amikor fia egy észrevét* len pillanatban kiosont a szobából és rövid idő múlva egy baltával tért vissza. Az apja háta mögé állt és négy baltacsapással valósággal széttrancsírozta a szerencsétlen tanító fejét. Kiss András holtan terült el a földön. A gyilkosság elkövetése után Kiss József felment a büdszentmihályi községházára, hogy jelentkezzen, de ott nem talált ebéd idő alatt senkit sem s így a csendőrségre ment, ahol elmondotta, hogy néov baltacsapás* sal megölte édesapját. A csendőreé* gen a gyilkos fiút őrizetbe vették és jelentést tettek a nyiregyházi kir. ügyészségnek, ahonnan ma délután ment ki a vizsgálóbíró helyszíni szemlére. A szerencsétlen tanító holttestét felboncolják. A tragikus gyilkosság a községben nagy részvétet keltett. Nagy tűz pusztitotttegnap az óriási hőségben Tegnap délután öt óra 10 percTóth Mihály vincellér a Jánószkytanyán a borházban cigarettázott. A cigarettából kiesett paiázstól a venyige tüzet fogott, a mennyezet deszkázata és a tetőszerkezet is csakhamar lángokba borult a nagy hőségben. Recsegve ropogva égett a zsindely. A vincellér nem tudott mit tenni, a permetezővel akarta eloltani a tüzet, a lakás azonban távol van és a tüz gyorsan terjedt. így nem lett semmi az oltásból. Erre egy kerékpáros a Burger-tanyára ment, onnan aztán telefonáltak a nyiregyházi tűzoltóságnak. Vitéz László Árpád engedélyt kapott Szohor Pál polgármestertől, hogy az Oroshoz tartozó tanyához vonuljon, mire azonban kiérkeztek, a mennyezet szerkezet rászakadt a boroshordókra. így a bort motoros fecskendővel mentették meg. Tizennyolcezer liter hort mentettek meg 4200 pengő értékben. Ha néhány perc múlva érkezuek, a tűzben elpusztul a bor. Jánószkyék éppen aznap adták el a bort. A fíu, aki az eladást intézte nagyon megijedt és elájult, amikor Olcsó magastátrai üdülő i A „Slovan" pensióban Tatr. Lesnán, Tátra Lomnic mellett 2—3 személyes szép, napos szobák julius 30-tól kiadók. Elsőrangú ellátás, napi négyszeri étkezés lakással 36 csehkorona személyenként. Szeptember 1-től csak 30 csehkorona személyenként. Gyermekek kíséret nélkül is felvétetnek a legmegbízhatóbb felülvigyázat mellett. Cim: Polsch Mária Slován pensio, Tart. Lesná, p. Tátra Lomnic. látta, hogy a bor veszélyben vanSzerencsére nem hiába adta el. Az épületben 3200 pengő a kár. Az oltás a pokoli hőségben a vízhiány miatt irtózatos munka volt. A legnagyobb értéket igyekeztek megmenteni és ez sikerült is kitűnő tűzoltóságunknak. Ingóságban 1000 pengő a kár, amely biztosítás révén megtérül. Tóth Mihály vincellért, aki cigarettájával a tüzet okozta, a környékbeli szőlőmunkások megverték. A vincellér elbujdosott. Németország a Rajnakérdés elintézését követeli Londonból jelentik: Politikai kö* rökben biztosra veszik, hogy Né* metország elfogadja az öthatalmi értekezletre szóló meghívást. Ezzel szemben Berlinben kijelentik, hogy csak akkor megy Németország a tárgyalásra, ha tisztázzák a Rajna* vidék megszállásának kérdését és ebben a tekintetben a németek meg* nyugtató kijelentéseket kapnak. Repülőgépek harcolnak az arabok ellen Palesztinában most volt az első nagy ütközet az angolok és arabok között. Az angol rohamot repülő* bombázás támogatta. Számos arab elesett.