Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-22 / 167. szám
124. oldal JSÍYÍRVIDÉK _ DZABOLCSI HIRLAP SZJ&K S PHIRLAP (Trianon 17.) 1936 július faó 25 . MA, kedden este a Sóstön filléres pörkölt vacsora Borjupörkölt, vagy bográcsgulyás 60 fillér, tésztával 90 fillér. Nagy tánc! Vágó jazz-zenekar játszik. az áraknál magasabban is vásárol* hatnak az exportőrök. Tavaly is megtörtént, hogy a pulyka irányára 72 fillér volt és 1.50*ért kelt el Nyir* egyházán. A fogyasztók érdekeit ak* kor védjük, ha a termelők helyzetét javítjuk. Ha a gazda élete javul, az iparos, a kereskedő nyomban meg* érzi ezt. Nem szükséges, hogy ha* táridőt szabjunk a polgármesternek, hanem bízzuk reá, mikor teszi meg a szükséges végleges javaslatot a ta* pasztaltak alapján. Konthy Gyula a fogyasztók érde* keinek hatályosabb védelmét kéri a közvetítő kereskedelem ellen. Pisszer János, majd Huray János, ipartestületi elnök szólaltak fel ez* után és hangoztatták a javaslat je* lentőségét. Huray utalt a vágóhídi tapasztala* tokra, amikor nem volt megfelelő exportlehetőség, mert nem volt kellő felszerelés. A baromfiexportőrök le* telepítésének főként azért örül, mert nagyobb tömegek jönnek a városba az élénkebb piacra és ez az ipar szempontjából is kedvezőbb. Hoffer Bertalan is köszönettel fo* gadja a javaslatot a kereskedelem fellendülése szempontjából is. Az érdekes és élénk vita lezárása után a polgármesternek módosított javaslatát fogadta el a szakosztály ülése, kimondván, hogy a képviselő* testületnek javasolja, függessze fel a piaci vásárlási tilalmat és ha ez eredménnyel jár, a polgármestert utasítsa, tegyen előterjesztést a piaci szabályrendelet módosítására vonat* kozólag. A szakosztályi ülés ezután az ipartestület munkakérelmével, a pol* gármester és főjegyzőnek a Villa* mossági Rt.*ban való igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagságával és más kisebb tárgyakkal foglalko* zott. Ezekre a vitákat provokáló tárgyakra még visszatérünk. Csépléshez Tűzfecskendők vízszolgáltatáshoz Kutszivattyuk állandó készlet mellett beszerezhetők IRSAY Gépgyárában, Nyíregyháza. — Gyorsíró órákat ad Nagy Irén okleveles gyorsíróstanárnő, Kalló* utca 22. t Ma este filléres vacsora van a Sóstón Az idén bevezette Papp Lajos a filléres vacsorákat is a Sóstón. Minden héten kedden este gulyás vacsora van, székelygulyás, bográcsos gulyás vagy borjupörköltet kapnak a vendégek, igazán filléres árért. Egy nagy adag gulyás 60 fillérbe kerül, aki tésztát is akar enni az 90 fillé't fizet a vacsoráért. A filléres kedd-esti vacsorák .övid idő alatt igen népszerűek lettek. Tekintettel a kellemes időre, bizonyára ma este is zsúfolásig meg • telik a Sóstó szép terassza vendégekkel. Vacsora után természetesen tánc lesz, a kilünő Vágó jazz zenekar muzsikájára. Kecskemét megmutatta, hogy lehet.. . A magyar akaraterő csodáinak gyönyörű ereoményeí — Európa gyümölcsöskertje és a magyar idegenforgalom egyik gócpontja lett Kecskemét Július 16*án, csütörtökön a Vidéki Napilapok Szindikátusa Kecskemé* ten tartotta vándorgyűlését. Fáy Ist* ván dr. főispán és Kiss Endre dr. polgármester a város vezető tisztvi*. selőinek élén meleg szeretettel fo* gadták és üdvözölték a vidéki sajtó reprezentánsait, akiknek sorai kö* zött a miniszterelnökségi sajtóosz* tály részéről dr. Dúl in Elek osztály* tanácsos jelent meg. A gyűlés résztvevői a magyar épí* tőművészet egyik legszebb alkotása* ban, a híres kecskeméti városházá* ban tartották nívós tanácskozásu* kat, majd különvonaton Bugacra rándultak ki, ahonnan a városba visszatérve, megtekintették a Hírős Hét kiállításait. Aligha van Magyarországon még egy olyan szervezet, amelynek tagjai annyira képesek lettek volna érté* kelni a kecskeméti tapasztalataikat, mint éppen a vidéki lapkiadás és uj* ságírás vezetői. A vidéki saitó mun* kásái, akik a magyar vidéki élet leg* magasabb őrtornyaiból figyelik az eseményeket: közvetlen közelről lát* hatták, hogy a trianoni Magyaror* szág ezer nyomorúsága közepett is milyen csodákat művelhet a magyar akaraterő. Mert csoda volt az, ami elénk tárult: a hajdani szürke, jelen* téktelen, eseménvtelen és poros al* földi város Európa ivümölcsöskert* jének kapuja lett és a feltörekvő magyar idegenforgalom egyik góc* pontja. Nem igen akad ma hazánkban vi* déki város, amely többet beszél* tetne magáról, mint Kecskemét. Va* lósággal nemzeti ügy lett Kecskemét sorsa, hiszen a nemzeti vagyon és a külkereskedelmi mérlegünk szem* pontjából egyaránt végtelenül íon* tos ma már, hogy nem suitiák*e sorscsapások ezt az acélos akaratú, szikrázó lelkű várost, a magyar gyü* mölcs Kanaán központját? Tavaly, mikor az ítéletidő végigsepert Kecs* kémét határán, szinte nemzeti gyászt ült az ország, olyannyira át* érezte mindenki, hogy Kecskemét jó, vagy balsorsa az egész országra kihat. Ma, midőn a vidéki városok zöme fuldokló gondokkal küzd, tehetet* lenség', a pénztelenség és munkánél* küliség kegyetlen korbácsütései nyo* mán vérzik s midőn pusztuló keres* kedelme és ipara rémképeivel vias* kodik: akkor Kecskemét fellendülő ívben halad előre, gazdagodik, gya* rapodik, boldogul, Kecskeméten nincs munkanélküli, az iparosnak van munkája,. a kereskedőnek van pénze és van hitele. Miben rejlik a kecskeméti varázs titka? Rövid szavakkal lehet e kérdésre válaszolni. A város társadalmát nem fullasztják elkeseredett és gyűlöl* ködő párttusák. A város vezetősége — élen a nagyvonalú, példátlan szor* galmú és népszerű Kiss Endre pol* gármesterrel — oly szorosan egybe* forrt Kecskemét közönségével, hogy ha nem hatna frázisként, azt is ír* hatnánk, hogy élnek*halnak egy* másért. Ebben a városban csak a te* remtő munkának van becsülete és a kitartó, kemény kecskeméti ma* gyarok tudnak és szeretnek is dol* gozni inukíszakadtáig. Pedig a vá* rost körülvevő földeknek jelenté* keny része sívó homok, de a kecske* piétiek idejében rájöttek arra, hogy a világháború vége óta lefelé ten* dáló szem*termelés helyett a kert* gazdálkodásnak, a gyümölcsterme* lésnek és a baromfitenyésztésnek lesz igazán jövője. Jóformán a sem* miből teremtették meg, fejlesztették ki ezeket a termelési ágakat s ezek* kel párhuzamosan olyan ötletesen végezték el a gyönyörű Bugac*puszta külföldi; és belföldi propagandáját, hogy már tavaly közel 30.000 ven* dége volt Bugacnak s ez az idegen* forgalom is természetesen komoly bevételekkel gyarapítja Kecskemét gazdasági életét. Kecskemét megmutatta, hogy le* het... A magyar tehetség, összetar* tás és szorgalom himnusza az, amit a Hírős Város vezetősége és lakos* sága művelnek. Megpofozták a Kossuth-téren Kovács Lajos asztalos, Belső körút 20. szám alatti lakos feljelentést tett az államrendőrség nyíregyházi kapitányságán, hogy tegnapelőtt délután fél 5 órakor a Kossuth téren sétált, amikor hozzálépett Pál János és minden előzetes szóváltás nélkül őt pofonütötte, A pofonnak több szemtanuja is volt, akik abban az időben a Kossuthtéren tartózkodtak. Kovács Lajos feljelentésében azt is elmondja, hogy a pofozkodás előzménye még a sztrájkok idejére vezethető vissza, mert akkor tőrtént, hogy ő nem osztotta mindenben a többiek véleményét és Pál János akkor haragudott meg, mely aztán a tegnapelőtti pofozásra vezetett. Pál János ellen az eljárás megindult. Ha a piaci kofák találkoznak... A Bessenyei-téri piacon, a Halcsarnok előtt nagy botrányt rendezett két piaci kofa. A Halcsarnok elótt volt a csata színhelye. Itt találkozott össze Bur Andrásné zöldségárus, aki a Rigó utcában lakik, Cserni László piaci árussal. A találkozásból veszekedés, majd verekedés támadt, Féltékenységi jelenetet rögtönzött Bur Andrásné s ezt igen igen fájlalta Cserni László, össze is akaszkodtak, vferték, tépték, húzgálták egymást. A jelenetnek nagy közönsége volt a piacon, amíg a rendőrőrszem meg nem érkezett. Szétválasztotta a küzdő feleket, majd előállította őket a rendőrkapitányságra, ahol kihallgatták a verekedés szereplőit és a tanukat. Utcai botrányokozás miatt indult meg ellenük az eljárás. Szegődségi levél kapható lapunk kiadóhivatalában, Bethlen ucca 1. (Városháza-épület) Férfi sport és apacsingek p 3' 4 8 divatszinekben Olcsó Áruházban Bessenyei-tét 15 Takarék átjárónál
