Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 127-148. szám)

1936-06-09 / 132. szám

Ara 10 fillér. Nyíregyháza, 1«?6 junius 9. F7 7 1 ti.) I V_ éTlolyarai 13 2 , 971 1 , Iá m. * Aeaa YÍRVID OLCSI HIRLAP Szerkesztőség; és kiadóhivatal Bethlen-utca U Postatakarék! csekkszám 47139, Telefon 77. * POLITIKAI NÁP1L4P * Előfizetés 1 hóra 2'50 P. Negyedévre 7'50 P Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény A nemzeti iparfejlesztés A világgazdaság ez átala­kulása különös súllyal nehe­zedik Magyarországra. Nagy előrelátásra, körültekintő gaz­daságpolitikára és feltétlen ru­galmasságra van szükség, hogy az átalakulás nehéz óráiban ne következzenek be katasz­trofális zökkenők. Ezt a nél­külözhetetlen előrelátást, cél­tudatos gazdaságpolitikát és rugalmasságot jelenti többek közt az ipari tárcának költ­ségvetése is. Az a tény, hogy a tegnap még kifejezetten ag­rárország, ma már agrár ipari ország. Mert Magyarország tiz év alatti népszaporodásának százezres tömegei felerészben az iparban találtak elhelyez­kedést s a kormányzat, fel­mérve a termelés ez ágának nagy jelentőségét, önálló ipar­ügyi minisztériumot állított fel. Magyarország iparának fej­lesztése nemzeti érdek, — mondotta hatalmas beszédé­ben Bornemisza Géza — és e megállapítását helyesléssel fogadta a Ház minden oldala. És igy érez mindenki, mert nyilvánvaló, hogy a mezőgaz­dasági termelés folyamatossá­gát biztosító rentábilis és na­gyobb kilengésektől mentes árszínvonal felvevőképes belső piac nélkül el sem képzelhető. Az iparfejlesztés épugy ér­deke az iparosnak, mint a gazdának, a tisztviselőknek, vagy a szabad pályákon dol­gozó értelmiségnek. A fejlesztést célzó iparpoli­tikában is érvényesülni kell azonban annak az irányzatnak, amely a kisemberek megsegí­tését munkálja. Az ipari ked­vezményekre egyenlő joga van a gyárosnak és a kisiparos­nak. Ezzel egyidejűleg, amint azt a miniszter ki is fejtette, törekedni kell az ipari decent­ralizációra s a kézmű és házi­ipar felélesztésére, illelve ki­terjesztésére. A módszeres és céltudatos iparpártolás termé­szetesen nem eredményezhet indokolatlan áremelkedést, parancsoló szükségesség vala­mennyi termelő ág és a fo­gyasztók érdekeinek megértő hangolása. Súlyos katasztrófa történt a bukaresti katonai szemlén A Havas Iroda jelentése szerint a bukaresti katonai szemlén, amelyet Károly király hazatérésének hatodik évfordulóján rendeztek, súlyos sze­rencsétlenség történt. Két zsúfolásig megtelt tribün leszakadt. Az áldoza­tok számáról még nem érkezett je­lentés, csupán annyit sikerült meg­tudni, hngy a mentők több mint 100 súlyosan sérült embert szállí­tottak a kórházba. Több budapesti napilap tudósí­tója tudósítást akart adni a buka­resti katonai szemléről. Mikor azon­ban a szerencsétlenség elmondásá­hoz kezdtek, a telefont kikapcsolták azzal, hogv a hívott fél telefonja el­romlott. Ez az eset minden alka­lommal megismétlődött. Meg nem erősített hír szerint me­rénylet idézte elő a katasztrófát. A szerencsétlenségről a különféle távirati irodák utján igen különböző tudósítás jelent meg a világsajtóban. A Bukaresti Orient Rádió termé­szetesen szépíteni igyekszik a dol­got, annyit azonban maga is bevall, hogy 3 halottja s körülbelül 100 sebesültje volt a katasztrófának. A szerencsétlenséget az idézte elő, hogy a tömeg nagy súlya alatt a tribün „behorpadt." A német távirati iroda közlése sze­rint a szerencsétlenségnek közel 3000 sebesültje van, akik legnagyobb részt nők és gyermekek. A kisantant nem számithat többé a nagyhatalmak korlátlan támogatására A kisantant államfőinek bukaresti konferenciájáról azt irja a Morning Post, hogy a konferencia összehívá­sát a súlyos helyzet tette szüksé­gessé, amelybe a kisantant államok kerültek. Már maguk is kezdik érezni, hogy nem számithatnak a nagyhatalmak korlátlan támogatására s szükségét látják annak, hogy a kisantant és balkán államszövetséget megerő­sítsék. A Sunday Times szerint nagy de­rültséget keltett világszerte az a fo­gadtatás, amelyben Benest részesí­tették Bukarestben. Amerre Benes elhaladt, az utcákat teljesen kiürí­tették s két sorban erős katonai és csendőri alakulatokkal szállták meg az utcákat. A Benest vivő autót fegyveres alakulatok vették körül s a soffőr melletti ajtókat leszerelték, hogy merénylet esetén a soffőr mel­lett ülő katonák leugorhassanak ide­jekorán a kocsiról. A kisantant államfők bukaresti ér­tekezletén, mint azt hivatalosan meg­állapítják, főkép a dunai kérdésről volt szó s mind a három megálla­podott abban, hogy a Habsburg ház lestaurációját ellenezni fogják, ha pedig ez mégis megtörténne, csele­kedetekkel fognak válaszolni. Hasonlóképen tiltakozik a kisan­tant az anschluss ellen is. A lo­carnoi szerződés, valamint a rajnai övezet kérdésében a kisantant a francia és angol állásponthoz csat­lakozik. Az olasz ellenes megtorlás megszüntetése érdekében a kisan­tant kezdeményező lépést nem tesz, ellenben csatlakozik a Népszövetség állásfoglalásához. A francia munkások és munkaadók megegyeztek, a sztrájk azonban még tart Párisból jelentik. Az éjszaka fo lyamán a munkaadók és a mun­kások képviselői között megyezés jött létre. A munkaadók hajlandók kollektív szerződés kötésére azzal, hogy a munkások szabadon csatla­kozhatnak foglalkozásuk szerint a szakszervezetekhez. A megállapodás értelmében a mun­kabéreket 10—12 százalékkal emelik. A munkások munkástanácsot vá­laszthatnak a gyárakba. Büntetlen­séget biztosítanak a sztrájkban részt­vevőknek. Nem ellenzi a munkásság azt sem ! hogy a tisztviselők fizetését emeljék s hozzájárul ahhoz, hogy a kormány törvényjavaslatot terjesszen a parla­ment elé a fizetéses szabadságolások és a 40 órás munkahét bevezetése érdekében. A munkásság azonban elhárít minden felelősséget az ebből szár­mazható gazdasági következmé­nyekért. A megegyezés következtében hol­nap a munkásoknak fel kellene ven­niök ismét a munkát. A hangulat azonban éppen nem olyan, mintha megnyugvás következne be. Párisban éppen ma tört ki az ál­talános építőipari sztrájk. Rouenben a papírgyári és fegyvergyári mun­kások most csatlakoztak a sztrájkhoz. A miniszterelnöknek állapota [javul Gömbös Gyula betegségéről a teg­nap megtartott konzílium alapján az orvosok azt a jelentést adták ki, hogy a miniszterelnök állapotában balatonfüredi tartózkodása óta hatá­rozott javulás észlelhető, Olaszországnak Németországhoz való csatlakozásától félnek A Matin értesülése szerint Blum és Delbos belügyminiszter tegnap hosszas eszmecserét folytatott a fran­cia belpolitikai helyzetről. Párisba érkezett Chambrun római francia nagykövet, hogy Blumot tá­jékoztassa Mussolini állásfoglalásá­ról és a Mussolini és Schuschnigg közötti tárgyalásról. Párisba várják Francoise Poncét nagykövetet is. A Matin ugy tudja, hogy Musso­lini a leghatározottabban kijelentette, hogy abban az esetben ha a nép­szövetség nem foglal határozottabb állást a megtorlások ellen, Olaszor­szág nyomban otthagyja a Népszö­vetséget s Németország felé fordul. Olaszországnak ez a terve sélyos agyodalmakat kelt a nagyhatalmak körében s azt hiszik, hogy vala­mennyi érdekelt államot gyors el­határozásra fogja késztetni. Gyújtogatnak az arabok Jeruzsálemben vasárnap este az arabok felgyújtották egy zsidó ke­reskedő hatalmas faraktárát, A fa­raktár teljesen elhamvadt. Jeruzsálem közelében, Liftánál 5 órás tűzharc volt az arabok és a katonaság között. Az arab zendülők az uton puskatüz alá fogtak egy karavánt. A karaván tagjai viszo­nozták a tüzelést, amelybe beleszólt a katonaság is. Hat arab életét vesztette, több megsebesült. Japán-kinai háború küszöbén Londonból jelentik. Moszkvában kijelentették, hogy egy Japán és Kina közötti háború esetén a szov­jet teljes mértékben támogatja Kinát, ha a népszövetségi alep­okmány alapján Kina ilyen kérést előterjeszt. Időjárás Északnyugati, északi szél, helyen­ként még kisebb záporeső lés ziva­tar várható. A hűvös idő tovább tart.

Next

/
Thumbnails
Contents