Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 127-148. szám)
1936-06-27 / 147. szám
(Trianon 17.) 1936. junius hó 27. 3 oldal Kerékpárok, csillárok és rádiók pengős havi részletben 10 UTZ Ml KSH cégnél Takarékpalota. Teleion 3-93. 29 év után „ Meseautóián mint chikágói városi tanácsos jött haza Rakamazra látogatóba Weígli Gyula, az egykori kis földmives gyerek Az elmúlt napokban a késő esti órákban egy áramvonalas túrakocsi állott meg az egyik rakamazi ház előtt. Az autó utasai messze ide génből, egész Chikágóból érkeztek. A sok ezer kilométeres szárazföldi és tengeri útnak volt a végcélja ez a kis rakamazi ház, mert itt látta meg a napvilágot az a kis gazdagyerek, aki 29 év után családostól együtt most tért először haza, hogy még egyszer megláthassa szülőfaluját és könnyeket ejthessen az előtt a két sirdomb előtt, ahol édesanyja és édesapja nyugszanak. 1907-ben egy zimankós téli haj nalon egy 17 éves fiu ült fel a vonatra a rakamazi állomáson, hogy az uj világban próbáljon szerencsét. Utravalója csak néhány korona és az a kis batyu volt, amelyet édesanyja pakolt tele minden jófélével. Ez a napbarnított és életerős fiu volt Veigli Gyula földműves, aki most 29 évvel későbben, deresedő fejjel, mint Mister Weigly Julius érkezett haza feleségével, 13 éves Ilona lányával és 11 éves Tivadar fiával. Az élet sokszor érdekesebb regényeket produkál, mint a filmírók szárnyaló fantáziája. Mr Weigly Julius egy küzdelmekkel teli élet után érkezett el oda, ahol most tart. Csikágóban hatalmas hentes-, mészáros- és fűszerüzlete van, amelyben husz alkalmazott szolgálja ki a vevőket. A magyar akaraterő, a magyar tudás, a magyar élniakarás a legválságosabb időkben is kitartásra buzdította és bár sokszor sújtotta az élet ökölcsapása, keményen kitartva küzdött, dolgozott. És hogy ez a küzdelem nem volt hiábavaló, nemcsak hatalmas vagyona bizonyítja, hanem az az előkelő társadalmi pozíció is, amelyet a hatalmas világmetropolisban betölt, mert Mr Weigly Julius városi tanácsos lett, amely ugyanaz, mint nálunk a fővárosi bizottsági tagság. Az 513 TTC rendszámú autó tegnap befutott Nyíregyházára is, hogy Mr Weigly Julius megnézze a Nyírség fővárosát, amely gyermekkorának valóságos vágyálma volt és amit csak akkor láthatott, amikor édesapja behozta a nagyvásárba, hogy csizmát vásároljon számára. Módunkban volt Mr Weigly Júliussal beszélni. Legelső, ami meglep, hogy tökéletesen, szinte hibátlanul beszél magyarul. Amikor látja jóleső csodálkozásunkat, büszke önérzettel mondja el, hogy gyermekei is jól tudnak magyarul, mert édesanyjuk is magyar lány. És itt mindjárt kibontakozik egy romantikus szereem története. Amikor a 17 esztendős Weigly Gyula kiment Amerikába, a szivét itt felejtette. Itt felejtette az akkor még egész gyermekkorban lévő Durszt Máriánál. Teltek, multak az évek, a szerelmes levelek jöttek, mentek és amikor Weiglynek kezdett jobban menni a sorsa, a kis rakamazi leány is ulra kelt, hogy álmaikat valóra váltsák. A kikötőben Weigly várta a mennyasszonyát és amerikai gyorsasággal másnap már az anyakönyv előtt állottak. Mr Weigly sokat beszél az amerikai viszonyokról, az amerikai lendületről, az amerikai stílusról, amely mind-mind a lázas lüktető munkában kulminál. Elmondja, hogy bekapcsolódott az aktiv politikába is és az ottani magyar kolonia vezetője lett. Mint ilyen részt vett az elnök választási mozgalmakban és a republikáns pártban töltött be vezető szerepet Rosewelt ^megválasztása óta azonban, — mondja hamiskásan — ő is politikai frontot változtatott, a demokrata párt intéző bizottságának lett a tagja. A szemében egy könnycsepp csillan meg — amikor megkérdezzük, hogy milyen érzés fogta el, amikor átlépte a magyar határt. — Erről még beszélni is nehéz, nemhogy végigélni — mondotta — Cherburgban szálltunk autóra, amint Francia országon és Svájcon végig robogtunk, mindig arról beszéltünk, a gyei ekeknek, hogy most egy meseországba, áldott Magyarországba érünk. Néhány kilométerre a határ előtt, az autóba szerelt rádióval sikerült Pestet fognunk. Valami maavar nótát játszott éppen a cigány. Ereztem, hogy egész testemben remegek. Elérzékenyültem. A kocsit uieg kellett állítni, mert éreztem, hogy nem vagyok ura önmagamnak, és amikor leszálltunk összeborultunk a feleségemmel és csak sirtunk, sírtunk. De éppen úgy meghatódtunk, amikor a határőröktől legelőször magyar szót hallottunk. A vámvizs gálát hivatalos aktusa után tovább robogtunk. De szó nem hagyta el ajkunkat, megkönnyeztük a magyar fát, a ropogós piros magyar csem resznyét és mindent, ami csak mint emlék élt bennünk. Huszonkilenc év... és itt elgondolkozik. A honvágy már annyira gyötört, hogy éreztem ha nem jövök haza, elvesztem az egyensúlyomat. Pedig a feleségem és az én szüleim is már régen elhaltak. Budapesten csak egy néhány órát töltöttünk. Valami űzött, valami haj tott tovább bennünket. Éjszaka érkeztünk Rakamazra. Amikor felzörgettük az alvó házat, az erős reflektor fényére azt hitték, hogy tűz van. De volt aztán öröm, leírhatatlan boldogság. Apám testvérei Woigly Gumik és alkatiészek gyári áron. Géza, Kálmán és Koder Béláné amikor megláttak, nem akartak hinni a szemüknek, de amikor a fiatalabbakat láttam, én nem akartam hinni, hiszen akikkel együtt játszadoztam, ma már meglett emberek. Miközben beszélgettünk a szeme megakad az Uránia mozi plakátján, amelyen „Az édes mostohát" hirdetik. A meglepetéstől csodálkozó hangon kérdezi: — Hát ezt még csak most adják itten ? És elmondja, hogy a Rákóczi indulót, Az új földesurat és a szezon összes magyar filmjeit a csikágói moziban már mind látták. Sok mindent beszélt még Mr Weigly de a társasága türelmetlenül várja. Bucgut kellett vennünk. A szabolcsi kis faluból 29 évvel ezelőtt elindult kérgestenyerü magyar, aki most Chikágó városi tanácsosa, beült autójába és elhajtott. De ez nem ment olyan könnyen, mint leirom, mert az autót bámulók seregétől alig tudott utat törni magának. Egy búcsuintés és a „Meseautó" hangos berregéssel elindult. Dessewfíy Amuréi grófot választották meg a tiszántúli agrárszövetkezeti szakosztály elnökévé A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara agrár szövetkezeti szakosztálya kedden délután tartotta, rendkívül nagy érdeklődés mellett alakuló ülését. A szövetkezeti szakosztály első ülésének jelentőségét maga az a tény illusztrálja legélénkebben, hogy vitéz Mecsér András országgyűlési képviselő, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke személyesen kivánt azon részt venni s az alakuló gyűlésre titkárával leutazott Debrecenbe. Délután négy órakor kezdődött az alakuló gyűlés a Kamara székházában, ahol vitéz Czeglédy Béla kamarai igazgató üdvözölte a vendégeket és a megjelent kamarai és szövetkezeti tagokat. Oit volt dr Vettstein András, a Hangya központi igazgatója, a kamarai tagok közül pedig Horváth András, Papler Pál, Újfalussy Lajos gazdasági főtanácsos, Ulrich Jenő a Tiszántúli Körzeti Hitelszövetkezet igaz gatója, Popovics Gyula igazgató, Németh György földbirtokos és a gazdatársadalom sok számottevő tagja. Vitéz Czeglédy Béla üdvözlő szavai után az alakuló gyűlés URfiNin FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. w ! : Junius 26—28-ig, Péntektől—vasárnapig, v Budapesttel egyidőben! • Nászéjszakai (utolsó éjszaka) • Főszerepekben Anna Steen és Gary Cooper —•• " 11 1 ••• ••-.•— — .,,-—.. (g Előadások: hétköznap 5, 7 és 9 « vasárnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. 5 a szövetkezeti szakosztály elnökévé gróf Desewffy Aurélt választotta meg, aki nyomban át is vette az elnöki széket. Ezután a szakosztály munkatervét vették tárgyalás alá s a beszélgetés során különösen a mezőgazdasági értékesítés problémái kerültek előtérbe. A hozzászólásokból az az egyhangú állásfoglalás csendült ki, hogy az értékesítés terén a szövetkezeti mozgalom hozhatja meg a gazdáknak az eredményeket. Vitéz Mecsér András, aki maga is irányító útbaigazításokkal támogatta a tanácsokat és felvilágosításokat kérő felszólalókat, a megbeszélés során felszólalt és beszédében tömören összefoglalta az agrár szövetkezeti mozgalom célját és rendeltetését. — Az agrár cikkek és produktumok értékesítésénél, — hangoztatta, — lehetőleg ki kell kapcsolni a lánckereskedelmet, hogy igy a fogyasztói, illetve külföldi árak és a termelő árak egymáshoz közelebb jussanak. Elhatározta a szakosztály a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara területén levő agrár szövetkezetek kataszterének felállitásál, amely tartalmazni fogja a Tiszán* tulon működő összes agrárszövetkezetek pontos adatait s igy ezeknek működése és fejlődése ellenőrizhető lesz. Az országos központokhoz tartozó szövetkezetekről az illetékes központok közlik az adatokat, a központokba nem tartozók-