Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 127-148. szám)

1936-06-25 / 145. szám

(Trianon 17.) 1936. junius hó 25. 3 oldal Ünnepi társasvacsora keretében leplezték le az ipartestület disztermében Varga Ferencnek, az iparostanonciskola 30 éven át volt igazgatójának az arcképét Szombaton este az ipartestület székházának disztermében zajlott le az a hagyományos vacsora, amelyen az ipartestület vezetősége vendégül látja az iparostanonciskola felügyelőbizottságát és tanári karát. Ennek a vacsorának különösen súlyt adott, hogy ez alkalommal vettek bucsut az iskola 30 éven át volt igazgatójától Vargha Ferenctől, akinek az iparosoktatás hervadhatatlan érdemeiért az ipartestület a fényképét megfestette és a díszteremben helyezte el. A felszólalások sorát Cziegler János ipartestületi alelnök nyitotta meg, A vendéglátó ipartestület nevében üdvözölte a vendégeket és rámutatott arra a szoros együttműködésre, amely az ipartestület és az iparostanonciskola között fennáll, különösen kiemelve Vargha Ferenc érdemeit. Annak a reményének adolt kifejezést, hogy a jövőben ez a kapocs még szorosabbá fejlődik. Ezután ünnepélyes percek következtek. Dr Vietórisz József c. főigazgató az iskola felügyelőbizottságának elnöke emelkedett szólásra, hogy elmondja az ünnepi beszédet és szövétneket gyújtson annak a 30 esztendőnek, amely Vargha Ferenc munkásságát beragyogja. Beszédében rámutatott arra, hogy ez a fehér asztal melletti találkozás már hagyomáuy, amelynek jelentősé gét, ünnepélyességét és magasztosságát emelkedetté teszi a búcsúzás pillanata. Az ipartestület külsőségei ben is dokumentálni akarja a kultura iránti szeretetét és megbecsülését azok iránt, akik az iparosérdekekért önzetlenül dolgoznak. Vargha Ferenc hűségesen töltötte be a hivatását, mert szerette az is kólát, mert szerette az ifjúságot és mert szerette az iparosságot. Egész életét a szeretet vezérelte és ez inspirálta, hogy megvalósítsa az egységes tanítási rendszert. Szerette az ifjúságot, mert mindenkor az volt az elve, hogy az ifjúság lelkét a tanítómesternek magához keli emelnie és a nemzeti kultura szolgálatába állítani. Szerette a munkát és pélaadója volt, a kötelességét mindig teljesítő tanítónak. — Testvére gyanánt szerette és emelte magához az iparost. Az iskola törvényeit, amelyek sokszor ellentétbe kerültek a munkaadó érdekével mindig összhangba hozta. — Mint hosszú éveken át munkatársa, szerencsésnek érzem magamat — mondotta emelt hangon — hogy nekem jutott az a szerencse, hogy ezen a magasztos ünnepségen kép mását leleplezhetem. Az Isten áldja az Isten vezérelje Vargha Ferencet és családját. Dr Vietórisz József fohászként h_ tó szavai nyomán lehullott az arcképről a lepel. Ezután az iskola felügyelők nevében méltatta a tanári kar és az uj igazgató Kovách Béla igazgató érdemeit. Beszédét aziál fejezte be, hogy — Az Úristen adjon az iparostársadalomnak mennél több Vargha Ferencet. Dr Garay Gyula az íparosifjak Egyletének elnöke mint régi munkatársat köszönti Vargha Ferencet, akit a magyar tanítóság kimagasló alakjaként üdvözöl, egyben a személyén keresztül üdvözli a tanonciskola uj tanári karát és igazgatóját. Felhívta a figyelmüket arra a nagy nemzetnevelő és épitő feladatra, amely a lerongyolódott trianoni iparosifjuság szellemének a jövőre való átmentésében kulminál, s ezzel együtt alapját képezi egy uj iparostársadalom megteremtésének. Meggyőződése, hogy ezt átérezve, Vargha Ferenc példája nyomán maradék nélkül fogja teljesíteni. Valkó Pál a volt tanítványok üdvözletét hozta el. Kopcsó János ev. hitoktató lelkész az ünnepelt felekezeti türélmességéről tesz tanúbizonyságot. Süle Dénes népnevelési titkár a boldog szántóvetőt üdvözli Vargha Ferencben, aki ez alkalommal aratja magvetését és az ünnepelt feleségére üriti poharát. Az elhangzott felszólalásokra Vargha Ferenc válaszolt. Beszéde során öszszehasonlitást tesz a lelki és testi szenvedések között, s bár mindkettőnek rabja az ember, valódi értéket a lelki szenvedések képeznek, mert ha ezek nyomán az emberi megnemértés és gyarlóság következtében lelki fájdalmak fakadnak, ezek megszűnnek, ha a közélet te rén szerzett munkánk elismerésben részesül és ha szigorú önbírálat után elmondhatjuk: helyesen cselekedtünk, kötelességünknek eleget tettünk. Büszkén felemelt fejjel mond hatom, hogy ezt a szigorú önbirálatot elvégeztem és az emberi gyarlóság okozla fájdalmakat eltemettem és megnyugodtam abban, mert kötelességemet mindig hűen teljesítet tem. i A lelkiszenvedélyem az iparos ifjúság szeretete volt. Ha harminc esztendős munkásságom eredményes volt — mondotta —, az természetes folyománya volt lelkiszenvedélyemnek és annak a bizalomnak, amelyek az illetékes tényezők személyemhez fűztek. Elérzékenyült hangon mondott köszönetet az ipartestületnek, a mindenkori megértő támogatásáért. A mai ünnepség koronáját abbai látom, — fejezte be beszédét —, hogy hosszú éveken át volt tanítómesterem és irányitóm, dr Vietórisz József üdvözölt, az az ember, akit mindenkor mint a tökéletes sziv emberét tanultam meg ismerni. A felszólalás után zugó tapssal és éljennel köszöntötték a megérdemelt nyugalomba vonuló kiváló tanítómestert és kiváló embert. 2 évre szállította ie a tábla az apa büntetését, aki Bugkőaldatba mártott drazséval meg akarta ölni törvénytelen gyermekét l Ifjú Tisza Gyula 24 éves matol esi földműves 1933 elején megismerkedett a falujabeli Tisza Ilona nevű leánnyal. Tisza Gyula sokáig udvarolt a csinos névrokonnak és udvarlása folyamán többször is házasságot igért a leánynak. Tisza Ilonának a mult év márciusában fia született a legénytől. A következő hónapban Tisza Gyula, amikor leszerelt a katonaságtól, csendőrnek akart beállni, ahova azonban, mivel törvénytelen gyermeke van, nem vették fel. Tisza Gyula ekkor nagyon megharagudott fiára, ezt a haragot azonban nem mutatta, ha nem gyakran eljárogatott a leányhoz, s ugy mutatta, hogy nagyon szereti gyermekét. A mult év októberében a fiatalember lement a pincébe, ahol megpillantott egy lugköves üveget. Me rész tettre határozta el ekkor magát. Két szem csokoládét beáztatott a lugkőoldatba és megszárítva a zse bébe rejtette. Pár nap múlva, november 3 án nagyobb társasággal bement a falu egyik kocsmájába, ahol mintegy 12 liter bort fogyasztottak el. Meglehetősen jó hangulatban, egy zacskó csokoládéval, egy üveg édes borral felszerelve látó gatta meg a mulatozás után Tisza Ilonát, Itt a gyermeket becézgetni kezdte, csokoládét adott fiának és másokat is kínálgatott a csokoládéból. Egy óvatlan pillanatban elővette zsebéből a lugkőo!dattal átitatott (JRANIR FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. Junius 24—25. Szerda, csülörkök Reprizben Édes mostoha az idei szezon legnagyobb sikerű magyar filmje. Előadások mindkét nap 5, 7 és 9 órakor. csokoládét és a fia szájába tette. A gyermek ekkor sirni kezdett és a száján véres hab jelent meg. • A gyermek anyja megrémülve sikoltozni kezdett, mire Tisza Gyu'a nagy mérgesen becsapva az ajtót, eltávozott. Lelkiismerete azonban nem hagyta nyugodni, mert nemsokára visszatért, befogott a szekérbe és maga vitte el fiát az orvoshoz. Az orvostól a kórházba szállították be, ahol sérüléseivel tiz napig ápolták. Tisza Gyulát az esetből kifolyólag a nyíregyházi törvényszék vonta felelősségre, amely gyilkosság bűntettének kísérletéért 5 évi fegyházbüntetésre ítélte a kegyetlen apát, aki az ítéletben megnyugodott, csak védője, Dr Simonyi István jelentelt be fellebbezést a súlyos Ítélet ellen. Igy került az ügy a debreceni ítélőtáblához. Tisza Gyulát szuronyos fegyőr vezette elő a tárgyalásra. Ti sza az egész tárgyalás folyamán állandóan zokogott és kihallgatása al kaimával azt hangoztatta, hogy nem azért adta be a gyermeknek a mér gezett csokoládét, hogy megmérgezze. Az Ítélőtábla dr. Simonyi István ügyvéd védőbeszéde után Tisza Gyulát szándékos emberölés bűntettének kísérletében mondotja ki bűnösnek és büntetését két évi fegyházra szállította le. Az ítélet jogerős. Waffenrád. Puch és belföldi kerékpárok részletre is. Alkatrészek, gumik olcsón műszerésznél Bethlen u. 27. Telefon 3-30. Biczák Orosházáról gyalog jött Nyíregyházára, hogy megölje feleségét A rendőrség még idejében leiülelte A nyíregyházi rendőrségnek sikerült ártalmatlanná tenni egy veszedelmes embert, aki Orosházáról gyalog jött Nyíregyházára, hogy végezzen a feleségével. A nyíregyházi detektivtestület egyik tagja tegnap délután a Bencs László téri piacon egy gyanús emberre lett figyelmes. Leigazoltatta a feltűnően gyanúsan viselkedő embert, aki egy alkalmas pillanatban revolverét a piaci bódé alá akarta rejteni. Bekísérték a rendőrkapitányságra, ahol megállapították személyazonosságát. Bihari Lajosnak hívják, 28 éves, orosházi lakos. A keresztkérdések súlya alatt bevallotta, hogy azért jött Nyíregyházára, mert felesége hűtlenül elhagyta s azt az értesülést kapta, hogy felesége Nyíregyházán lakik. Öt golyóra töltött pisztolyt találtak nála, amelyre vonatkozólag Bihari azt adta elő, hogy azzal hűtlen feleségével akart végezni s ha a rendőrség nem tartóztatta volna le, már ez meg is történt volna. A rendőri nyomozás azt is megállapította, hogy Bihari Lajos útközben Cegléden és környékén több betöréses lopást is elkövetett. Letartóztatták és átkísérték az ügyészség fogházába. Méhészek figyelmébe! •••••••••••HHHi Akácmézet a legmagasabb napiáron vásáról a nyíregyházi Fűszer [és Gyarmatáru R. T. (Jókai-utca 6. szám,) Telefon 91. Vitézi értekezlet Nyíregyházán A Kormányzó Ur Őfőméltósága születésnapjának évfordulóján a Szabolcs vármegyei vitézek Nyíregyházán lakó tagjait vitéz Hunfalvy Artúr ezredes, a vármegyei Vitézi Szék kapitánya a városháza dísztermébe vitézi értekezletre hivta össze. A székkapitány az értekezletet a Magyar Hiszekeggyel nyitotta meg. Ezután magas szárnyalású, lelkes beszédben méltatta a Vitézek Főkapitányának, a Főméltóságu urnák a magyar nemzet érdekében kifejtett, soha el nem évülő érdemeit. Ezt követőleg bensőséges szavakkal üdvözölte a megjelent nemzetes aszszonyokat, a vármegye és város illusztris képviselőit, a vendégeket, az uj felavatott vitézeket, élükön vitéz putnoki Putnoky István ny. ezredessel, a Vitézi Rend tagjait. Mélyen megható szavakkal emlékezett meg egyik tiszti vitéz bajtárs fia.tal feleségéne k tragikus elhunytáról A fájdalom és öröm érzései csillámlottak ki hangjából, amikor a távozó és időközben idehelyezett Vitézi Rend tagjairól emlékezett meg. A továbbiakban vitéz Zatskó Gyula gimn. tanár a vitézi várományosokhoz intézett hazafias beszédet, lel-