Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 101-126. szám)

1936-05-14 / 112. szám

Trianon !6» '• 6 május 14 _ JSFYIRVIDÉK ' .>/-ABOLCSI HIRLAP 3 »ldsl Thuránszky Pál főispán: Fizetési halasztást kapnak az elemi csapástól sújtott gazdák 0 vármegye tavaszi közgyűlése A törvényhatósági bizottság ked den délelőtt tartotta tavaszi rendes közgyűlését, hatalmas érdeklődés mellett. A vármegyeháza előtt már jóval tiz óra előtt hatalmas autó­park állott és a megyei parlament tagjai olyan sürün egymásután ér­keztek, hogy a kivont kardos disz ruhás hajdú alig győzte üdvözölni őket. A folyosón különböző csopor­tokban tárgyáigattak a bizottsági ta­gok és a nagyterem szinültig meg­telt, amikor zugó taps és éljenzés közben bevonult Thuránszky Pál fő­ispán és Virányi Sándor alispánnal az élén a tisztikar. A gyűlést a Hiszekegy-gyei nyi­totta meg az elnöklő főispán, majd mély hatást kiváltó elnöki megnyi­tójában rámutatott külpolitikai ese ményeinkre, amely szinte szeiz­mografszerüen érezteti hatását bel és külpolitikai, gazdasági és keres­kedelmi életünkre. Ismeríette a ró­mai hármas egyezmény eredményét, amely jelentős mértékben vitte előbbre gazdasági életünk ügyét és a Duna medencéjében élő magyarság jövő­jét. A győzelmes olasz háború öröm­te jes eseményével kapcsolatosan megállapítható — mondotta — hogy külpolitikánkban olyan jó­zan előrelátás, olyan meg­fontolt gondossággal elha­tározott munkásság és te­vékenység jelentkezik, amely méltán hoz elisme­rést és dicséretet a kor­mányra. Több mint 20 ezer pengő az inségtárgysorsjáték eredménye Törvényhatósági életünkbe tekintve őszinte örömmel jelenthetem, — mon­dotta a főispán, — hogy a már előbbi közgyűlésünkön ismertetett várme­gyei inségtárgysorsjátékot befejeztük. Valamennyi kibocsátott sorsjegyet eladtuk s ezek árából, valamint tör­vényhatóságunk melegszívű adomá­nyozóinak jóvoltából 21114 pengő 12 fillér gyűlt össze. E szám mutatja fáradozásaink jutal­mát s utólag is hálás köszönetet mondok mindazoknak, akik ebben az akció vezetőségét támogatni szí­vesek voltak. Fizetéshalasztást kapnak az elemi csapástól súj­tott gazdák Amikor a segités eme befejezett akciójáról beszélek, ugysnakkor je­lenthetem a tekintetes törvény ható sági bizottságnak, hogy az elemi csapás sújtotta vidékeken a gazda­sági nehézségekkel küzdő lakosság érdekében a Falusi Kislakásépitő Szö­vetkezettel megállapodást kötöttem abban az irányban, hogy a tőke, vagy a kamat fizetést teljesíteni nem tudó egyéneknek megfelelő fizetési halasztást engedélyezzenek. E meg­állapodás szerint a folyó évi már­cius és május hónapokban esedé­kes törlesztésekre folyó év szeptem­ber l-ig tudtam kieszközölni fizetési halasztást és azok számára, kik ujabb elemi csapások esetén ez idő­pontban is képtelenek lennének azt teljesíteni, gondoskodtam arról, hogy ez időponttól kezdve olyan méltá nyos és kedvezményes kamat és részletfizetési feltételeket kapjgn^k, & amelyeket nagyobb anyagi megeről­tetés nélkül teljesíteni fognak tudni. D. Geduiy Henrik ünneplése Őszinte örömmel és a meleg ba­rátság hangján kell megemlékeznem törvényhatóságunk ilusztris tagjáról D. Gedu'y Henrik püspök úr Őnagy­mélióságáról (taps éljenzés) abból az alkalomból, hogy püspökké való szentelésének a közeli napokban ün­nepelhetjük 25 éves jubileumát. — Örömmel állapítom meg, hogy mű ködésének 25 ik esztendejében friss, tetterős munkása, bölcs előrelátásu Főpásztora ma is egyházának s olyan aktivitással, olyan fiatalos munkabírással tölti be hivatását, hogy ezt Isten különös szeretetének kell tekintenem. Nagy fontosságú mun­kája mellett segítő kezet tud nyúj­tani nekünk is a szigorúan közigaz­gatással foglalkozóknak, módot tud találni arra, hogy támogasson ben­nünket célkiíüzéseinkben. Mi, akik e munkát látjuk s ismerjük a kö­szönet mellett 25. éves jubileuma alkalmából a szeretet és nagyrabe­csütés virágait kívánjuk elébe hozni. E csokorral kezünkbe kérjük a sze­rencsekivánataink kifejezése mellett további munkásságára az Isten gaz­dag áldását. ^Indítványozom, hogy a t. th. bizottság ez alkalomból a Püspök úr Őnagyméltóságát átirat­ban üdvözölje. Elparentálják a törvény­hatóság halottait Az őszinte részvét hangján kell bejelentenem a t. th. bizottságnak, hogy Hursányi László^ny. vm. iroda­igazgató a tisztviselői kar egyik évek hosszú során át volt munkás tagja, az élők sorából elköltözött. A régi : VRROSI MOZGÓ V : I Ma szerdán utoljára. Nem megyek az esküvőmre Május 14—15. Csütörtök—péntek, g Vígjáték esték 2 ZORO HURU legújabb filmje $ II két lovagj (Zoro-Huru mint nőragadók) • Előadások 5,7, 9 órakor. Pénteken 5-7. nincs előadás. 5 "Daliban tény Valóban tény, hogy az Önök Thioseptszappana telje­sen igazolja azokai az elönyöKet, amelyeket Önök hirdetéseikben említenek Jól tudom, hogy nagyon nehéz volt az igazit megtalálni, de túlzás nélkül mondhatom, hogy most a Thiosept-szappaat Hein nélkülözhetem. Kiváló tisztelettel K. T. 1930. július 17. ^ törvényhatósági élet egyik jelleg­zetes alakja, becsületes, szorgalmas mindnyájunk által ismert tisztviselője volt. Ugyan e hangon emlékszem meg Gál Lajos törvényhatósági bizottsági tag úr elhunytáról. Indítványozom, hogy a törvényhatóság mindkét el­hunyt hozzátartozóinak fejezze ki részvétét s a jegyzőkönyvi kivona­tokat az illetékeseknek küldje meg. Emléküknek felállással áldozott a közgyűlés. Amidőn ezeket a tekintetes tör­vényhalósági bizottság elé terjesztem, Isten áldását kérve további mun kákra, — a közgyűlést megnyitom. A főispán elnöki megnyitója után felhangzóit a személye iránti szere­tet és megbecsülésnek a tapsa, ami csak akkor ült el, amikor D. Geduly Henrik püspök szólásra emelkedett, hogy megköszönje az üdvözlést. — Biztosítom arról a törvényha­tóságot — mondotta — hogy ami­lyen lelkes szeretetlel állottam 25 év óta a vármegye mindenkori ügyének szolgálatába — éppen olyan szeretettel és odaadással kivánom szolgálni ezentúl is a vármegye ügyét és ehez kérle az Isten áldását. Az alispáni javaslathoz, amelyet minden bizottsági tagnak nyomta­tásban megküldtek, báró Molnár Viktor szólt hozzá elsőnek. Egy kis vihar a burgonya körül A jelentésből idézi a vármegye lakosságának nyomoráról szóló részt, amelyrői megállapítja, hogy szebben és jobban jellemezni a szabolcsi vi­szonyokat nem lehet. Ezzel kapcso­latosan a vármegyei gazdasági kér­désekre mutat rá, majd a földbir­tokreform problémáját birálja nagy általánosságban, meggyőző érvek nélkül. Ezután a szabolcsi burgo­nyakérdésse) foglalkozott és külö­nösen kritika tárgyává tette a szin­dikátus mükftdését és azt a tényt, hogy a kereskedők kikapcsolása az exportból, azt eredményezte, hogy hatalmas burgonyakészietek pusz­tulnak itt, az értékesítés hiánya miatt. Molnár Viktor báró meleg elismeréssel adózott az alis­páni jelentésnek és miután teljes el­ismeréssel viseltetik az alispán iránt a jelentést elfogadja (Hosszantartó taps.) A helyenkint viharos közbeszólást kiváltó burgonya ügy után a várme­gye pénzügyi helyzetét birálta, amely­nek során örömmel állapította meg, hogy a hitelrögzités révén sikerült Virányi Sándor alispánnak öt eszten­dei működése alatt elérnie, hogy a vármegye öt millió pengős adóssága egy millió háromszázezer pengővel csökkent. De elismeréssel adózott a vármegye hivatása magaslatán álló tisztikarának is, akiknek minden egyes tevékenységét a megértés és szerelet sugalja. Liptay László felsőházi tag elfogadta a jelentést, majd „burgo­nya rémregénynek" aposztrofálta Mol­nár báró felszólalását és mint az ár­elemző bizottság tagja, rámutatott az export szindikátus működésére és meglepetésének adott kifejezést, hogy olyan alapos és képzett gazda, mint a felszólaló minden ténybeli alap nélkül támadja az elsősorban gazda­érdeket képviselő érték, szövetke­zetet. Az egy kéz gondolata akkor merült fel, amikor a kereskedelem tönkre tette a magyar gazda hírne­vét és burgonya helyett, szemetet szállított. Azok a híresztelések, hogy a szindikátus 3 P ős hasznot húznak mászánkint csak komolytalan híresz­telések, mert a valóság az, hogy 35 filléres hasznot értek el az export burgonyánál. Annak, hogy nagy bur­gonyafeleslegek maradtak, elsősorban a gazdák és a kereskedők az okai, mert spekuláltak és a spekuláció — amelyet a kereskedelem és kínálat i ányitott — nem vált be. Liptay László nagy tetszéssel fo­gadott beszéde után egy kis vihar keletkezett Molnár báró viszontvá­laszában nehézményezte, hogy Lip­tay László rémregénynek mondotta felszólalását, amiben őt nem a han­gulatkeltés vezette, hanem a gazda és kereskedő sorsa iránti együtt­érzés. Rz öntözés kérdése Dr Sasi Szabó László az öntözés szükségességéről beszélt. Szabolcs­ban évről évre súlyos károkat okoz az aszály, azért sürgősen meg kell oldani a Tiszaszabályozás és vizle­vezetés problémája mellett a vizpá­roló medencék létesítését, de felirat­ban sürgetni kell a Dombrádról ki­induló csatorna mielőbbi megterem­tését. Kövendy Gyula az alispáni jelen­téssel kapcsolatosan megállapítja, hogy Virányi Sándor a csonka or­szág legszociálisabban gondolkodó alispánja és arra kéri, hogy gondos­ságát terjessze ki a nyomorban lévő gazdasági cselédekre is, akiknek sor­jaaaaLJHM füRRíim a .aasH^fM* mm mm í Május 13-14. A PTAKaloir ummsLwmmm Szerda, csütörtök 2 • 1 A kiIA P 1 i [ FILMSZÍNHÁZ H szereién i orvosa| 1 TELEFON 11. SZ. Előadások mindennap 5, 7, 9 órakor. J

Next

/
Thumbnails
Contents