Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 101-126. szám)
1936-05-14 / 112. szám
Trianon !6» '• 6 május 14 _ JSFYIRVIDÉK ' .>/-ABOLCSI HIRLAP 3 »ldsl Thuránszky Pál főispán: Fizetési halasztást kapnak az elemi csapástól sújtott gazdák 0 vármegye tavaszi közgyűlése A törvényhatósági bizottság ked den délelőtt tartotta tavaszi rendes közgyűlését, hatalmas érdeklődés mellett. A vármegyeháza előtt már jóval tiz óra előtt hatalmas autópark állott és a megyei parlament tagjai olyan sürün egymásután érkeztek, hogy a kivont kardos disz ruhás hajdú alig győzte üdvözölni őket. A folyosón különböző csoportokban tárgyáigattak a bizottsági tagok és a nagyterem szinültig megtelt, amikor zugó taps és éljenzés közben bevonult Thuránszky Pál főispán és Virányi Sándor alispánnal az élén a tisztikar. A gyűlést a Hiszekegy-gyei nyitotta meg az elnöklő főispán, majd mély hatást kiváltó elnöki megnyitójában rámutatott külpolitikai ese ményeinkre, amely szinte szeizmografszerüen érezteti hatását bel és külpolitikai, gazdasági és kereskedelmi életünkre. Ismeríette a római hármas egyezmény eredményét, amely jelentős mértékben vitte előbbre gazdasági életünk ügyét és a Duna medencéjében élő magyarság jövőjét. A győzelmes olasz háború örömte jes eseményével kapcsolatosan megállapítható — mondotta — hogy külpolitikánkban olyan józan előrelátás, olyan megfontolt gondossággal elhatározott munkásság és tevékenység jelentkezik, amely méltán hoz elismerést és dicséretet a kormányra. Több mint 20 ezer pengő az inségtárgysorsjáték eredménye Törvényhatósági életünkbe tekintve őszinte örömmel jelenthetem, — mondotta a főispán, — hogy a már előbbi közgyűlésünkön ismertetett vármegyei inségtárgysorsjátékot befejeztük. Valamennyi kibocsátott sorsjegyet eladtuk s ezek árából, valamint törvényhatóságunk melegszívű adományozóinak jóvoltából 21114 pengő 12 fillér gyűlt össze. E szám mutatja fáradozásaink jutalmát s utólag is hálás köszönetet mondok mindazoknak, akik ebben az akció vezetőségét támogatni szívesek voltak. Fizetéshalasztást kapnak az elemi csapástól sújtott gazdák Amikor a segités eme befejezett akciójáról beszélek, ugysnakkor jelenthetem a tekintetes törvény ható sági bizottságnak, hogy az elemi csapás sújtotta vidékeken a gazdasági nehézségekkel küzdő lakosság érdekében a Falusi Kislakásépitő Szövetkezettel megállapodást kötöttem abban az irányban, hogy a tőke, vagy a kamat fizetést teljesíteni nem tudó egyéneknek megfelelő fizetési halasztást engedélyezzenek. E megállapodás szerint a folyó évi március és május hónapokban esedékes törlesztésekre folyó év szeptember l-ig tudtam kieszközölni fizetési halasztást és azok számára, kik ujabb elemi csapások esetén ez időpontban is képtelenek lennének azt teljesíteni, gondoskodtam arról, hogy ez időponttól kezdve olyan méltá nyos és kedvezményes kamat és részletfizetési feltételeket kapjgn^k, & amelyeket nagyobb anyagi megerőltetés nélkül teljesíteni fognak tudni. D. Geduiy Henrik ünneplése Őszinte örömmel és a meleg barátság hangján kell megemlékeznem törvényhatóságunk ilusztris tagjáról D. Gedu'y Henrik püspök úr Őnagymélióságáról (taps éljenzés) abból az alkalomból, hogy püspökké való szentelésének a közeli napokban ünnepelhetjük 25 éves jubileumát. — Örömmel állapítom meg, hogy mű ködésének 25 ik esztendejében friss, tetterős munkása, bölcs előrelátásu Főpásztora ma is egyházának s olyan aktivitással, olyan fiatalos munkabírással tölti be hivatását, hogy ezt Isten különös szeretetének kell tekintenem. Nagy fontosságú munkája mellett segítő kezet tud nyújtani nekünk is a szigorúan közigazgatással foglalkozóknak, módot tud találni arra, hogy támogasson bennünket célkiíüzéseinkben. Mi, akik e munkát látjuk s ismerjük a köszönet mellett 25. éves jubileuma alkalmából a szeretet és nagyrabecsütés virágait kívánjuk elébe hozni. E csokorral kezünkbe kérjük a szerencsekivánataink kifejezése mellett további munkásságára az Isten gazdag áldását. ^Indítványozom, hogy a t. th. bizottság ez alkalomból a Püspök úr Őnagyméltóságát átiratban üdvözölje. Elparentálják a törvényhatóság halottait Az őszinte részvét hangján kell bejelentenem a t. th. bizottságnak, hogy Hursányi László^ny. vm. irodaigazgató a tisztviselői kar egyik évek hosszú során át volt munkás tagja, az élők sorából elköltözött. A régi : VRROSI MOZGÓ V : I Ma szerdán utoljára. Nem megyek az esküvőmre Május 14—15. Csütörtök—péntek, g Vígjáték esték 2 ZORO HURU legújabb filmje $ II két lovagj (Zoro-Huru mint nőragadók) • Előadások 5,7, 9 órakor. Pénteken 5-7. nincs előadás. 5 "Daliban tény Valóban tény, hogy az Önök Thioseptszappana teljesen igazolja azokai az elönyöKet, amelyeket Önök hirdetéseikben említenek Jól tudom, hogy nagyon nehéz volt az igazit megtalálni, de túlzás nélkül mondhatom, hogy most a Thiosept-szappaat Hein nélkülözhetem. Kiváló tisztelettel K. T. 1930. július 17. ^ törvényhatósági élet egyik jellegzetes alakja, becsületes, szorgalmas mindnyájunk által ismert tisztviselője volt. Ugyan e hangon emlékszem meg Gál Lajos törvényhatósági bizottsági tag úr elhunytáról. Indítványozom, hogy a törvényhatóság mindkét elhunyt hozzátartozóinak fejezze ki részvétét s a jegyzőkönyvi kivonatokat az illetékeseknek küldje meg. Emléküknek felállással áldozott a közgyűlés. Amidőn ezeket a tekintetes törvényhalósági bizottság elé terjesztem, Isten áldását kérve további mun kákra, — a közgyűlést megnyitom. A főispán elnöki megnyitója után felhangzóit a személye iránti szeretet és megbecsülésnek a tapsa, ami csak akkor ült el, amikor D. Geduly Henrik püspök szólásra emelkedett, hogy megköszönje az üdvözlést. — Biztosítom arról a törvényhatóságot — mondotta — hogy amilyen lelkes szeretetlel állottam 25 év óta a vármegye mindenkori ügyének szolgálatába — éppen olyan szeretettel és odaadással kivánom szolgálni ezentúl is a vármegye ügyét és ehez kérle az Isten áldását. Az alispáni javaslathoz, amelyet minden bizottsági tagnak nyomtatásban megküldtek, báró Molnár Viktor szólt hozzá elsőnek. Egy kis vihar a burgonya körül A jelentésből idézi a vármegye lakosságának nyomoráról szóló részt, amelyrői megállapítja, hogy szebben és jobban jellemezni a szabolcsi viszonyokat nem lehet. Ezzel kapcsolatosan a vármegyei gazdasági kérdésekre mutat rá, majd a földbirtokreform problémáját birálja nagy általánosságban, meggyőző érvek nélkül. Ezután a szabolcsi burgonyakérdésse) foglalkozott és különösen kritika tárgyává tette a szindikátus mükftdését és azt a tényt, hogy a kereskedők kikapcsolása az exportból, azt eredményezte, hogy hatalmas burgonyakészietek pusztulnak itt, az értékesítés hiánya miatt. Molnár Viktor báró meleg elismeréssel adózott az alispáni jelentésnek és miután teljes elismeréssel viseltetik az alispán iránt a jelentést elfogadja (Hosszantartó taps.) A helyenkint viharos közbeszólást kiváltó burgonya ügy után a vármegye pénzügyi helyzetét birálta, amelynek során örömmel állapította meg, hogy a hitelrögzités révén sikerült Virányi Sándor alispánnak öt esztendei működése alatt elérnie, hogy a vármegye öt millió pengős adóssága egy millió háromszázezer pengővel csökkent. De elismeréssel adózott a vármegye hivatása magaslatán álló tisztikarának is, akiknek minden egyes tevékenységét a megértés és szerelet sugalja. Liptay László felsőházi tag elfogadta a jelentést, majd „burgonya rémregénynek" aposztrofálta Molnár báró felszólalását és mint az árelemző bizottság tagja, rámutatott az export szindikátus működésére és meglepetésének adott kifejezést, hogy olyan alapos és képzett gazda, mint a felszólaló minden ténybeli alap nélkül támadja az elsősorban gazdaérdeket képviselő érték, szövetkezetet. Az egy kéz gondolata akkor merült fel, amikor a kereskedelem tönkre tette a magyar gazda hírnevét és burgonya helyett, szemetet szállított. Azok a híresztelések, hogy a szindikátus 3 P ős hasznot húznak mászánkint csak komolytalan híresztelések, mert a valóság az, hogy 35 filléres hasznot értek el az export burgonyánál. Annak, hogy nagy burgonyafeleslegek maradtak, elsősorban a gazdák és a kereskedők az okai, mert spekuláltak és a spekuláció — amelyet a kereskedelem és kínálat i ányitott — nem vált be. Liptay László nagy tetszéssel fogadott beszéde után egy kis vihar keletkezett Molnár báró viszontválaszában nehézményezte, hogy Liptay László rémregénynek mondotta felszólalását, amiben őt nem a hangulatkeltés vezette, hanem a gazda és kereskedő sorsa iránti együttérzés. Rz öntözés kérdése Dr Sasi Szabó László az öntözés szükségességéről beszélt. Szabolcsban évről évre súlyos károkat okoz az aszály, azért sürgősen meg kell oldani a Tiszaszabályozás és vizlevezetés problémája mellett a vizpároló medencék létesítését, de feliratban sürgetni kell a Dombrádról kiinduló csatorna mielőbbi megteremtését. Kövendy Gyula az alispáni jelentéssel kapcsolatosan megállapítja, hogy Virányi Sándor a csonka ország legszociálisabban gondolkodó alispánja és arra kéri, hogy gondosságát terjessze ki a nyomorban lévő gazdasági cselédekre is, akiknek sorjaaaaLJHM füRRíim a .aasH^fM* mm mm í Május 13-14. A PTAKaloir ummsLwmmm Szerda, csütörtök 2 • 1 A kiIA P 1 i [ FILMSZÍNHÁZ H szereién i orvosa| 1 TELEFON 11. SZ. Előadások mindennap 5, 7, 9 órakor. J