Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 101-126. szám)

1936-05-08 / 107. szám

a Kálvineum ref. tanitónőképzőjének nagysikerli műsoros estje a Városi Színházban mon hogy a hatás, amely a nagyvilági, jól ápolt hölgyből kiárad, egységes legyen! . . . A „LADY" Chat Noir kölnivízhez a Chat Noir parfőmmel illatosított „e^aau puaev illik. v ' A „LADY" Chat Noir kölnivíz tartós illata egyesül a bőr természetes illatá­val, megadja a nőnek azt az egyéni vonást, amely oly kellemesen hat és amelyre minden jól ápolt nő olyan nagy súlyt helyez. ^ A „LADY" PÜDER csodála- ff tos puhaságú, teljesen ártalmat- p^ lan, jól tapad és elveszi az arc­bőr kellemetlen fényét. W Minden divatszínben kapható! molneki Mária, Borbély Edit. Szomszédok: Birtha Ziuzsánna, Simon Anna és Molnár Éva. Fonólányok: Csergő Piroska, Csip­kés Klára, Dávid Lujza, Kelemen Er­zsébet, Kollár Johanna, Lakatos Mag­da, Márton Sára, Stessel Mária. Legények: Aradvári Katalin, Já­rossy Katalin, Kiss Adél, Mátis Ol­ga, Osváth Klára, Szekeres Izabella, Szilágyi Ilona, Térjék Irén. Cigányok: Nyiri Margit, Pataky Anikó, Szűcs Gizella. Tóth Lenke. A csürdüngülől Görömbey Éva és Naménji Gizella járták el kiforrott táncmüvészettel. Igen kedves volt egy kis fiu szerepében Nagy László. A mindvégig élvezetes és nagy­szerű előadás felejthetetlen élményt jelentett mindazoknak, akik részesei lehettek az iskola jó hírnevéhez mél­tó szép estének. Május 24-én lesz a szabolcsvármegyei cserkészcsapatok sereg­szemléje a Sóstón Május 8—9—10. Péntek, szombat, vasárnap % Budapesttel egyidőben! VfiROSI MOZQO FILMSZÍNHÁZ TELEFON il. SZ. f\ fekete angyal Sziv, izgalom, izzó szerelem és bravúros cirkusz • produkciók felejthetetlen filmje. Merle Oberon, Frederic March és • Herbert Marschall főszereplésével » • Ma, csütörtök utoljára S A pénz rabjai Előadások hétköznap 5, 7, 9 órakor. Vasárnap 2, 4. 6, 8 és 10 órakor, Előadások : pénteken 5, 7, 9 órakor. Szombaton 3, 5, 7 és 9 órakor. , JSfríRVIDÉK ' ABOLCSI HIK Trianon 16) 1936. május 8 . SZABOLCSI HÍRLAP 3 oldd Kedden este a Városi Szinház a nagy premierekre emlékeztető érdek­lődés központja volt. A nézőtér, a páholyok, a zenekari ülőhelyek meg­teltek a magyar ifjúság nevelése iránt szerető figyelemmel viseltető közön­ség tömött soraival. Az érdeklődés a Kálvineum ref. tanitónőképzőjének szólt, ennek az agilis, magas szín­vonalú nevelőintézetnek, amely most tartotta nagyszabású műsoros estjét. Minden iskola megcsillantja sajátos lelkiségét egy-egy előadóestén és itt, a tanitónövendék-ifjúság bemutatko. zásán a népi értékek, a magyarság lelke mélyén élő erők tudatos meg­becsülésének és kultuszának doku mentumát láthattuk. A műsorszámok­ból két nagy tényezőnek, a zenei és az irodalmi eiőnek impozáns alkotni tudása fogta meg a lelkeket. A ze­nei értékek Vikár Sándor tanár, ze­neszerző lelkének sugárzását érez­tették, az irodalmi nevelés eredmé­nyei Porzsolt István tanár hivatás­szeretetét és szakavatottságát di­csérte, míg az est izlésfoka és mély­sége az intézet vezetőségének és tanárságának határtalan ifjuságsze retetét éreztette meg, A műsort Mécs László: Hajnali harangszó cimü szavalókórusa ve­zette be. Az áhítat csendje, a ha­rang mélabús, de lelket emelő kon­gása ugy búgott fel az ajkakon, mintha étheri üzenet lett volna a testben görnyedő, de lélekben fel­szabadult érzésvilágból A lelkek orgonájának minden színárnyalatát hozta ki a kórust betanító Porzsolt István vezénylői pálcája. A szavaló­kórus műfaja nem csak uj utakon jár, de uj utakat keres is, amelyet ezúttal sikerült megtalálni és ezzel ennek az uj műfajnak uj híveket to­borozni. Az intézet énekkara a nehéz és komoly felkészültséget igénylő Ko­dály-dalokkal mutatkozott be, még | pedig olyan tökéletes intonálásban, amelyet iskolai énekkaroktól csak ritkán hallottunk. Az énekkart Vikár Sándor tanár tanította be és vezé­nyelte. Jánváry Sára lépett ezután a füg­göny elé, hogy szavak formájába öntse a megelevenedő valóságot és végig vezeessa közönséget a műsor egyes számain, felidézve ennek az estének azt a levegőjét, amelyet Er­délyországból varázsoltak ide a szín­padra, hogy elvigyenek bennünket a fonók vidám és a balladák skott­walteri hangulatába. A szívből jövő és szívhez szóló bevezetőt zugó tapssal köszönte meg a közönség. Az aranyos napsugár derűjét hozta a gyermek táncjáték, amelyet Bocay Magda, Buskó Erzsébet, Gégény Böske, Gincsay Juliska, Hajdú Jo­lika, Hódosy Ilonka, Jancsurák Éva, Kis Edit, Korányi Mária, Kondor Ibi, Lőrinc Margit, Márton Klári, Nagy Kató, Nagy Olga Jolán, Oláh Erzsébet, Parragh Irén, Pázmány Kató, Szekeres Kató, Teleky Bianka, Tompa r Duci, Thurzé Margit _ és Varga Ágnes táncoltak Kálmán Éva tánctanárnő hozzáértő betanítása és irányítása mellett. A gyakorló elemi iskola kis növendékei olyan sikert arattak, hogy számukat meg kellett ismételniök. Teljesen újszerű volt a Szivár­vány havasán cimü népballada cso­kor bemutatója. A balladák minden mélységét és szépségét maradék nél­kül adták vissza, ami elsősorban a jelenet rendezőjének az érdeme, de derekasan megállták a helyüket a szereplők is: Jakab £ , Mátis E.. Ho molay L., Szikszay K., Kecskeméthy B., Nánássy V., Kató M., Hnustyán M. és Orosz M. Szünet után Vikár Sándor: Men­nek a fonóba c. dalszerzeményét tö­kéletes harmóniával adta vissza a nagyszerű zenepedagógus fegyelme­zettségével összetartott kitűnő ének­kar. Ezután Dr Ferenczy Károly igaz­gató lépett a függöny elé és gon­dolatokban gazdag beszédben mu tátott rá arra, hogy A szivárvány havasán cimü jelenet és a tarka szé­kely szőttes hogyan dokumentálják minden nagyhangú frázis nélkül a magyar revizió gondolatát, ápolva mindnyájunkban az erdélyi lélek illatozó virágain keresztül az elsza kithatatlan összetartozás érzését. Utalt azokra a harangszavakra, amelynek koagása elhozza az elszakított ma­gyarság fájdalmas bus szavait, majd meleg szavakban köszönte meg a közönségnek az iskola munkássága iránt megnyilvánuló szeretetét. Az igazgató szavai után fellebbent a függöny és elibénk tárult a szín­pompás „Tarka székely szőttes" amelyet Porzsolt István és Vikár Sándor állítottak össze. Vidám dal. szorgos munkával egyesülve lehelte felénk az igazi székely fonó levegő jét. A táncrakerekedő fiatalok egyre forróbbá tették a hangulatot, hogy aztán elcsendesedve helyet adjanak a magábaszáliás, a tragikus magyar sorsra való ráébredés sötétebb gon­dolatainak. A jelenetet bezáró Kő­műves Kellemenné cimü népballadá­ban az egész magyar-székely nép örökös épitő, de befejezéshez alig eljutó tragikus életsorsának szimbo lumát láttuk. Ennek áíérzése különö­sen ránk nehezedett, amikor a szu fiták helyén megjelent előttünk az elszakított Déva vára, amelynek lá tása sokaknak könnyeket csalt a szemébe. Az előadás több mint szép volt, valóságos élményt jelentett, amelyet az alábbi szereplők vittek teljes si­kerre : Háziasszony: Jánváry Sára, Gazda: Kalmár Ilona. Fonóasszonyok: Tóih Margit, Szo­Szabolcsvármegye valamennyi cser­késicsapata május 24 én seregszem­lére gyü! össze a Sóstó árnyas töl­gyei alatt, hogy a Magyar Cserkész­szüvetség vezetői előtt tanúbizony­ságot tegyen felkészültségéről, fe­gyelmezettségéről. A vármegyei cser­késznapra a csapatok komolyan ké­szülnek s azt hisszük, hogy az or­szágos elnökség megelégedéssel hagyja majd el a Nyírség székvá­rosát. Á szemle teljes programmjának összeállítása folyamatban van, azon-

Next

/
Thumbnails
Contents