Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 101-126. szám)

1936-05-26 / 121. szám

4. oldal. JÍYÍRVIDÉK ^ aZABQLcsi HÍRLAP (Trianon 16.) 1936 május hó 26, A rádió közönségének országoshirü kedvence A fővárosi műsort FEHER ARTÚR színművész szerep­lése egészíti ki. Sebő Miklós Kiskorona Étteremben a kitűnő énekes a legújabb slágereivel szerepel má­jus 25 én és 26-án, hétfőn és kedden este a Belépődíj nincs. Asztalok előre lefoglalhatok. Szombat estétől megkezdődnek az olcsó színházi vacsorák. Egy színházi menü 1 pengő. — Étvágytalanságnál, gyomor­hurtnál, gasztrikus láznál, bélreke­désnél, emésztési renyheségnél, anyag­cserezavaroknál, csalánkiütésnél és bőrviszketésnél a természetes „Fe­renc József" keserűvíz rendbehoz­za a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a [felgyü­lemlett rothadó anyagoktól, Kisvárdán feltámad a futball sport!? Egy körözvény járja be ma Kis­várda sporttársadalmát, melyet egy lelkes sport ember — valamikor ak­tív futballista — indított útnak, hogy megpróbálja még egyszer feltámasz­tani haló poraiból a már eltemetett kisvárdai futball sportot. Azt a sport­ágat, mely hosszú évtizedeken ke­resztül ismertté tette Kisvárda nevét a futball sport történetében. Jóleső érzést vált ki ez a sport­szeretetre valló bátor elhatározás, mely egy lelkes sportember gondo­latában fogamzott meg, hogy életre keltsen Kisvárdán egy sportágat, mely a városnak sok- sok dicsőséget aratva, végül nem is a zöld gyepen, hanem az utolsó évek gazdasági krízisén bukott el. Ismeretes előttünk s talán minden szabolcsi sportember előtt a Kisvár­dai S. E.-nek pályafutása, dicsősé­ges, feltörő, majd az idők viszontag­sága és az általános gazdasági vál­ság folytán lehanyatló sport törté­nete, meiy talán éppen a sors sze­szélye folytán fennállásának 25. év­fordulóján gyászos befejezéssel ért véget. Kisvárdán ekkor meghalt a futballsport. — Meghalt, mert az idők vasfoga az utolsó évek gazdasági válsága megtépte azt a kek fekete zászlót, melyet a kiváló vezetők magasra tartva vittek előre 25 esztendőn ke­resztül. — Reméljük, hogy ez a kisvárdai futball feltámadás nemcsak Kisvárda sport berkeiben — de az illetékes fórumoknál (a szövetségnél) is őszin­te örömre és kellő támogatásra fog találni. — Reméljük ezt annál inkább, mert az egyetemes magyar sportnak is érdeke, hogy egy Kisvárdának — csonka hazánk legkeletibb városának — a futballsportja is éljen és virul­jon. (r. 1.) Mezőgazdasági szeszgyárak kérvénye és bizonyítványa kapható a Nyirvidék­Szabolcsi Hírlap kiadó­hivatalában, Bethlen-utca 1. Telefon 77. I tiszalöki csendőrség lefülelt egy társaságot, amely a temető hullaházában hetehen át orgiáhat rendezett A tiszalöki c-endőrség bizalmas uton a napokban arról értesült, hogy a község temetőjében orgiák foly­nak. Szombatra virradó éjszaka a csendőrök rajtaütésszerűén megszáll­ták a temetőt és megdöbbenve hal lották, hogy az egyik kriptából mú­latás zaja szűrődik ki. Amikor ész­revétlenül a kriptához értek, a ve­zető csendőrtiszthelyettes felszólítá­sára hét fiatal nő jött elő, nyomuk­ban azok a férfiak, akik az éjszakát együtt dőzsölték át a züllött nőkkel. A nyomozás hamarosan megálla­pította, hogy az idegenből odavető­dött nők hosszú hetek óta folytatták bűnös üzelmeilcet és mielőtt a krip­tát választották búvóhelyüknek, éjszakánként a halottas ka­marában találkoztak össze. • Miközben kihallgatták őket, az egyik nő, Nagy Zsuzsánna, a nála lévő jóddal öngyilkosságot kísérelt meg. Nagy Zsuzsánnát súlyos álla­potban beszállították a nyíregyházi kórházba egy fiatalkorú leánnyal együtt. A fiatalkorú leányt alig helyezték el a kórteremben, egy óvatlan pil­lanatban a kórterem első emeleti ab­lakából az udvarra vetette magát. Eszméletlenül terült el a földön, de hamarosan magához tért és megálla­pították, hogy csak kisebb sérülése­ket szenvedett. A társaság többi tagját letartóz­tatták és büntetésük kitöltése után illetőségi helyükre toloncolják. Impozáns ünnepségen méltatta Nyiregyháza közönsége a hősi halottak emlékezetét — Gyorsíró órákat ad Nagy Irén okleveles gyorsíró tanárnő, Kállói-utca 25. Tegnap, napsugaras májusi vasár­napon, impozáns ünnepség kereté­ben méltatta Nyiregyháza város kö­zönsége a világháborúban hősi ha­lált halt mártírok emlékezetét. Az ünnepségen, amely reggel 9 órakor kezdődött a hősök szobránál, megjelent az egyházi, katonai, pol­gári társadalom egész képviselete, az egyesületek, intézmények, hatóságok, iskolák küldöttei. Megjelent Thuránszky Pál főispán, bonyhádi Perczel Olivér tábornok, állomásparancsnok, Virányi Sándor alispán, Szohor Pál polgármester, a kir. honvédség, az államrendőrség, a csendőrség, a vitézek, rokkantak, frontharcosok tisztjei és csapatai. Az ünnepség mindvégig templomi áhítatban folyt le, ami ar.nak kö­szönhető, hogy az egyes mozzana­tokat megafonnal közvetítették a Bessenyei tér minden részébe, Igaz, hogy a megafon beállítása nyomán támadt hangvisszaverődés egy kissé zavarta különösen az ünnepi szónok előadását, de az az ünnepség mégis amellett szól, hogy a városnak jó volna magának megafont beszerezni és hasonló ünnepségekhez megfele­lően felszereltetni. A hősök ünnepe a Hiszekeggyel kezdődött, amelyet a Városi Dalárda adott elő áhítatot keltően. Ezután Aradvári Béla, lapunk munkatársa mondotta el a hősi halottak és élő hősök komor és fenséges arcvonala előtt a mai magyar éleiről jelentést tevő és a hősök erkölcsi parancsait meghallgattató ünnepi beszédet. Hangoztatta, hogy a ma feltörekvő nemzedéket a frontok lövészárkaiban testvéiiesült aktív magyarság vezérli és ez a tettek vilánézetét valló nem­zedék nem azt hangsúlyozza a hő­sök ünnepén, ami negáció, ami a gyász, a temető meditációjába való sötét és pesszimista elmerülés, ha nem azt, ami a magyar életben a hősök inspirációjára történt pozití­vum, a hősök etikája, az áldozat­készség Szerint való nemzetépítés. Ilyen pozitívumokra mutatott rá az iskolákban sarjadó uj szellem fé­nyeinek, az ifjúság mozgalmainak, a népi nemzeti megújhodás hullám­veréseinek, intézkedéseinek és fé­nyeinek, a hitélet megújhodásának és szociális erőkkel való átképződé­sének példáira való tömöf utalással, hangoztatva, hogy ezek a pozitívu­mok a kisemberek otthonainak több boldogságfénnyel való besúgárzá­sára törekvő egyirányú szándékok és cselekvések. Ezek az otthonok azok, amelyek­ből elindultak a határvédő regimen­tek és amelyekből szárnyuló lendü­lettel kelnek uj küzdelemre, ha meg­riad a kürt. Ezeket az otthonokat kell felszentelnünk azzal, hogy a né­pi nemzeti irányú alkotásokat, élet­nívó fokozást ugyanazzal a bátorság­gal és cselekvő hazafisággal, becsü­letesen és őszintén kell elvégeznünk, mint amiként a hősök áldozták éle tűket. A szónok a hősi szoborból sugár­zó életparancsokra mutatott ezután rá és hangoztatta, hogy ha a nem­zet megújhodásáért folyó küzdelem­ben áldozatot kell hoznunk, akár olyan mértékűt, amely a tulajdonba is vág, ne hivatkozunk arra, hogy nincs olyan nemzeti népi érdek, amely kényszerítené a magántulaj­don elvének bizonyos mértékű fel­adására, amikor 7000 szabolcsi hős a legszentebb, a legdrágább magán­tulajdonát, az életét adta oda. A sárkánnyal küzdő hős és a harc­téren összeroppanó honvéd szobor­csoport eszmei tartalmát feltárva meggyőzően mutatott rá a levente­mozgalom őszintébb, lelkesebb tá­mogatására, a nemzeti összefogás, a minden becsületes magyar törekvést összefogó nemzeti egység megterem­tésére, az idősebb és fiatalabb gene­ráció egymást támogató munkájára, a frontharcos, a hadigondozott sze­gények felkarolására, a nemzeti had­sereg büszke szeretetére, mint kate­gorikus parancsokra. Beszédét, amelyet mély figyelem­mel és megilletődéssel hallgattak meg, azzal fejezte be, hogy a régi hatá­rokat a hősi halottak parancsainak megtartásával teremtett új ország erkölcsi magasságáról láthatjuk meg és érhetjük el igazán. Ez a határok felé indulás nem a militarista, vagy pacifista felfogás kérdése, hanem a sziv, az élet, a vér legbensőbb pa­rancsa, amelyet egy pillanatban minden ellenállást legyőzve, teljesí­tenünk kell s nem teszünk mást, csak megyünk haza, hiv édesanyánk, hazamegyünk édesanyánk sírjához. Az ünnepi beszéd után a katona­zenekar mélyen megható gyászin­dulót játszott, majd Csatáry Kálmán tanítójelölt átéreztető, szép előadás­ban szavalta Szilágyi Bálának „Az enyedi tanár" c. drámai hatású ir­redenta költeményét, majd a koszo­rúzás következett. Elsőnek Kopcsó János ág. h. ev. lelkész helyezett virágot a Jhősök szobrára gyújlóhatásu szavak kisé­retéven, majd a hadsereg nevében bonyhádi Perczel Olivér tábornok, a vitézek, rokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák nevében szentkatolnai.vitéz Elekes Gábor ny. ezredes, a front­haicosok képviseletében Füzesséry Elemér ny. alezredes helyezett ko­szorút, majd Mikecz László vm. fő­jegyző a vármegyei törvényhatóság, Szohor Pál polgármester a város koszorúját hozta kegyeletes érzéssel, majd a hivatalok, hatóságok, iskolák, nőegyletek szószólói hozták a ke­gyelet virágait. A Nőegyletek nevében dr Garay Gyuláné, a m. kir. pénzüpyigazga­tóság képviseletében dr Rácz Gyula h. pánzügyigazgató helyeztek el ko­szorút. Az ünnepséget a Himnusz zárta be, majd a résztvevő csapatok a katonazene hangjai mellett diszme­netben vonultak el a katonai és pol­gári notabilitások élőtt. A díszmenet erőt és öntudatot sugárzott, mint a hősökre gondolás, a hősök májusi ünnepe. Bármily feliratú gumibélyegző eredeti gyári árban megren delhető a Nyirvidék Szabolcsi Hírlap kiadóhivatalá­ban, Bethlen u. ». Telefon 77

Next

/
Thumbnails
Contents