Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 101-126. szám)

1936-05-26 / 121. szám

4. oldal. JÍYÍRVIDÉK ^ aZABQLcsi HÍRLAP (Trianon 16.) 1936 május hó 26, A rádió közönségének országoshirü kedvence A fővárosi műsort FEHER ARTÚR színművész szereplése egészíti ki. Sebő Miklós Kiskorona Étteremben a kitűnő énekes a legújabb slágereivel szerepel május 25 én és 26-án, hétfőn és kedden este a Belépődíj nincs. Asztalok előre lefoglalhatok. Szombat estétől megkezdődnek az olcsó színházi vacsorák. Egy színházi menü 1 pengő. — Étvágytalanságnál, gyomorhurtnál, gasztrikus láznál, bélrekedésnél, emésztési renyheségnél, anyagcserezavaroknál, csalánkiütésnél és bőrviszketésnél a természetes „Ferenc József" keserűvíz rendbehozza a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a [felgyülemlett rothadó anyagoktól, Kisvárdán feltámad a futball sport!? Egy körözvény járja be ma Kisvárda sporttársadalmát, melyet egy lelkes sport ember — valamikor aktív futballista — indított útnak, hogy megpróbálja még egyszer feltámasztani haló poraiból a már eltemetett kisvárdai futball sportot. Azt a sportágat, mely hosszú évtizedeken keresztül ismertté tette Kisvárda nevét a futball sport történetében. Jóleső érzést vált ki ez a sportszeretetre valló bátor elhatározás, mely egy lelkes sportember gondolatában fogamzott meg, hogy életre keltsen Kisvárdán egy sportágat, mely a városnak sok- sok dicsőséget aratva, végül nem is a zöld gyepen, hanem az utolsó évek gazdasági krízisén bukott el. Ismeretes előttünk s talán minden szabolcsi sportember előtt a Kisvárdai S. E.-nek pályafutása, dicsőséges, feltörő, majd az idők viszontagsága és az általános gazdasági válság folytán lehanyatló sport története, meiy talán éppen a sors szeszélye folytán fennállásának 25. évfordulóján gyászos befejezéssel ért véget. Kisvárdán ekkor meghalt a futballsport. — Meghalt, mert az idők vasfoga az utolsó évek gazdasági válsága megtépte azt a kek fekete zászlót, melyet a kiváló vezetők magasra tartva vittek előre 25 esztendőn keresztül. — Reméljük, hogy ez a kisvárdai futball feltámadás nemcsak Kisvárda sport berkeiben — de az illetékes fórumoknál (a szövetségnél) is őszinte örömre és kellő támogatásra fog találni. — Reméljük ezt annál inkább, mert az egyetemes magyar sportnak is érdeke, hogy egy Kisvárdának — csonka hazánk legkeletibb városának — a futballsportja is éljen és viruljon. (r. 1.) Mezőgazdasági szeszgyárak kérvénye és bizonyítványa kapható a NyirvidékSzabolcsi Hírlap kiadóhivatalában, Bethlen-utca 1. Telefon 77. I tiszalöki csendőrség lefülelt egy társaságot, amely a temető hullaházában hetehen át orgiáhat rendezett A tiszalöki c-endőrség bizalmas uton a napokban arról értesült, hogy a község temetőjében orgiák folynak. Szombatra virradó éjszaka a csendőrök rajtaütésszerűén megszállták a temetőt és megdöbbenve hal lották, hogy az egyik kriptából múlatás zaja szűrődik ki. Amikor észrevétlenül a kriptához értek, a vezető csendőrtiszthelyettes felszólítására hét fiatal nő jött elő, nyomukban azok a férfiak, akik az éjszakát együtt dőzsölték át a züllött nőkkel. A nyomozás hamarosan megállapította, hogy az idegenből odavetődött nők hosszú hetek óta folytatták bűnös üzelmeilcet és mielőtt a kriptát választották búvóhelyüknek, éjszakánként a halottas kamarában találkoztak össze. • Miközben kihallgatták őket, az egyik nő, Nagy Zsuzsánna, a nála lévő jóddal öngyilkosságot kísérelt meg. Nagy Zsuzsánnát súlyos állapotban beszállították a nyíregyházi kórházba egy fiatalkorú leánnyal együtt. A fiatalkorú leányt alig helyezték el a kórteremben, egy óvatlan pillanatban a kórterem első emeleti ablakából az udvarra vetette magát. Eszméletlenül terült el a földön, de hamarosan magához tért és megállapították, hogy csak kisebb sérüléseket szenvedett. A társaság többi tagját letartóztatták és büntetésük kitöltése után illetőségi helyükre toloncolják. Impozáns ünnepségen méltatta Nyiregyháza közönsége a hősi halottak emlékezetét — Gyorsíró órákat ad Nagy Irén okleveles gyorsíró tanárnő, Kállói-utca 25. Tegnap, napsugaras májusi vasárnapon, impozáns ünnepség keretében méltatta Nyiregyháza város közönsége a világháborúban hősi halált halt mártírok emlékezetét. Az ünnepségen, amely reggel 9 órakor kezdődött a hősök szobránál, megjelent az egyházi, katonai, polgári társadalom egész képviselete, az egyesületek, intézmények, hatóságok, iskolák küldöttei. Megjelent Thuránszky Pál főispán, bonyhádi Perczel Olivér tábornok, állomásparancsnok, Virányi Sándor alispán, Szohor Pál polgármester, a kir. honvédség, az államrendőrség, a csendőrség, a vitézek, rokkantak, frontharcosok tisztjei és csapatai. Az ünnepség mindvégig templomi áhítatban folyt le, ami ar.nak köszönhető, hogy az egyes mozzanatokat megafonnal közvetítették a Bessenyei tér minden részébe, Igaz, hogy a megafon beállítása nyomán támadt hangvisszaverődés egy kissé zavarta különösen az ünnepi szónok előadását, de az az ünnepség mégis amellett szól, hogy a városnak jó volna magának megafont beszerezni és hasonló ünnepségekhez megfelelően felszereltetni. A hősök ünnepe a Hiszekeggyel kezdődött, amelyet a Városi Dalárda adott elő áhítatot keltően. Ezután Aradvári Béla, lapunk munkatársa mondotta el a hősi halottak és élő hősök komor és fenséges arcvonala előtt a mai magyar éleiről jelentést tevő és a hősök erkölcsi parancsait meghallgattató ünnepi beszédet. Hangoztatta, hogy a ma feltörekvő nemzedéket a frontok lövészárkaiban testvéiiesült aktív magyarság vezérli és ez a tettek vilánézetét valló nemzedék nem azt hangsúlyozza a hősök ünnepén, ami negáció, ami a gyász, a temető meditációjába való sötét és pesszimista elmerülés, ha nem azt, ami a magyar életben a hősök inspirációjára történt pozitívum, a hősök etikája, az áldozatkészség Szerint való nemzetépítés. Ilyen pozitívumokra mutatott rá az iskolákban sarjadó uj szellem fényeinek, az ifjúság mozgalmainak, a népi nemzeti megújhodás hullámveréseinek, intézkedéseinek és fényeinek, a hitélet megújhodásának és szociális erőkkel való átképződésének példáira való tömöf utalással, hangoztatva, hogy ezek a pozitívumok a kisemberek otthonainak több boldogságfénnyel való besúgárzására törekvő egyirányú szándékok és cselekvések. Ezek az otthonok azok, amelyekből elindultak a határvédő regimentek és amelyekből szárnyuló lendülettel kelnek uj küzdelemre, ha megriad a kürt. Ezeket az otthonokat kell felszentelnünk azzal, hogy a népi nemzeti irányú alkotásokat, életnívó fokozást ugyanazzal a bátorsággal és cselekvő hazafisággal, becsületesen és őszintén kell elvégeznünk, mint amiként a hősök áldozták éle tűket. A szónok a hősi szoborból sugárzó életparancsokra mutatott ezután rá és hangoztatta, hogy ha a nemzet megújhodásáért folyó küzdelemben áldozatot kell hoznunk, akár olyan mértékűt, amely a tulajdonba is vág, ne hivatkozunk arra, hogy nincs olyan nemzeti népi érdek, amely kényszerítené a magántulajdon elvének bizonyos mértékű feladására, amikor 7000 szabolcsi hős a legszentebb, a legdrágább magántulajdonát, az életét adta oda. A sárkánnyal küzdő hős és a harctéren összeroppanó honvéd szoborcsoport eszmei tartalmát feltárva meggyőzően mutatott rá a leventemozgalom őszintébb, lelkesebb támogatására, a nemzeti összefogás, a minden becsületes magyar törekvést összefogó nemzeti egység megteremtésére, az idősebb és fiatalabb generáció egymást támogató munkájára, a frontharcos, a hadigondozott szegények felkarolására, a nemzeti hadsereg büszke szeretetére, mint kategorikus parancsokra. Beszédét, amelyet mély figyelemmel és megilletődéssel hallgattak meg, azzal fejezte be, hogy a régi határokat a hősi halottak parancsainak megtartásával teremtett új ország erkölcsi magasságáról láthatjuk meg és érhetjük el igazán. Ez a határok felé indulás nem a militarista, vagy pacifista felfogás kérdése, hanem a sziv, az élet, a vér legbensőbb parancsa, amelyet egy pillanatban minden ellenállást legyőzve, teljesítenünk kell s nem teszünk mást, csak megyünk haza, hiv édesanyánk, hazamegyünk édesanyánk sírjához. Az ünnepi beszéd után a katonazenekar mélyen megható gyászindulót játszott, majd Csatáry Kálmán tanítójelölt átéreztető, szép előadásban szavalta Szilágyi Bálának „Az enyedi tanár" c. drámai hatású irredenta költeményét, majd a koszorúzás következett. Elsőnek Kopcsó János ág. h. ev. lelkész helyezett virágot a Jhősök szobrára gyújlóhatásu szavak kiséretéven, majd a hadsereg nevében bonyhádi Perczel Olivér tábornok, a vitézek, rokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák nevében szentkatolnai.vitéz Elekes Gábor ny. ezredes, a fronthaicosok képviseletében Füzesséry Elemér ny. alezredes helyezett koszorút, majd Mikecz László vm. főjegyző a vármegyei törvényhatóság, Szohor Pál polgármester a város koszorúját hozta kegyeletes érzéssel, majd a hivatalok, hatóságok, iskolák, nőegyletek szószólói hozták a kegyelet virágait. A Nőegyletek nevében dr Garay Gyuláné, a m. kir. pénzüpyigazgatóság képviseletében dr Rácz Gyula h. pánzügyigazgató helyeztek el koszorút. Az ünnepséget a Himnusz zárta be, majd a résztvevő csapatok a katonazene hangjai mellett diszmenetben vonultak el a katonai és polgári notabilitások élőtt. A díszmenet erőt és öntudatot sugárzott, mint a hősökre gondolás, a hősök májusi ünnepe. Bármily feliratú gumibélyegző eredeti gyári árban megren delhető a Nyirvidék Szabolcsi Hírlap kiadóhivatalában, Bethlen u. ». Telefon 77