Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 76-100. szám)

1936-04-16 / 88. szám

^ JSfYÍRVIDÉK DZABOLCSI HÍR (rriancn 16.) 1936. április hé 16 . Q/.ABOLCSI HÍRLA P 3 oldal Mozduljon meg Nyíregy­háza társadalma is: A franciák 25 évre tervezik a világ órájának beállítását Aki a közelmúlt és drámai fordu­latokban gazdag külpolitikai esemé­nyeket figyelemmel kisérte, vissza­fojtott lélekzettel várta, hogy vájjon ezek a forrásban levő fejlemények jót, vagy rosszat hoznak- e ránk, ma­gyarokra. A pesszimisták jóslata vált be 1 Is­meretessé vált ugyanis a német bé­ketervezetre a franciák által készített béketerv. Azt is mondhatná valaki, hogy mit érdekel minket a német és a francia béketervezet? Csodálatos, de a valóság mégis az, hogy ennek a két halalmas, a kultura magas fa­kán álló nemzetnek egymással év­századok óta folytatott viaskodása, minket magyarokat a legnagyobb mértékben érint. Nem kell messzire vissza néznünk, csak a most lezaj­lott világháborúra és az azt követő eseményekre, s mindjárt ráeszmélünk és tudatára ébredünk annak, hogy a két nagy nemzet közötti viszály mi­kénti elintézése következményeiben halálosan komolyan érint minket, magyarokat. A francia és a kisantant kapcsolatra gondolok elsősorban. Franciaország a németektől való félelme miatt úgyszólván az emberi­ség negyedrészével különféle egye­temleges biztonsági és kölcsönös se­gélynyújtási megállapodásokat létesí­tett. (Ezekre más alkalommal rész­letesen kitérek.) Most csupán a mult héten napvilágot látott francia béke­terv és a kisantant kapcsolataira, va­lamint a revízió lehetőségére muta­tok rá. A rendkívül ügyes és előrelátó francia diplomáciának mindén tény­kedése az egyetemes biztonság jel­szava alatt arra irányult és irányul, hogy a háború befejezése után meg­vont országhatárok örökké megvál­tozhatatlanok maradjanak. A fen­tebb emiitett francia béketerv beve­zető része nagyon szép szavakba önti mondanivalóját, eképen: „Le­gyen a béke mindenki békéje, a teljes és tartós béke, a jogegyenlő, ség, a mindenki becsületébe való bizalom és az adott szó szentségé­nek tiszteletben tartása utján elért béke, boldog béke..." Ezek valóban fenkölt szavak s ennek, — ha ez valóra válna — a kis magyar nem­zet örülne legjobban. E béketervezet további pontjai­ban elismeri a revizió lehetőségét is, « azonban a tervezet későbbi szaka­szaiban azt a tételt állítja fel, hogy : 25 éven belül semmiféle ily módo­sításra irányuló kérelmet nem sza­bad előterjeszteni és ekkor is a ha­tárok módosítása csak valamennyi tagállam beleegyezésével lehetséges. „Egy az egészért és az egész egyért." Ez világos, de annál lesúj­tóbb reánk, mert amennyiben ebben a tervezetben foglaltak tényleg és kötelező erővel érvényre jutnának, ez egyet jelentene Magyarországnak sirbatétclével, Nagymagyarország fel­támadása iránt táplált minden re­ményünk szertefoszlásával. Mert nézzünk csak közelebbről szemébe ennek a francia tervnek! 25 évre akarja beállítani a világ, helyeseb' ben mondva a Dunavölgy óráját, azt akarja, hogy 25 évig a beállí­tott óra járásán változtatni ne le­hessen. Mi lesz 25 év múlva a meg­szállott területeken élő magyar test­véreinkkel, nem lesz azoknak hírük­hamvuk sem, ha a magyar irtás az eddigi tempóban folytatódik. És ha a 25 évet ki is tartanák véreink, ki biztosit minket arról, hogy ezen idő elteltével nem állapítanak-e meg ujabb 25 évet ? De ha nem is tolnák ki a revizió kérhetésének határidejét, az egyhan­gúság kikötése teljes kilátástalanság­ra kárhoztatná kérésünket, mert a kisantant saját maga ellen semmi­esetre sem szavaz. Vádlott nem ítéli el önmagát! Ne bízzuk sorsunkat a véletlenre s re ringassuk magunkat abban a nagyon sokat hangoztatott érzésbe, hogy „Kibírtuk a tatárt, tö­rököt" kibírja a magyar ezt a meg­szálást is. Nagyon helytelen jelen sivár hely­zetünkben ily gondolatokkal elhesse­getni magunktól a véghetetlen ko­moly valóságot. Eszméljünk grá egy Vásár BUDAPESTI Nemzetközi május 8—18. A magyar ipar átfogó nagy bemutatója. — 50°/o-os uta­zási kedvezmény. A máius 2—18-ig Budapestre váltott teljesáru jegy május 8—24-ig díj­talan visszautazásra jogosít, ha az utas vásárigazolványt tud felmutatni. Vásárigazolvány kapható Nyíregyházán a Kereskedők és Gazdák Körénél és a Menetjegyirodában. Ára 2'80 P. J végtelenül komoly és hatásaiban ki­számithatatlan (különbségre, mely a tatár és török leigázás és mostani megszállóink lélektani helyzete között van és ez az, hogy az előbbiek po­gányok voltak, a mostaniak pedig Krisztus követői. És ettől a ponttól kezdve minden életnyilvánulást saját fennmaradásuk érdekében és erősí­tésére rendezte be odaát. Megfosz­tották testvéreinket anyagi és szel­lemi javaiktól, kinullázták testvérein­ket mindenükből s most még az a veszély is fenyegeti őket, hogy 25 évig szó sem lenet arról, hogy visz­szakerüljenek hozzánk. Ne felejtsük el, hogy mi magya­rok két hatalmas masszívum, a ger­mán és a szláv-tömb között őrlő­dünk és elfogunk tapostatni Isten­nek a malmában, ha nem ismerjük fel hazánk fennmaradásának e döntő pillanatát és Pató Pál-ként közöny­nyel és tétlenül szemléljük e végte­lenül komor idők torarohanását. Minden hazája fennmaradását szi­vén viselő magyarnak szent köte­lessége tehát az ország ügyét vivő kormány mögé sorakozni és támaszt nyújtani és alátámasztani elhatáro­zását, hogy a közeljövőben tervezett világkonferencián a magyar nemzet egységes állásfoglalására hivatkoz­hasson és meg tudja akadályozni azt, hogy ez a merénylet, mely a francia tervben foglaltatik, soha életbe ne léphessen. Meg kell mozdulnia Nyíregyháza társadalmának is egy hatalmasan tiltakozó népgyűlés keretében, hogy odakiáltsuk a Szajna felé: Nem, nem, soha! Borbély János VÁROSI MOZGÓ Szerda, csütörtök Csak két napig! GOLGOTA Előadások: 3, 5, 7, 9 órakor, mérsékelt helyárakkal. A 3 órás előadás üRfimn FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. Szerda, csütörtök Csak 16 éven felülieknek! J Feltámadás Tolstoj Leo világhírű regénye filmen. A főszerepek- e ben ANNA STEEN és FREDER1C MARC H • Előadások mindennap 5, 7 és 9 órakor, • [ M— uB), Lesz inségmunka elegendő a vármegyében, ahol kétszázezer pengő áll rendelkezésre a munkálatokra Megirta a Nyirvidék-Szabolcsi Hír­lap, hegy a vármegye alispánja a megye hitelezőivel előnyös megálla­podást kötött, amelynek eredménye­ként kétszázezer pengőnél több az az összeg, amely most már az ínsé­gesek munkaellátására rendelkezésre, fog állani. Munkatársunk a várható munká­latokra vonatkozólag kérdést intézett Virányi Sándor alispánhoz, aki a kö­vetkezőket volt szíves elmondani: A szóban lévő összeget valóban inség munkára fordítjuk. Ez a mun­ka a dolog természeténél fogva vár­megyénkben földmunkálat lesz. Sür­gősen szükség van több útvonal ki­építésére. Igy a polgári ponton­hidhoz hozzájáró utat, a tiszalöki partokon is uj utat kell építenünk s ezenkívül a vármegye több heiyén épitünk utakat. Az útépítési terveket most dolgozza ki és az államépi­tészeti hivatal s ehhez képest oszt­juk el a munkaalkalmakat a várme­gye inségsujtotta részein. Az alispán felvilágosítása meg­nyugtató, hiszen általános a kíván­ság, hogy az ínségeseket munkához juttatva segítsük meg. Nagy mértékben könnyíti a nyo­morba jutott lakosság helyzetét a fő­ispán által indított és befejezéshez közelgő inségakció is, amelyből szin­tén munkálatokra fordítják a befolyó pénzt. A lakosság nagy érdeklődés­sel vásárolja ma is a sorsjegyeket, amelyekkel mintegy ezer darab nye­reménytárgyat kap a játékban részt­vevő közönség. A nyereménytárgyak jegyzékéről pontosan tájékoztatni fogjuk olvasóinkat. Gsszemgdalta a fele­segél,mert nem engedte loesolni menni Szokatlan családi perpatvar áldo­zata lett Hlavács Mihályné nyíregy­házi asszony, akit férje annyira meg­rugdosott, hogy súlyos sérüléseivel be kellett szállítani az Erzsébet kór­házba. Hlavács húsvét hétfőjén a kora reggeli órákban elment hazulról és tiz óra tájban erősen elázva azzal tért haza, hogy bejelenti a feleségé­nek, hogy locsolni megy. Hlavácsné előbb szép szóval, majd erélyes han­gon kezdte férjét jobb belátásra bírni, hogy inkább feküdjön le és ha majd kijózanodik, akkor menjen locsolni. Hlavács a vita hevében annyira feldühödött, hogy földhöz vágta feleségét és addig rugdosta, mig el nem borította a vér, azután mint aki jól végezte a dolgát, ott­hagyta a házat. Hlavácsné orvoshoz ment, ?ki megállapította, hogy külső és belső sérülései olyan súlyosak, hogy kórházi ápolásra szorul. A bru­tális férj ellen az eljárás megindult. ahogy azt szeretnénk, azért még sem kell mindenről lemondanunk, különösen akkor, ha olyan olcsó élve­zetről van szó, mint a mindennapi tápláló FRANCK pótkávéval ízesített KNEIPP malátakóvé Fmnck ésKnemn ka v e p o' t I e' k m a i a t a k a' v e' a muCk/A/ül <ij<M<U<>s.

Next

/
Thumbnails
Contents