Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 76-100. szám)

1936-04-21 / 92. szám

(Trianon 16.) 1936. április hó 21. JSfYÍRVIDÉK 0 SZABOLCSI HIRLAP 3 oldal A nyíregyházi ág. h. ev. egyházközség szombaton leleplezte le D Geduly Henrik püspök és Pailik János lelkész arc­képét az egyház tanácstermében A nyíregyházi ág. h. ev. egyház­község tanácsa április 18 án, szom­baton délután 5 órakor az egyház tanácstermében ülést tartott. Az ülés az egyházközigazgatási ügyek elin tézése mellett alkalmul szolgált ar­ra is, hogy a gyülekezet háláját és szeretetét lerója két ősz lelkipászto­ia: D Geduly Henrik püspök és Pau lik János kormányfőtanácüos jielkész előtt, akik 70. életévükben négy és fél évtizedes lelkészi szolgálatukat érték meg s akik ezt a hosszú szol­gálati időt pár év kivételével ebben a gyülekezetben együtt töltötték el. Á gyűlés megnyitása után Margó­csy Emil főigazgató, egyházközségi felügyelő a Példabeszédek könyve írójának szavaival köszöntötte a gyü­lekezet két lelkészét, akiknek élet­nagyságú arcképét a hála és szere­tet maradandó emlékeképen ezen az ülésen leplezték le az egyház tanács­termében. Az egyházközség felügyelője a lel­készeket üdvözlő szavaiban rámuta­tott a boldog békeévek gondtalan napjaira, amelyben nyugodt lélekkel vezethették az egyház ügyeit. A ka­taklizma s az azt követő erkölcsi és anyagi válság i'dején megtartották a hitet s megállták helyüket s amikor nehéz napok virradtaka z egyházköz­ségre, nem csüggedtek, hitükkel tar­tották ébren a kételkedők hitét. Ezért a múltéit az egyház hálával tartozik lelkipásztorainak. S ez a mult foglalja magában a jövő zálo­gát is. Vallja, hogy amint a télre el­jön a tavasz s amint a húsvét is arra figyelmeztet, hogy bármily tra­gikus a nagypéntek, el kell követ­keznie a feltámadásnik, el kell jön nie annak az időnek is, amikor az egyház a nemzettel együtt megéri a boldog feltámadást. A gyülekezet nevében is Isten ál­dását kérte a két ősz lelkipásztor életére. A szeretetet hirdettem, nyújtottam és kaptam mondotta D Geduly Henrik Az arcképeket leleplező beszéd után Geduly Henrik dr püspök emel kedett szólásra. Az üdvözlőszavakra utalva igazolja, hogy lelkésztársával együtt valóban a vénség útjában ta­láltatik, de az az érzése, hogy ha­bár sokkal közelebb is van a vég­hez, mint volt a kezdethez akkor, amikor az őrszolgálatának szentelte az életét, ez a tény egyáltalában nem sújtja le, sőt ha van valami, amiért a gyermeki sziv alázatával hálaadó imádságot kell rebegnie, az csak le­het, hogy az Isten ennyi időn át megtartotta áldásaiban. Hogy ugy jutott el élete alkonyá­hoz, derűs lélekkel, szeretetet él­vezve, annak az a titk?, hogy éle­tének alapelvéül azt a szentírási gondolatot választotta: „Arról is­mernek meg az emberek, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egy­mást szeretitek." Ezt a szeretetet hirdettem, nyúj­tottam és kaptam egész életemben s az Isten csodálatos kegyelmén kívül ez adott erőt arra, hogy immár több mint 45 éven át, mint ennek az egyházközségnek a lelkésze válto­zatlanul derűs lélekkel szolgálhattam a gyülekezetet — mondotta többek között a püspök. Életének ezt a jeligéjét, a szere­tetet kéri továbbra is s az ünnepé­lyes pillanatban megvallja, hogy ezt kapta is minden rendű és rangú egyházhivétől. Paulik János: Az Istent áldom, hogy ezt a gyülekezetet adta nekem A püspöknek mélyen szántó s a lelkeket megfogó szavai után Paulik János kormányfőtanácsos, lelkész emelkedett szólásra, hogy megkö­szönje gyülekezetének iránta tanusi­tott szeretetét. Az Istennek csodálatos gondvise­lését látja abban, hogy Geduly Hen­rikkel együtt, 35 éven át egy gyü­lekezetben hirdethette az Igét, akivel valaha együtt ült a selmeci iskola padjaiban s akinek lelki értékeit és munkásságát harmóniába tudta hozni mindig az egyház szolgálata érde kében. Szerencsésnek vallja magát s há­lát ad Istennek, hogy 70. életéve ellenére is törhetetlen férfias erőv.l tud szolgálatot tenni az Ur egyhá­zának s lelke ma is megtelik öröm­mel, ha a szószékre léphet, hogy hirdesse az Igét. — Azt hiszem, — mondotta —. hogy abban a pillanatban meghal­nék, amikor nem mehetnék fel a szószékre. Nekem a szószék éltető erőforrásom. Az Istent áldom, hogy ezt a gyülekezetet adta nekem, ame­TII—n—ftom, in II in IVAR05I | MOZGÓ m f Április 21-én Kedden • Csak egy napig 1 J ZORO és HURU első hangosfilmje 2 Cirkusz hősei I Pazar, látványos cirkúsztörténet • • Ma, hétfőn utoljára g Légy jó B mindhaláig Április 21-én Kedden • Csak egy napig 1 J ZORO és HURU első hangosfilmje 2 Cirkusz hősei I Pazar, látványos cirkúsztörténet • • Ma, hétfőn utoljára g Légy jó B mindhaláig Előadások mindennap 3, 5, 7, 9 órakor. § A 3 órai előadás mérsékelt helyárakkal • lyikről tudom, hogy ma is szeretet­tel hallgat. Amikor szavai végén megköszönte a gyülekezet figyelmét, azt kérte a hivek közösségétől, hogy szeressék továbbra is, meri talán az élet al­Legjobb és legszebb modelü márkájú cipők Stibi Cipőáruházban kaphatók. — Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 2. szám. Telefon 579. konyán még több és még nagyobb szeretetre van szüksége. Az egyházközség kiadta a templom-tatarozási munkálatokat A meghatottság őszinte meleg ér­zései vonták be a tanácskozás to­vábbi menetét is. D Geduly Henrik az elnöki beje­lentések során kegyeletes szavakkal méltatta Materny Lajos volt tisza­vidéki főesperes, debreceni lelkész emlékét, akit a debreceni ev. egy­hízközíég a nyíregyházi ev. gimná­ziumból hívott meg lelkészévé s aki a debreceni ev. egyházközségei virágzó gyülekezetté fejlesztette. Kegyelettel emlékezett meg Nagy András presbiter elhunytáról is, aki­nek helyére az egyháztanáci az Alkotmány értelmében Mócsán István póttagot hivta be. Mauritz Ottó jelentést tett a köz­gyűlésnek a templomtatarozás ügyé­ről. Az egy háztanács a pénzügyi bizottság javaslata alapján a tata • rozási munkálatokat id. és ifj. Hogyan Mihálynak, Balczár Istvánnak és Ferenc János vállalkozóknak adta ki. A templom vakolatát teljesen le­verik és a téglaközöket kikaparják, cementes alapvakolattal burkolják be> majd erre nemes vakolatot vonnak. Rendbe hozzák a torony belső ré­szét s a torony tetőzetének egyrészét is s egy gerendát a toronyban ki­cserélnek. Ha elegendő összeg áll majd erre a célra rendelkezésre, akkor a harang­játékot is művészi burkolattal veszik körül, amelynek tervrajzát Kotsis Iván műegyetemi tanár készítette el. Az egyház tanácsa jóváhagyta a leánygimnázium igazgató tanácsának azt a határozatát, amellyel Rezessy Zoltán h. tanárt rendes tanárrá vá­lasztotta. Tudomásul vette az egyháztanács, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter Kiss János tanítót julius 1-ei hatállyal a r. tanítói státusba sorolta. Az egyház képviselőtestülete dél­előtt fél 12 órakor közgyűlést tartott, amely az egyháztanács által elő­készített tárgysorozat pontjait tár­gyalta le s elfogadta. Irredenta műsoros est volt RaktaMntMzán Baktalórántházán húsvét másod­napján nagyszabású irredenta műso­ros estélyt rendezett a gkat. iskola tantestülete. A nemzeti zászlókkal és irredenta felírásokkal díszített nagy terem zsúfolásig megtelt a hazafias közönséggel. A Szózat hangzása után Oláh Tibor III. gimnázista nagy ha­tással szavalta el a Magyar Hiszek­egyet, utána Tóth Annuska mondta el gyönyörű versét: Meddig tűrtök még? Oláh Irénke, mint Hungária aratott nagy sikert Magyar Pista kis leventével együtt. Petró Gizike sza­valata, mely a felvidéki magyarság szenvedéséről szólott, könnyekig meg­hatotta a hallgatóságot. Utána Ivan­csó Dénes II, gimnazista, mint cser­kész, gyönyörűen énekelte el a Szé­kely kesergőt. Nagy tapsvihart ara­tott Ivancsó Jenőnek ez alkalomra irt Napapó c. jelenete is. A színdarab után Galamb Ferenc és Ivancsó Aiadár adták elő nagy hatással a „Nem, nem, soha" c. ir­redenta költeményt. Majd az irre­denta est rendezője, Ivancsó Jenő Ödön gkat. tanító mondta el szépen felépített ünnepi beszédét, melybe beleszőtte Thuránszky ál főispán: Magyar feltámadás c. húsvéti szóza­tát. A lelkes tapssal fogadott ünnepi beszéd után a Magyar Hiszekegyet énekelték áhítattal a szereplők, végül a „Magyar feltámadás" c. két fel­vonásos irredenta színdarabot mutat­ták be Fodor László, £Tóth Annus, Galamb Bertalan, Krasznay János, Iváncsó Tibor, Galamb Ferenc és Kiss Anna, aki a Szűz Mária szere­pében remekelt, Oláh Magda, Petró Gizi, Orosz Mariska, Iváncsó Eva, Tóth Annus, Bihary Sárika angyal szerepben nyújtották a legjobbat. A kitűnően megrendezett, nagy nevelő hatással előadott számokat a Him­nusz imája zárta be, majd reggelig tartó tánc következett, Szabados Jó­zsef g. kat. tanitó cigánybíró veze­tésével, aki főként magyar táncokat vezényelt. (JRfiMIR FILMSZÍNHÁZ TELEFON il. SZ. Ma, hétfőn utolsó nap Légy jó mindhalálig Április 21—22. Kedd, szerda 5 Budapesttel egyidőben! Letört szárnyak} A repülő ember legendája 1936-ban A főszerepekben: Myrna Loy és Cary Grant Előadások mindennap 5, 7 és 9 órakor. m

Next

/
Thumbnails
Contents