Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-24 / 70. szám

4. oldal. ^ JÍTÍRVIDÉK SZABOLCSI HIR HIRLAP (Trianon 16.) 1936. március hó 24. bakancsszállitásoknál. E felszólalás­sal lapunk más helyén foglalkozunk. Ezzel a lelkes és értékes gondolato­kat feltáró közgyűlés véget ért. Egyéves Akác­csemete ezrenkint 5 50 pengőtől kapható és azonnal átvehető DOBOS faiskola Ujfehértó, Zsindelyei­tanya. Köszönnek az iskolások Sokan jünnek. Leányok, fiuk, ki­csinyek és nagyok. Jönnek egymás kezét fogva, ne­vetgélve, egymásnak ténferedve, vi­dáman, gondtalanul. Jönnek, mint diadalmenetes győz­tes vitézek; — a jövő nemzete! Iskolás gyerekek. — Fakóruhás, kiscsizmái, fürge szemű, nagy ta­risznyáju falusi emberkék. Mellém érnek. Köszönnek. Hosz­szan elnyújtva, vékonyan, vastagon. Masírozó siavalókórus : „Dicsértessék a Jézus Krisztus." Én rájok gyönyörködve visszakö­szönök ; kalapot emelek nagy tisz­telettel. Újra mások jönnek. A verérkö­szönő intonál. A párosan vonuló napsugaras menet belevág harsányan, meggyőződésééi, lelkesülten: „Jó napot kivánok" S ahogy tovább mennek, felzug időnként hol az első, hol a máso­dik köszöntés aszerint, amint egyik, vagy másik csoport mellett elhalad egy-egy járókelő. Figyelem a felváltva ismétlődő köszönések egyre halkuló refrénjét. Hirtelen, váratlan fájdalommal saj­dul meg a szivem; — édes véreim ti I Drága kis magyarok! Miéri kö­szöntök kétféleképen?! Miért kellett nekem itt, a nyilt utca során akaratom ellenére, ké­retlenül megtudni, hogy ti, zengő torkú, kicsi magyarjaim, két külön­böző felekezethez tartoztok?! Holott ez engem nem is érdeke'. Én annak örültem, hogy vidámak, nevetősek vagytok, hogy gyerekek vagytok! Magyarok... Örültem, hogy jöttök szembe ve­lem, mint ?ugárözönös hajnali nap­fény. örültem az életeteknek. Örültem, hogy mentek előre a jövőbe... Nem bántott, |hogy engem itthagy­tok a múlttá sötétedő jelenben... S im, nagy örömömben egyszerre rádöbbenek, hogy köszöntésetek harcivezénysző, mely felekezetre oszt kicsit, nagyot... Bűnös [jelenből titeket nézve, uj hitet nyerni bennetek biztam I És ti rámköszöntök kétféleké­pen... ?! Isten áldd meg - mormogom halkan — Isten áldd meg a vétkes magyart I Iskolafelügyelő. Bármily feliratú gumíb élyegző eredeti gyári árban megren delhető a Nyirvidék Szabolcsi Hirlap kíadóhírataíá ban, Bethlen u. í. Telefon 77 Súlyos megállapítások hangoztak el as IOKSZ ellen a nyíregyházi iparosság körében Nyíregyházán a cipésziparosság négyszáz pár állami bakancsszál­litásra kapott megbízást. Ebből kétszázat a KIÖSZ, kétszázat az ipartestület utján szerezték meg az iparosok. Kiss János, a cipész­szakosztály elnöke köszönetet is mon­dott a szállítás kieszközlésééit a KIÖSZ gyűlésén, de ugyanakkor olyan anomáliára mutatott rá, amely valósággal megdöbbentette az iparos­ságot. A bakkancssiállilás ezelőtt ugy történt, hogy a kisiparos meg­kapta a nyersanyag árát is, szóval kikötött árért, 16 pengőért szállított eg' pár bakkancsot. Az idén az anya­got nem kell a kisiparosoknak meg­vcnniök, mert ezt megküldik. A munkaár fejeben pedig egy pár fel­dolgozásáért mindössze öt pengőt juttatnak az iparosoknak, Az Ipar­testületek Országos Központi Szö­vetsége, az IOKSZ bonyolitja le a szállítást s ezért páronként öt pen­gőt számit fel. az IOKSZ ellen a legizgalmasabb hangulatban foglal­tak állást az iparosok, Makó Béla és mások felszólalása után hangoz­tatták, hogy meg kellene elégedie az IOKSZ nak páronként 50 fillér adminisztrációs költség felszámítá­sával. De ha az IOKSZ zsebre Itesz páronként öt pengőt, vagyis a nyír­egyházi négyszáz pár szállítás után 2000 pengőt, akkor mi marad a kis­iparnak? Kiss János kimutatta, hogy egy segéd hetenként nem kereshet igy többet íiz pengőnél és a kis­iparos ebből a csekély difból nem fizethet OTI dijakat, adót, villanyt, stb. A KIOSZ gyűlésen jelenlévő Dé­nes Lajos KIÖSZ főtitkár is megle­pődve hallotta a kisipar ilyeténként való kisemmizését és kijelentette, hogy a legélesebb harcot indítják a tervezett eljárás ellen. Munkatársunk érintkezésbe lépett a fontos ügyben a IPOSZ országos elnökével, ifj. Tóth Pállal, aki kije­lentette, hogy már az elmúlt héten megtette a szükséges lépéseket s re­méli, hogy a sérelmeket sikerül jóvá tenni. Kitűnő kerítés! HaEdekker—Hungária drótfonat főelárusitója WIRTSCHAFTER ÁRMIN vaskereskedése. Telefon 90. Huszonhárom év után most találta meg édesanyját egy nyíregyházi fiatalasszony Gyermekkorunkban olvastunk és hallottunk sok olyan mesét, amely­nek hőse, vagy hősnője ívekig tartó szenvedés után végre mfgis megta­lálta a boldogságot. Ilyen meseszerűen szomorú és bol­dog története van egy nyíregyházi fiatalasszonynak: Papp Ferencnének is, aki huszonhárom év után most találta njeg édes anyját Papp Ferenc­né, akit férje Debreceni utca 78 szám alatti műhelyében találtunk meg, ma már mosolyogva sugárzó arccal be­szél a múltról, gyermekkoráról és arról, hogy hogyan akadt rá édes­anyjára. — Szatmár vármegye Kölese nevü kisközségében laktak a szüleim. Ott születtem én is — kezd bele élet­tflrtének elbeszélésébe. — Szüleim olyan szegények voltak, mint a me­sék szegény emberei. A falu egyik gyermektelen, módos családja 3 éves koromban örökbefogadott. Igy kerül­tem el hazulról, a szülői házból. — Telíek-multak az évek, nevelő­szüleim közben Szatmárra költöztek. — Én meg akkor nem tudtam, hogy nevelőszüleim nem édes szü­leim. — Napjaim egyformán teltek el. Dolgoztam, dolgoztam és mindig csak dolgoztam. Reggeltől estig. — Egyszer aztán a kezembe akadt egy irat. Rólam szólt. Akkor tudtam meg, hogy akiknél vagyok, azok csak nevelőszüleim. Kérdezősködni kezdtem tőlük és azt a felvilágosí­tást kaptam, hogy édesszüleim rossz emberek voliak és már meghaltak. — Sokáig nem tudtam másra gon­dolni, csak erre, Gondolatban min­dig ott jártam abban a kis faluban, amelyre nem Í3 igen emlékeztem, amelynek képe csak nagyon halvá­nyan, elmosódottan éli a lelkemben. — Nevelőszüleimnek gyermekük született, édesgyermekük. Felhő boritja el az arcát. — Nem vádként mondom, de mindenki megértheti, hogy nem vol­tam boldog. Hiányzott valami, ami a legszentebb a földön: az édes­anya szerető ölelése, csókja. — Ahogy nőttem, ugy nőtt ben­nem a vágyódás az édesanyám után. Valahol a szivem legmélyén és leg­rejtettebb sarkában ugy érzem, hogy az édesanyám még él, s ő is olyan vágyóan gondol én reám, mint én őreá. 1933 ban elkerültem nevelőszü­Ieimtől. Férjhez mentem. Könny csillog a szemében. — Levelezni kezdtünk az anyám­mal. Fényképet küldtem neki és ő is elküldte az ő fényképét. Elhatároz­tam, hogy hazamegyek meglátogatni édesanyámat és húgomat, akit még sohasem láttam, akit csak fénykép­ről ismertem. _ Boldog izgalom vett rajtam erőt. Megírtam, hogy mikor megyek, megírtam, hogy milyen ruhában le­szek, hogy felismerjenek. — Nincs szavam elmondani, hogy mit éreztem akkor, amikor huszon­három év után ismét szülőfalum földjére léptem. Az egész falu várt. Sirt mindenki. DÍ boldog voltam, kimondhatatlanul boldog, mert meg­találtam az édesanyámat... — Akiknek édesanyjuk van, akik életük egyetlen napján sem váltak, szakadtak el tőle, azok nem is tud­ják igazán, hogy mit jelent az a szó: édesanyám... Könnyezik Papp Ferencné, ami­kor ezeket mondja. Édesanyám I ez a legszentebb imádság. En tudom, mert huszonhárom évig nem imád­kozhattam ezt az imádságot... Elmereng és a távolba néz, de már mosolyog is. — Két hétig voltam ott és a na­pokban jöttem vissza. Minden vá­gyam az, hogy minél előbb vissza­kerüljek szülőfalumba, hogy most már örökké édesanyám mellett le­hessek... Két szeme ragyog, mint az ég­bolt, arca sugárzik, mint a fénylő nap, s olyan viruló most Papp Fe­rencné az ő végtelen boldogságá­ban, mint a pompázó tavasz... — Lelkigyakorlat az Angol­kisasszonyok nyíregyházi inté­zetében. Az intézet vezetősége sze­retettel meghívja a katolikus hölgye­ket az április 5—8 ig tartandó lelki­gyakorlatra. Kezdete április 4-én, vi­rágvasárnap előtti szombaton d. u. 5 órakor. Nagyszerdán reggel 8 óra­kor közös szt. áldozás. Jelentkezőket már most szívesen fogadunk. Ne utazzon Budapestre Provincia pengőszelvény nélkül. mert ráfizet az útra. Átlag 25 százalékot takaríthat meg a legjobb fővárosi szállodákban, penziókban, éttermekben, sörözőkben, kávéházakban, színházakban, kabarékban, mulatókban, sporttelepeken és az autótaxinál, ha Pro vincia pengőszelvénnyel fizet. Pengőszelvény már 5 pengőtől vásárolható. A fel nem használt pengőszelvényeket itthon, vagy Buda­pesten bármikor visszaváltják.

Next

/
Thumbnails
Contents