Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-14 / 37. szám

2. ®'d«l. SZ JStYÍRVIDÉK ABOLCSI hír HIRLAP (Trianon 16.) '<>36 február a 14 Egy trianoni mártír pap emlékére A magyar rádió hullámai a minap, megdöbbentően szomorú hírt vittek át a trianoni határokon. Mélyen le­sújtó, fájdalmas hirt arról, hogy Sza­bó Lajos munkácsi volt római kato­likus főesperes, az orvul elszakított Kárpátalja lánglelkíi apostola, nincs többé az élők sorában Váratlanul adta vissza jóságos magyar lelkét Teremtőjének. A trianoni gyalázat egyik legna gyobb vértanuja, a rákosszentmihályi vonat perronján álltóhelyében halt meg, éppen mikor breviáriumát for­gatta kezében. Innen költözött el csonkává szabdalt hazájából ez a ki­üldözött mártir pap, mint koldus szegény missziós leikész, akit úgy is hiviak, hogy a pestkörnyéki pusz­ták „aranyszájú, szegény papja". Va­lahol, ott is temették el az általa épí­tett Árpádtelepi kápolna körül, szen­vedéséktől és zaklatásoktól elhunyt édesanyja mellé, ahogy jó Móricz Pál Írja megemlékezésében, — jel­telen sirban... Nem kapott díszsír­helyet a Kerepesi temetőben, pedig hát, ha valaki, ő igazán megérde mcte volna... * Szabó Lajos izzó hazafiságtól lán­goló szivét fiatalon összemarcan­golta a honfiúi bánat. Csak alig né­hány éve, hogy a csehek és oláhok, egyetlen szál papi ruhájában hete­kig dobálták egymásnak a trianoni sírkeresztek között. Bűne csak az volt, hogy nem csókolgatta a rab­bilincset, mint megválasztott kárpát­aljai nemzetgyűlési képviselő, férfia­san küzdölt, jobbágysorsba taszított fajtájáért. Férges oláh börtönökbe vetették előbb, ahol némán és hősiesen tűrte a korbácsot s mikor kegyelmet kérő írást kellett volna aláírnia, azt mon dotta: „Trianon cselédjeinek nem könyörgök, mert az én igazságom az Égbe hallik, s az én hitem, sok mil­lió magyar hite"... Háláláig becsülettel küzdött is fa­jáért, mint az a pompeji katona, aki mindaddig kitartott őrhelyén, mig a Vezúv lávája el nem temette. * Mi, a Csonka hazában, Szabolcs vezér földjén menedéket talált sors­társak és barátok, innen bucsuzunk Tőled, Főtisztelendő {Szabó Lajos 1 Itt siratunk el, hylló meleg könnyek kel és elfojtott zokogással, odasza kadt testvéreink nevében is. És aira kérünk: jelentsd a magyarok Istené­nek odafönn, hogy mióta Trianon keresztbefordult eszű diplomatái, trónraültették az igazságtalanságot, azóta idegen igában sínylődő magya­rok ezreinek kezén rozsdálni kezd már a bilincs. Azután, hogy a Kár­pátok alján élő testvéreink a nyo­morral és szenvedéisel járnak jegy­ben. Jelentsd azt ís, hiszen Te lég­lobban tudod, hogy diplomáciai fi­nomsággal kidolgozott brutalitással távolították el Munkács várából a Turult, barbár módon ledöntötték emlékeinket, nagyjaink homlokáról letépték a babért és hogy Vereckén őseink emléktáblájába unatkozó cseh fináncok célbalőni tanultak 1 Ne fe lejtsd el jelenteni azt is, hogy mi Trianon óta folyton sírunk és teme tünk. Siratjuk fajunk súlyos tragé diáját és temetjük szakadatlanul a legértékesebbeket... Legeslegvégül azt jelentsd, hogy a Verchovina folyói másfélévtized óta bánatosan csörgedeznek s mel­lettük az örökzöld fenyvesek a Te és a mi álmainkról: a magyar feltá madásról suttognak... Tarnócay R. István Bodor Zsigmond földbirtokosnál kasszafuró betörők garázdál­kodtak az éjjel Háromezer pengő készpénzt vittek el Veszedelmes kasszafuró betörők garázdálkodtak az éjjel Bodor Zsig­mond Széchenyi utca U. számú há­zának irodahelyiségében. Közvetlen a kapubejáratánál van az irodahelyiség, amelyben az ud­varra eső falnál áll a régi tipusu, nagy páncélos pénzszekrény, mely­nek ajtaján hármas zár van. Az irodát Klein Henrik gazdasági könyvelő tegnap este gondosan le­zárta és a kulcsokat a lakásban hagyta. A nagy pénzszekrény hár­mas ajtaját a szokásos gondossággal zárta le és a kulcsokat magához vette. Ma reggel fél 8 órakor Bodor Zsigmond földbirtokos szobaleánya vette észre, hogy az iroda ajtaja nyitva van s a páncélszekrény is fel­törve áll. Azonnal értesítették a be­törésről a rendőrkapitányság bűnügyi osztályát, ahonnan detektívek siettek a helyszínére, ahol a nyomozást azonnal megkezdték. Megállapították, hogy az iroda aj­taját kulccsal nyitották ki s a nagy páncélszekrényt villamos erejű olvasztóval és fúróval meg­fúrták és az ott elhelyezett cca 3000 pengőt elvitték. Az összes fiókokat kihányták, mindenütt pénz után kutattak. A pénzszekrényből élvitt pénz 100, 50 és 20 pengős címletekben volt, 700 pengőt pedig 5, 2 és 1 pengősök­ben vittek el. A rendőri nyomozásnak már az első órákban komoly gyanúja van a betörők személyére vonatkozólag s igy minden remény megvan ahhoz, hogy a vakmerő gfbetörők rendőr­kézre kerüljenek. Életfogytiglani kényszermunkára Ítélték a királygyilkos usztasákat Paveilcset, Persecet és Kvaternikot in contumatiam halálra ítélték A marseillei Királgyilkossági bün­ügyben a védőbeszéd-ík elhangzása után az elnök a kérdéseket olvas­tatta fel. Az esküdteknek 32 kér­désre kell felelni. A kérdése* tol­mácsolása után az esküdtek tanács­kozásra vonultak vissza. 21 óra 45 perckor az esküdtbíróság az esküd­tek verdiktje alapján kihirdette az ítéletet. Mindhárom vádlottat élet­fogytiglani kényszermunkára Ítélték. Az ítélet kihirdetése és lefordítása után a csendőrök a vádlottakat ki vezették. Az elnök berekesztette a tárgyalást, majd nyomban ezután kijelentette, hogy megnyitja az uj főtárgyalást, a három szabadlábon ievő vádlott ügyében, akiket a kar­hatalom nem tudott kézrekeriteni. A bíróság a vádlottak távollétében ítél­kezett. Exen a főtárgyaláson az es­küdtek nem szerepelnek. A három szóban lévő vádlott: Pavelics, Per sec ezredes és Kvaternik. A törvény értelmében a vádlottak távollétében önműködően a legmagasabb bünte­tést kell alkalmazni. Ennek értelmé ben a három vádlottat halálraitálték. A. tábla jogerősen fel­mentett egy nyíregyházi ügyvédet a sikkasztás vádja alól Dr. Ruzicska Jenő nyíregyházi ügy­véd sikkasztással vádolva állott ter­nap a debreceni ítélőtábla előtt. Az eset 1930-ba nyúlik vissza, amikor Koi Dénes megbízta az ügyvédet azzal, hogy nyirkércsi földjére sze­rezzen vevőt. Minthogy ennek a bir­toknak egy része kiskorú gyermekei nevére volt iratva, az ügyvéd előbb kijárta az árvaszéken, hogy a kis­korúak részét is el lehessen adni szabadkézből. Az árvaszék ehhez elvben hozzá is járult, de azzal a megszorítással, hogy a vétélárat az árvaszéknek kell befi?etni, hogy a tehermentesítést az árvaszék intéz­ze el. A földre került is vevő Zajác Ist­ván személyében, aki hosszas rábe szélés után eladta s?ját birtokát és megvette a Koi-féle földet. A szer­ződést ugy fogalmazták meg, hogy a vételárat nem az árvaszéknek fi­zeti ki, hanem az ügyvéd kezeihez. Dr. Ruzicska a 16 ezer pengős vé telárat a kitelezők kielégítésére for­dította, de mivel az ingatlanon lévő adósság cca 35 ezer pengőre rúgott, ebből nem lehetett az adósságot ki fizetni. Az árvaszék sem adta hoz­zájárulását ehhez a vételhez és vég­eredményben Zajác a birtok felét, 1 Minden pénteken este HALVACSORA a Klein vendéglőben. Szegedi halászié túrós csuszával! Haltülönlegességek! 36 kat. holdat kapott 20 ezer pen" gős tehe;rel. E vételeladás miatt az ügyvéd ellen sikkasztás cimen indult eljá­rás és mert megszegte az árvaszék tiltó rendelkezését, a nyíregyházi tör­vényszék négy hónapi fogházbünte­tésre itálte. Fellebbezés folytán a táblán Lá­bos Béla tanácselnök tanácsa elé került az ügy. A tábla felmentette dr. Ruzicskát a vád alól, mert az adásvételi szerződésben benne foglaltatott az a pont is, me • lyet sz elsőfokú bíróság figyelmen kivül hagyott, mely szerint az ügy­véd anyagilag felelős az üzlet le­bonyolításáért, ha jóváhagyás nél­kül viszi azt keresztül. Másrészt a fedezet is megvolt a birtok teher­mentesítésére, Zajác többi ingatla­naiban. A vád az ítéletben megnyu­godott s igy az jogerős. A külföldön 610 magyarok visszatelepítése Perényi Zsigmond báró egyik he­tilap hasábjain rámutat arra, hogy nemzeti és gazdasági szempontokból egyaránt kívánatos — a többi kul­túrállam mintájára — a külföldön élő mintegy kétmilliónyi magyarság­nak megszervezése és állandó kap­csolat teremtése köztük és az anya­ország között. Felveti a gondolatot, hogy a ké­szülőben lévő birtokpolitikai akció­val kapcsolatban gondolni kellene az elszakadt, de hazavágyó külföldi magyarok visszatelepítésére, akik a telepítéshez anyagi erővel is rendel­keznének. De a külföldön maradó magyarokra is gondolni kell és a nemzeti érdekek védelmében hiva­talos magyar állami kiküldötteknek kellene időnkint meglátogatniok a külföldön élő magyarokat, helyze­tük, kívánságaik megismerése cél­jából. Szegődségi levél kapható hivatalában, Bethlen ucca 1. (Városháza-épület.) — Tinta Matyi 20 fillér az Uj­ságboltban. Radikálisan tisztítja a tintás ujakat.

Next

/
Thumbnails
Contents