Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 26-50. szám)
1936-02-29 / 50. szám
21 .^idfti. SZABOLCSI HIRLAP (Trianon 16.* február >6 29 — Hasmütétek utáni időszakokban reggelenként egy pohár természetes „Ferenc József keserűvíz igen kedvelt, nagyértékü hashajtó, amely a belek tartalmát biztosan felhigitja és azt minden fájdalom okozása nélkül néhány óra alatt könnyen levezeti. Bolognától—Kisvárdáig Nem egy rendkívüli esemény, úgyszólván mindennapi eset. Két fiatalember, kik azok közé a sok ezrek közé tartoznak, kik matúra után kénytelenek voltak elhagyni az országot, az otthonukat, hogy külföldön idegenbe próbálják folytatni, amitmegkezdtek, — tovább tanulni. — Két szimpatikus megjelenésű derék fiatalember — ruhájuk régi, kopott, de tiszta jószabásu — vigyáznak rá, hiszen valószínűleg ez az ünneplő. Mind a kettő jeles érett volt, — s aztán az eredménytelen kérvényezőik _ s végül el kellett hagyniuk hazájukat, ki kellett menniök külföldre. Olaszországba — Bolognába. — Beiratkoztak a mérnöki fakultásra — kínlódtak — koplaltak, de tanultak. De minthogy semmi sem tart örökké, az a kis pénzük is elfogyott, melyet utóljára kaptak itthonról. _ Most itt vannak Kisvárdán. — Bolognától — Kisvárdáig utazni városról-városra, faluról-falura, hogy még egy utolsó kísérletet tegyenek azoknál a jó embereknél, kik velük éreznek. — Két fiatal mérnök hallgató abszolutórium előtt állanak és nincs pénzük. Két fiatalember tragédiája. Es ez a rideg valóság szinte visszatükröződik a két fiatal elcsigázo&t arcról. — Megismerkedünk, — és már mint régi jóbarátok megyünk tovább mintha együtt indultunk volna el Bolognából... — Örömmel sietek segítségére a két kollegának, hiszen ez a legkevesebb amit tehetek... — Látod igy a legkellemesebb utazni, különösen az ilyen kéjutazásra, mondja nevetve a kisebbik, s azután odalép a trafik pavillonhoz és 10 drb nikotex leventét kér, aztán hozzám fordul és megkínál. _ Ma jó napunk volt hát nikotexet szivünk... (R- L.) 1 nagymosás után ellopták egy szegény család ruháit Baconi Ferenc Szarvas utca 66. szám alatti cipészsegéd felesége szerdán nagymosást tartott. A ruhákat a késő délutáni órákban az udvarra tette ki száradás végett. Baconiné néhány percre bement a szobába, de ez a kevés idő is elég volt ahoz, hogy egy besurranó tolvaj összeszedje a ruhákat és odébb álljon. A megkárosított család kétségbeesetten várja á lelkiismeretlen tolvaj kézrekeritését, aki teljesen fehérnemű nélkül hagyta ."a négy kis gyermeket. De az ellopott ruhák között volt a két nagyobb leányka felsőruhája is, úgyhogy azóta iskolába sem tudnak menni. Baconi Ferencné minden percben várja az uj jövevény érkezését, akinek a pólyáit is magával vitte a tolvaj. A tettes kézrekeritésére a rendőrség széleskörű nyomozást indított. Szegődségi levél kapható lapunk kiadóhivatalában, Bethlen ucca 1. (Városháza-épület.) Fegyverrel és baltával támadtak a pénzügyi nyomozókra a dohányÖzv. Reismann Lajosné földbirtokos nyirtasi birtokán az utóbbi időben két dohánykertész, Pető György és Pető Sándor állandóan dézsmálták a pajtában felhalmozott dohánykészletet. Az utóbbi időben valósággal elárasztották a környéket lopott dohánnyal, úgyhogy a pénzügyőrség nyomozói napokon át erélyes nyomozást folytattak. A nyomozás szálai a Petó testvéirekhez vezettek. Dr. Vitányi Albin a kisvárdai kerület vezető főbiztosa két civilruhás nyomozóval meg is jelent Pető Sándor házánál, deamikor benyitottak szobájába Pető fegyvert szegezett a kötelességüket teljesítő pénzügyőrökre és valósággal vérbenforgó szemmel farkasszemet nézve velük, megszólalt : — Aki megmoccan, agyonlövöm — és hangos kiáltozással hívta fel az (istállóban tartózkodó fivérének a figyelmét a számukra nem kellemes látogatókra. Pető György, hamarosan ott istermett élesre köszörült baltával, de? mielőtt azt Dr. Vitányi Albin felér sújtotta volna, lefogták és a gyilkosszerszámot elvették tőle. Pető Sándort és Pető Györgyöt nyomban bekísérték és őrizetbe vették. A tanyán megtartott házkutatás eredménnyel járt, mert másnap a. nyitott kútban mintegy 100 kil6 dohányt találtak, arait' Pető György dobett a katba, miközben bátyja feltartóztatta* a pénzügyi nyomozókat, A Pető testvérek ellen a büntet eljárás megindult. Megboldogult férjem vendéglőjét, a Bableves csárdát az ő szellemében tovább wezetem. Kérem az uri közönség szíves támogatását özv. Ráez Marcmé Tizenkét évi fegyházra ítélték a gyulai memrassziaygYilkas kereskedősegédet Az elmúlt év november hó 3-án halálos végű szerelmi dráma játszódott le Gyulán. Szabó József keres kedösegéd három revolverlövéssel agyonlőtte Márky Hédit, a gyulai társaság egyik legismertebb és legszebb leányát, dr Márky Imre ny. pénzügyi tanácsos és báró Wimmersperg Marianna menyasszony leányát. Márky Hédi szülei Szegeden élnek, a kisleány azonban 3 éves kora óta Gyulán lakó nagynénjénél, öav. Varga Gézánénál nevelkedett. A közszeretetben álló urilányt 1933. karácsonyán eljegyezte Scheibert László gyulai könyvkereskedő, akinek az üzletében állott alkalmazásban Szabó József mint segéd. Az üzlet gyakori vendége volt Márky Hédi, aki az eljegyzés után igyekezett kitanulni a könyvszakmát. Márky Hédi gyako i látogatásai felkeltették a csenevész segéd figyelmét s egy egzaltált ember rajongásával beleszeretett főnöke menysszssonyábi. November 3-án Szabó megjsíent Márky Hédi lakásán. Tudta, |hogy Vargámé misén van. Márky Hédi kék pizsamában melegedett a tűz mellett, amikor Szabó, belépett a lakásba. Szabó a leánnyal szemben erőszakosan lépett fel, majd mikor a leány ellenállt, Szabó revolvert ragadott s háromszor a leányra lőtt. A harmadik lövés után Márky Hédi összeesett.s nyomban meghalt. Szabó az eset után önként jelentkezett a rendőrségen, ahol őrizetbe vették. Tegnap ítélkezett a bűnügyben a gyulai törvényszék. Zárt tárgyalás után este fél 9 órakor hirdették ki az ítéletet. A bíróság Szabó Józsefet szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek s ezért 12 évi fegyházra ítélte. Az ítélet indokolását ismét zárt tárgyaláson olvasták fel. Megérkeztek a tavaszi szövet újdonságaim: Selyem különlegességek Gyürhetetlen ruhaanyagok szokatlan olcsó árban árusítom. — Kéressen fel, szívesen megmutatunk mindent és nem beszéljük rá semmire sem Ha mégis vásárolna, ugy elégedetten fog távozni, mer. jót és olcsón vásárolt. mm selyem, szövet és rőfös Versenyüzlete, Bethlen-u. 2. szám. (Ujságbolt mellett.) Schwartz Dezső Révész György: Nyelvrokonaink Értékes és nagy élvezettel hallgatott előadást tartott a Népfőiskolán Révész György tanár nyelvrokonainkról. A nyelvrokonságról nem tud mindenki s nyelvtudományunk fejlettsége ellenére is közönségünk igen keveset tud a magyarság faji és nyelvi rokonairól. Révész György előadásában azt a homályt igyekekezett eloszlatni, mely a közönség körében a nyelvrokonság körül van. Elsorolta azokat az elméleteket, melyek a magyarságot a szittya, zsidó, török népekkel hozták rokonságba, nemcsak a régmúltban, hanem még a mult században is elmondotta Vámbéry Ármin nagy harcát Budenz-cel, a mai finn-ugor nyelvtudomány megalapítójával. Vámbéry és kortársai szégyelték a finnugorok halzsirszagu rokonságát s igy inkább a török rokonságot igyekeztek bebizonyítani, mely igen tetszetős elméletnek tűnt fel addig, amig csak a nyelvünkben előforduló török jövevényszavakat vették figyelembe, mdyek hangalakjuk ban is igen hasonlítanak a megfelelő török szavakhoz s mai életformánknak, a földművelésnek jelentős kifejezőkészletét alkotják. A magyar nyelv gramatikai felépítése s ősszavaink: a névmások, egyszerű számnevek, az ősfoglalkozísra: halászatra, vadászatra vonatkozó szavak azt bizonyítják azonban, hogy nyelvünk mégis inkább a finnugorsággal rokon, azokkal a népekkel, melyek még ma is nagyrészt az őshaza vidékén, a mai Oroszország területén élnek. Azok a török szavak, melyek nyelvünkben előfordulnak s melyeknek alapján Vámbéryék a rokonságot igyekeatek bebizonyítani, csak jóval később, vándorlásunk közben, a Kaukázusban kerültek nyelvünkbe. Igy a török szavak csak jövevényszavak, olyanok, mint nyelvünk szláv, germán, latin, újlatin, héber, perzsa, oszét, stb. jövevényszavai. Előadó példákkal is illusztrálta, hogy a finnugorsággal való rokonságunk mennyire kétségtelen. Azután az egyes finnugor népeket mutatta be: a finneket, mordvinokat, cseremiszeket, zűr jéneket, yotjákokat, mur. vogulokat és osztjákokat. Ezek közül a finnek a legműveltebbek, az egyetlen nép valamennyi rokonunk közül, akik önálló állami életet élnek. többiek Oroszország területét lakják, s közülük egyedül a zűrjének értek el némi műveltségi fokra: ők látják el kereskedelemmel a szomszéd népeket. A mélyen szántó és nagy tudományos felkészültségről tanúskodó előadást a hallgatóság nagy élvezettel fogadta. — Nadragulya-levest ivott az öngyilkos molnár. Szammer István 54 éves pápai molnársegéd, aki hosszabb ideje munka nélkül volt, afeletti elkeseredésében, hogy az élet számára semmiféle jót nem hozhat, „nadragulya-Ievest" készített és azt megitta. Az életunt molnárt életveszélyes állapotban szállították kórházba. LAPUNKAT PÁRTOLJA, HA A „NYIRVIDÉK-SZ ABOLCSI HÍRLAPIBAN HIRDETÓ CÉGEKNÉL SZERZI BE SZÜKSÉGLETEIT