Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-26 / 47. szám

2. «1da1. JSIYÍRVIDÉK „ SZABOLCSI HIRLAP (Tnanon 16.) 1936. február 26 Ki ruháját szereti, ezt a cimet följegyzi I Ruhája uj marad, ha azt garantált vegyileg tisztittatja. Höl^veim és Uraim ! Nő i vegytisztitását modern iini mi dán tipusu három motoros gépen esz­közli, garantált 100 százalékos kivitelben, valamint ruhák festését bár­mely szinre a legolcsóbban. Fehérnemű, frak ingek, kemény gallérok a megszokott fővárosi munka teljesítéssel. PAPP LASZLO vegyi üzeme, Nyíregyháza, Vay Ádám-u. 65. Tel. 501 Főüzlet Széchenyi-ut 2. szám. Telefon 509. Ezrek kisérték utolsó útjára Rácz Marcit Még az élet meleg, friss színeiben áll előttünk arca, fején ezüstös haj s amint ráhajol a hegedűre nagy nótakedvtelésének egy-egy ihletett perceiben, a fehér haj fénye ugy hullt a nótafára, mint nyári égbolt fényessége az organavirágos ker­tekre. A legnagyobb muzsikusok közé tartozott, az uri prímások so­rába, akinek kezében nem szerszám a hegedű, nem mesterség fája, ha­nem apostolkodás, szívből áradó, szivhez férkőző, hóditó a hangja. Most már künn álmodja nótás álmait a temetőben Rácz Marci, a Benczi Gyulák örököse, tüzes dallamök, sugó, epedő magyar pianisszimók és érzés-vihart, szenvedély-lángot lob­bantó magyar fortisszimók szug­gesztív muzsikusa, Nótázásának vil­lamos árama sok ezer szivet telitett meg, sok ezer ember életében örök üdeségben illatozó emlék az ő nótája, egy éjszakának, társasebéd­nek, táncos hajnalnak élményé, amely a mult egyik legszebb öröksége. Nem csoda, ha temetése ezreket mozgatott meg. Tegnap délután, amikor a Nyírfa-utcai házának ud­varán virágok dus szirmai ölelték át ravatalát, hömpölygő sokaság özön­lött a gyászház felé és szorongásig megtöltötte az udva rt. Esőben, csa­takos sárban is jöttek a barátok, tisztelők, a néptömegek, hogy feje­delmi temetést rendezzenek a nóták fejedelmének, a nagy nyírségi ci­gányprímásnak, akinek korai halálát ugy megkönnyezték, akik csak egyet­len egyszer is rabjává lettek édes­bús nótázásának. A temetésen megjelentek a város közéletének reprezentánsai, katonai, polgári társadalom számos kitűnő­ségei, Sarvay Elek, a vármegye fő­ügyésze, Juhász Mihály városi fő­jegyző, a polgármester helyettese, a hadsereg tisztikarának számos tagja, intézmények, hatóságok, egyesületek képviselői nagy számban. A ravatalon a család koszurui mellett ott láttuk Magyari Imre, Bura Sándor budapesti prímások, dr. Garay Gyula ügyvéd, [felelős szerkesztő és felesége, Papp Lajosék, a Korona személyzete. A „Körsör­asztaltársaság" koszorújának felirata: „Nótáidat szivünkbe zártuk" A ka­szinói fiatalság koszorújának szallag­ján ezt olvashattuk: „Igaz szeretettel, akik ugy szerettek" Koszorút küldött Rácz Marci vendéglőjének a Bableves csárdának személyzete és számos is­merős, sok-sok jóbarát. Pergett az eső, mikor felhangzott a zsoltár: Te benned bíztunk elei­től fogva ... A téli ég sirtakönnyeit Rácz Marci primás koporsójára. A zsoltár után Nagy Lajos ref. lelkész mondott ihletett szépségű imát és búcsúbeszédet. Isten teremtményei­nek 2csudáiról beszélt, a nótáról, harmatcsepről, vadgalamb sírásról, amelyekhez foghatót embe'r művé­szete ki nem formálhat, kőbe nem véshet, zenébén meg nem szólal­tathat. És a magyar dal mestere ezeket a csodákat szólaltatta meg, a mámor aranyporát szórta, dallamaiban ma­dár dalolt, vihar mennydörgött, ma­gyar vigadás, magyar bánat tüze égett. Rácz Marci nótázásával apos­toli munkát végzett, lelkeket ihle­tett, sziveket telitett a tiszta érzés szépségével. Most a tündöklő szikra elhamvadt, az egyszerű kebelben dobbanó királyi sziv itt pihen a ko­porsóban. De fiában uj fényre, uj lángolásra gyul művészete es hal­hatatlan erővel él tovább a magyar dalban. A költői búcsúztató után felhang­zott Rácz Marci zenekarának utolsó Isten hozzád ja, Ghandi primás ját­szotta az árván maradt banda élén a primás legkedvesebb nótáját: Lekaszálták már a rétet... A szemekből kicsordult a fájda­lom könnye, a síiv üzenete, búcsú­ja, a könny, mely annyiszor meg­csillant a szemben, mikor Rácz Marci hegedűje magyar bánstot siratott... Azután megindult a hatalmas so­kaság a Vay Ádám utcán át az Északi temető felé. A siük utcákban megtorpant az óriási tömeg, amely betöltötte a Vay Ádám utcát. A Vay Ádám utcában felsorakozhatott az egyesített zenekarok menete is, A vidék számos prímása állt be a ze­nekarba és búsongó dallam hintett virágokat a koporsó elé. A temetőb:n a simái Nagy Lajos lelkész mondott megható imát, majd magyar dalok zendültek meg, a he­gedű zokogott a sir felett, amelyben örök pihenőre tért egy szépséghirde­tésre, vigasztalás jóságára teremtett ember, egy nagy magyar primás, Rácz Marci. Takarékba helyezte a lopot pézt a Patakon elfogott sokszoros templomfosztogató Sárospatakan a róm. kath. temp­lomban teltenérték perselyfosztoga­tás közben Varga Berec József sajó­szentpéteri géplakatos segédet. Az elvetemült templomfosztogató kihallgatása során elmondotta, hogy álkulcs, kalapács és patkószeg segít­ségével hatolt be a templomokba és azokkal bontotta fel a perselyeket is. Egyszerre azonban nem fosztott ki minden perselyt, hogy egyhamar ne jöjjenek rá a fosztogatásra. Több helyen az istentisztelet után bezárat­ta magát a templomba, ahol a pa­dok között bujt meg a sekrestyés elől. Az óvatosság kedvéért a lopott pénz egyrészét a szomszédos köz­ségekben a postatakarékpénztárban helyezte el. Bünlajstromának összeállítása so­rán megállapították, hogy Varga Ben­ce József fosztotta ki a miskolci Szent Anna templom perselyeit is. Azonkívül Sajószentpéteren, Forrón, Putnokon, Sajónémetiben, Felsőnyá­rádon, Sajókazincon Bánhorváton, Sajónémtiiben, Hejőcsabán, Albauj­szántón, Rátkán, Perecesen, Beke­cien, Sajóládon, Sajószentpéteriben fosztotta ki a római és görögkatoli­kus templomok perselyeit. — Siesta Sanatóríum, Buda­pest, I. Ráth György u. 5. A Kis Svábhegy aljában, a város bármely részéről könnyen megközelíthető he­lyén, 9700 négyszögöles park köze­pén. A modern orvostudomány és higiénia követelményeinek megfele­lően átalakítva és gyökeresen újjá­szervezve. Belgyógyászat, (klinikai rendszerű beteg észlelés és kivisz­gálás, a legmodernebb Röntgen be­rendezés diagnostikai és therápia cél­jaira, vegyi és bakt. laboratórium, electrocordiograph, bélfürdők, orvosi vezetés alatt működő villanyüzemü konyha stb.) Sebészet: (három mű­tőterem a nagysebészet, gégészet, urologia céljaira). Nőgyógyászat: szü­lőszobák, és nőgyógyászati mütőter­mek. Vizgyógyintézet, rövidhullámú kezelés, fekvőcsarnokok. Klinikai (tár­sas) kórtermek, külőnszobák és luxus appartementek. Polgári árak! Saját szabadalmu orvoshivó! flz ipartestilleti vendéglő értesiti az ipartestület igen tisztelt tagjait és azok ven­dégeit, hogy e hó 26-án „Hamvazó szerdán" délelőtt 10 órától kezdve egésznap szívesen látja „Heringsalátára" vendégül. Sza bölcs várniegy e a deb­receni Orvosi Kamarához tartozik A belügyminiszter'rendeletet adott ki, amelynek éríe'mében az orvosi rendtartásról sióló törvénynek a ke­rületi kamarák s az országos kamara megalakítására vonatkozó rendelke­zései február 25.-én hatályba lépnek. A törvény egyéb rendelkezéseinek hatálybaléptetéséről a miniszter az országos kamara megalakulása után fog intézkedni. A miniszteri rendelet megállapítja kamarák számát. A kamarák száma 8. A harmadik kamara székhelye Debrecen. Ez a kamara magába fog­lalja Bihar, Hajdú, Jásznagykunszol­nok, Szabolcs, Ung, továbbá Siatmár, Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyéket. Sajókazincon 45 bányászt elzárt a külvilágtól a földbeomlás Űt és fél árai emberfeletti munkával sikerűit kimenteni a bányászokat Nagy riadalmat okozott tegnap délután egy csaknem végzetessé vál­ható szerencsétlenség Sajókazincon, az Ádámvölgyi-féle szénbányában. A bányában földbeomlás történt s a földtömeg 45 munkást elzárt a kül­világtól. A veszedelmes helyzetbe került bányászokat órákon át tartó megfe­szített s emberfeletti munkával sike­rült éste 8 órára kimenteni az akna­sirból. Az Ádámvölgyi bányában hétfőn délután 60 munkás vájta a szenet. Három óra tájban hirtelen óriási ro­baj hallatszott, amelynek döidülését a föld felszínén is hallani lehetett. A bányászok rémültea hagyták abba a munkát, izgatott futkosás ke letkezett s az a csoport, amelyik a tárna jobboldali részén dolgozott, rémülten állapította meg, hogy föld­beomlás történt, amely teljesen el­zárta őket a külvilágtól. Az elzárt bányarészben 45 munkás szorongott s kétségbeesetten várta sorsának jobbra fordulását. A rémület első percei után egy kis megkönnyeb­büléssel vették észre, hogy a be­omlás a szellőztető akna nyílását nem zárta el, tehát levegőjük lesz s most már reménykedni kezdtek, hogy társaik ki tudják szabadítani addig, míg éhséggel birják. A bányavezetőség a szerencsétlen­ség után nyomban megkezdte a men­tési munkálatokat. A megszervezett segélycsapatok emberfeletti erővel kezdtek hozzá a 10 méter hosgzu­ságbin leomlott földtömeg eltávolí­tásához. Közben a munkások hozzátartozói között pánikszerű rémület lett úrrá s többen az izgalomtól el is ájultak. Az emberfeletti munkának azon­ban este 8 órára már eredménye lett, mert annyira megvéknyodott a bá­nyászokat elzáró földtömeg, hogy a segélykiáltásaikat is meghallhatták s megnyugtathatták a hozzátartozókat is, hogy emberéletben nem esett kár. Ei;y félóra múlva pedig már olyan rést tudtak ásni a töldtömeg felső részén, hogy a bentrekedt bányászok kimenekedhettek. A miskolci bányakapitányság ma száll ki a helyszínre, hogy a' föld­omlás okát magállapitsa.

Next

/
Thumbnails
Contents