Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-22 / 44. szám

2. JSÍYÍRVIDÉK ^ JZABOLCSI HÍRLAP n>'nno" !6 > '> 6 február - 22 Költözködés miatt az összes refösáruk minden elfogadható áron kerülnek eladásra Zöldhelyinél Zrínyi Ilona-utca 1. szám. A vármegye közönségéhez az inség sorsjátékáról A nagydíjak: motorbicikli, Singer varrógép, teljes konyltaberindezés, rádiók, vászon, selyem, bőráruk, több mázsa cukor Régen volt róla szó, hogy a vármegye egyes részein a tavalyi nagy szárazság folytán katasztrófáiig volt a termés. Talán feledésbe is ment már, hogy tavaly nyáron egy pár községünk határát óriási jégverés puszii otta. Ugy gondolom, hogy helyénvaló újból emlékeztetni mind nyájunkat az emiitett elemi csapásokra, mert különben talán el se tudnánk képzelni, hogy csak a négy Ínséges járásban 4000 férfi, 21.000 családtaggal ment neki ellátatlanul a télnek. A kormány és vármegye rendelkezésére álló pénzből az államépitészeti hivatal a Tisza társulat és Nyirviz-társulat által különös tekintettel az Ínséges vidékekre Összeállított munkatervvel igyekeztünk valamennyire segíteni szükségben szenvedőinket. Most jön azonban a nélkülözések legnehezebb része, a tél utója és a tavasz eleje. Amellett fogytán a hivatalos segítség, ami nem meglepetés, hisz ősz óta tudott dolog, hogy a tavaszt kivárni társadalmi segítség nélkül el sem képzelhető. A társadalmat sikerrel szólítani fel adakozásra, nem könnyű feladat. Hogy eredmény legyen, bizalom és pénz kell hozzá. Ugy gondolom, hogy én ezt a bizalmat bátran kérhetem Szabolcsvármegye társadalmától, mert a közönség, a közvélemény, ha velem elégedetlen lesz, — bármikor elcsaphat, mert addig vagyok méltóság birtokosa és álláshalmozó törvényhatósági tag, gazdaköri elnök, felsőházi tag, amig a közvéleménynek tetszik. Ha eddig még nem csaptam be a közönséget, ebbe az inségakcióba is belemehet minden rizikó nélkül. A nehezebb dolog a másik. A pénz. Igaz, hogy ebből lehet sok is, meg kevés is, de elég soha. Mégis ugy érzem, hogy egy sorsjátékra, melynél értékes, praktikus és szép díjazás van, ahol a sorsolás és díjkiosztás tisztességes kivitele biztosítva van, egy ilyen önsegélyezésre, ameiy a saját vármegyénk nyomorba jutott embertársainak a mindennapi szűkös kenyerét biztosítani van hivatva előmozdítani, — kell, hogy elég pénz legyen, A pengős sorsjegyekből befolyó összeg az utolsó fillérig az ínségeseknek jut, a sorsjátékra olyan dijakat gyűjtöttünk, hogy érdemes mindenkinek, katonának, csendőrnek, pénzügyőrnek, civilnek, öregnek, fiatalnak, nőnek, férfinak, gazdálkodónak, iparosnak, kereskedőnek, hivatalnoknak, méltóságos, nagyságos, tekintetes asszonynak, urnák, falusi embernek, városinak, vidékinek, egyszóval minden rendű és rangú emberfiának megpróbálni a szerencsét, amikor egyúttal nyomorba jutott megyebeli embertársainak megsegítését is előmozdítja. A sorsjáték nagy dijai azok az adományok, amelyeket Budapesten adományoztak. Motorbicikli, teljes polgári konyhafelszerelés, Singer varrógép. Rádió gépek, vászon, selyem, bőráru több 4000 P értékben. Őszinte tisztelettel emlékszem meg európai hirü nagy iparvállalataink, mint Weisz Manfréd, Rimamurányi, Goldberger, Pamutipar, Cukoripar, Hitelbank, Rádiósok, Cnniura, báró Weifner, Singer varrógép etc. jószívű vezetőiről és a többi nagylelkű adakozóról és hálás köszönetet mondok nekik itten is, mert bizony mondom, hogy elsősorban az ő segítségük kellett ahhoz, hogy egy ilyen nagyszerűen díjazott sorsjáték megrendezésével jöhessünk a vármegye közönsége elé, Nem beszélek rosszmájú, mindig gáncsoskodó, örökösen elégedetlen, folyton kritizáló, de soha nem produkáló egyénekről. De meggyőződésem, hogy a nagyközönség, azok, akik a túlnyomó többséget, akik a jót akaró, segíteni kész nagy közvéleményt alkotják, akik örülnek, ha valami igazságos és jó sikerül, akik ha valami jót tesznek, örömkönny fakad a szemükben, akik csak néha muszájból ártanak, de gyakran öröm mel segítenek, az alapjában véve jó emberek, akik mi majdnem mindannyian vagyunk, azok mind szívesen fognak résztvenni a sorsjátékban. Jó kedvvel, örömmai fogjunk neki a munkának. Ne legyen egy keresztelő, egy lakodalom, egy mulatság, egy baráti kártyázgatás, ahol pár pengő megfordul, hogy sorsjegyvételre ne jusson. Teljen benne örömünk, hogy a sok jajgatás közepette mi szabolcsiak a magunk emberségéből akarunk és tudunk segíteni. Hitem, hogy fog is sikerülni és a jó Isten áldása lesz minden jóakaratú emberen. Xípthay László fia bor... Legyen tokaji bor! 1 liter édes szomorodni 88 fillér. vitéz TORNAY ISTVÁN fűszer és csemege üzletében, Bethlen-utca 4. Telefon 126. szám Péter Károly: A világháború drámájának okai A Népfőiskolán Péter Károly, a Kossuth gimnázium tanára, a kitűnő iró tartott előadást a világháború okairól és következményeiről. Bevezetésben rámutatott arra, hogy azok az okok, amik 1914 ben a világháborút kirobbantották, már a negyvenes évek szabadságharcát követő időkben keletkezett európai feszültségben feltalálhatók. Európát két nagy kérdés foglalkoztatja különösképen: a német birodalom kialakulása és a keieti, s vele kapcsolatban a balkáni kérdés. Németország a napóleoni háborúk idején szétszakad, részekre hull, s birtokáért két hatalom verekszik: az osztrák és porosz. 1866 ban Kőnigratznél győznek a poroszok, megalakul porosz fenhatóság alatt a német szövetség, majd 1871-ben Sedánnál a franciák felett aratnak győzelmet a poroszok, s január 18-án Versaillesben, ugyanabban a tükörteremben kiáltották ki I. Vilmos poroszkirályt németcsászárrá, amelyben a világháború után a franciák diktálták a német békepontokat. Erre a revansra 71 óta készültek a franciák, s ez állandó ellentétet szült a két hatalom között. Hozzá járult ehhez a marokkói kérdés s a két állam későbbi gyarmatpolitikai ellentéte is. Nagy feszültségre mutat rá Keleten is, ahol Ausztria-Magyarország és Oroszország érdeke . ütközik össze a balkáni kérdésben. I A szüntelenül növekedő pánszláv izgatás, Oroszország balkáni uralomra törése veszélyezteti a monarchiát, s több ízben nagy ellentétre, végre háborúra vezet. Rámutat az angol—orosz ellentétre, amely Oroszország törökországi politikája, főleg a Dardanellák megszerzésére irányuló törekvés állította ellentétbe a két hatalmat, valamint a németangol ellentétre, amit Németország balkáni török politikája, a bagdadi vasút kiépítése, gyors tengeri fegyverkezése s a német gyarmatpolitika robbantott ki. E feszültség a huszadik század kezdetén folyton fokozódik. 1906 ban Németország a marokkói kérdésben megegyezik a franciák— Az ülü életmód kőverkeztében jelentkező bajoknál, különösen jóltáplált egyéneknél, a régbevált természetes „Ferenc József" keserövizzel — reggelenként fél pohárral — gyakran feltűnő jó eredményeket lehet elérni! kai, 1907 ben létrejön az egyesség Oroszország és Anglia között amikor Perzsián osztozkodtak meg, de nem tudják megoldani a Dardanellák és a Balkán, valamint a német keleti és nyugati politika szülte ellentétet, ami Franciaország, Anglia és Oroszország szövetségére vezet (nagy entente) s szövetségre kényszeríti a monarchiát, Németországot és Olaszországot. A háború előjátékának tekinthető a tripolisxi háború. — Olaszország 1911—12 ben megtámadta Tripoliszt s elfoglalta Törökországtói Ei a háború mindennél világosabban mutatta a török hatalom nagy sülyedését, mire Szerbia és Bulgária még 1912-ben megindította a balkáni háborút, s Törökország a Balkán nagy nagy részéiől kiszorul. Ettől kezdve állandó Szerbia izgatása a monarchia ellen, a tüzet Oroszországból élesztik, míg végre ez a feszültség Ferenc Ferdinánd és neje meggyilkolására és a végleges leszámolásra vezet. A világháború utáni békekötéseket ugyanazok az indokok mozgatják amik a háborút kirobbantották, ezek között elsősorban a kiengesztelhetethn francia námet gyűlölet s ennek esett áldozatul hazánk is. A történelmi eseményekbe beleszövi a lezajlott idők alatt megváltozott Európa társadalmi, ipari, kereskedelmi átalakulását, rámutatva azokra a problémákra, amiket a változott idők vetettek felszínre, azok ma is megoldatlanok, s arra a feszültségre, amit az igazságtalan békekötések idéztek elő, s amik ma is izgalomban tartják az egész világot. E békekötések oldották meg a világháború előtti problémákat, s a kiengesztelődés helyett még az 1914 előtti időknél is napyobb feszültséget idéztek elő a nagy- és kishatalmak között. Az előadás, melyet a kiváló történelembuvár bámulatos könnyedséggel és meggyőző erővel tartott meg, nagy feltűnést keltett. Az előadót a közönség nagy figyelemmel hallgatta meg, s utána lelkesen ünnepelte. Átlag 60—150 fillért takarít meg Budapesten minden d«rab színházjegynél, ha Provincia pengőszelvénryel váltja. A Provincia Utazási és Jegyiroda helyi képviselete a Nyirvidék-Szabolcsi Hírlap kiadóhivatala Bethlen-utca 1. Telefonszám 77.