Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-17 / 13. szám

4. oldal. sz JNfrÍRVIDÉK ABOLCSI HÍR HIRLAP (Trianon 6.) 19:6. január hó 17 Üzletemet átszepvezem I Tájékozásu l. Minden elfogadható árban lehet vásárolni! Ruhaszövetek , . . 92 fillértől Minden rőfös és divatáru cikkel hasonló olcsó'árban lehet vásárolni Mosó ruha anyagok 50 fillértől Nőf selyem harisnya' .' '. 70 fillértől K Ö Z D 0 Cl 11 D iVütáPU h3Z Téli férfi zokni 38 fillértől i I. a. Kemény gallér 37 fillértől Kossuth tér 14. Kat. parókia épület. Színház Hat hónap Kóbor Tamás négy felvonásos kü­lönös történetnek jelzett szinmüve került bemutatásra tegnap este Alapi Nándor kamaraszínházának előadá­sában. A férfi és nő érdekes pár­viadalában Alapi Nándor és Somo­gyi Rózsi a beszédművészet és a színjátszás tökéletes hatásaival jelení­tették meg a nőgyűlölő férfi és a női tisztességét védő leány alakját. Dialógusaikban az erő és gyöngéd­ség, a szenvedély és tiszta szere­lem, a gyűlölet és a megértés szín­skálái viharzottak fel. Két ember őszinte harca volt az életért, a tisz­tességért s a szerelemért, amelyben végül is mindkét fél részéről a sze­relem győz. Kettőjük minden elis­merést kiérdemlő játékát Fellegi nyugodt, megbékélt embertípusa méltóképen egészítette ki. Ihász ala­kítása, főként gyors beszédmodora miatt nem elégített ki. Nem simult teljesen egyénisége az együttes har­móniájához. A darab többi kisebb szereplői jók voltak. A rendezés, mint mindig, kifogástalan volt. A hattyú ma esti előadása iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg, mert mindenki kíváncsi Fáy Kiss Dórára, erre a kedves és el­ragadó színésznőre. Pénteken este Pirandello leghíre­sebb komédiája, a Becsületesség öröme kerül szinre. A Pirandello darab fő férfi szerepét Doktor János játssza, akinek alakítására élénken emlékezik közönségünk. A többi főszereplő: Somogyi Rózsi, Nagy Klári, Fabinyi István, Ihász László. A 120 as tempó a közönség kí­vánságára még kétszer kerül szinre, vasárnap délután és hétfőn este. Heti műsor: Csütörtök A hattyú. (Fáy Kiss Dóra felléptével.) Péntek Becsületesség öröme (Pi­randello). Doktor János vendégsze­replése. Szombat d. u. Lovagias ügy. Szombat este Nem ismerlek többé (Vígjáték újdonság Fay Kiss Dóra felléptével.) Vasárnap délután 4 órakor 120 as tempó. Vasárnap este Nem ismerlek többé. — Renoválják a vármegye­házán a főispáni hivatali szo­bákat. Thuránszky Pál főispán, aki hétfőn a késő esti órákig bent dol­gozott hivatalában, hivatalos ügyben Budapestre utazott. A főispáni szo­bákat most renoválják és festik s iéhány napra a hivatal a folyosói sarokszobába költözött. II nyíregyházi gazda arcképe Kemény Péter igazgaté előadása az ev. férfiak bibliakörében A nyíregyházi ev. férfiak januári első bib.iaköri összejövetele szerdán volt az ev. elemi iskola tanácster­mében, Az összejövetel előadójául Szohor Pál polgármester volt kije­lölve, aki azonban hirtelen jött be­tegsége miatt nem tarthatta meg elő­adását s helyette Kemény Péter ele­mi iskolai igazgató tartott előadást a nyíregyházi gazdáról. Szeretni csak azt tudjuk, amit meg is ismerünk — mondotta beve­zető szavaiban az előadó. Meg kell ismernünk a mi népünket, a tanyai gazdákat s hiszi, hogy mindenki, aki megismeri őket meg is szereti. Ti­zenhét évi tanyai tanitói működése alapján rajzolja meg Nyíregyháza ős­lakóinak ^képét néhány nagyszerű ecsetvonással. Hová lett a benkőbokori iskola zászlója? A tanyai nép hazaszeretetének hű­séges képét rajzolta meg az 1918-as évek zavaros állapotaival. Egy este a vacsora mellett ült a csendes ta­nitói lakásban, amikor egy tanyai gazda azzal a kéréssel állított be hozzá egy tekintélyes gazda nevé­ben, hogy adja oda részükre az is­kola zászlóját, mert másnap gyűlést tartanak a Buza téren. Ez volt az a bizonyos, emlékeze­tes gyűlés, amelyen a nemzeti zász­lót letépték a rudjáról s a gyűlésre összesereglett gazdákat elverték a felállított szószék közeléből. Este a • zászlótartó gazda csak az összetört zászlónyelet vitte haza. Nagy sajnál­kozással mutatta meg, hogy mi ma­radt a zászlóból s amikor Kemény Péter vigasztalni kezdte, hogy majd vesznek helyette más zászlót, a gaz­da igy válaszolt: — Nem az a pár korona fáj, ami­be az uj zászló kerül, hanem az, hogy a magyar nép olyan mélyre sülyedt, hogy a zászlót összetépte. A tanyai nép vallásossága, áltozatkészsége A tanyai nép vallásosságára jel­lemzésképen azt a mélységés temp­lomszeretet mutatja be, amellyel a munkában már megfáradt s a város­ba költözött gazdák naponként el­zarándokolnak a mindennapi lelki táplálék kielégítésére az Isten házába. Arcukon a béke és nyugalom honol. Ezzel a nyugalommal csak azok ren­delkeznek, akik megbékéltek az Is­tennel. Azt szokták állítani a tirpákokról, hogy fösvények. Tagadja ennek az állitásnak a valóságát, mert a mult számtalan példáival igazolja, hogy tudtak verejtékes áldozatot hozni a városért, áldoztak az egyházért és ma is megnyitják szivüket és erszé­nyüket, ha magasabb érdekek támo­gatásáról van szó. Igaz, hogy nem szórja a pénzt, de éppen ez a taka­rékossága, a pénz megbecsülése lel­kének egyik legnagyobb értéke. Talán nehezen melegszik fel, de ha valakit megszeretett, az előtt nyit­va a szive. Megindító képét adta an­Athenaeum Révai Franklin Nova könyvkiadók árleszállitási akciója megkezdődött. A bolti ám 70-80 százalékkal olcsóbb könyvek jegyzéke in­gyen kapható az Ujságboltban Vadonatúj, drága klasszikus és modern könyvek óriási választékban fillérekért csak rövid ideig! nak a szeretelnek, amellyel tanyai tanítóskodása idején a gazdák a sze­gényes benkőbokori tanitói földet dúsan termő televénnyé változtatták. Szeretni kell ezt a népet, mondot­ta beszéde végén, nemcsak alkalmi­lag, hanem minden időben, mert ez a nép megérdemli, hogy szeressék. Az összejövetelen Krieger Mihály lelkész magyarázott igét és imádko­zott. Olvasta? Kecelen aranyleletekben gazdag avarkori fejedelmi sírt bontoitak fel. Nagy volt az öröm és büszkeség az érdekelt körökben, Kecel kRzségben, a tudós régész urak is örvendeztek a sokat mondó és sokat érő feje­delmi tárgyaknak. Az örömből azon ­ban üröm keletkezett, mert a keceli aranytárgyakat, amelyek pedig jó egynéhány ezer pengőt érnek, ha csak nyers aranytartalmukat nézzük is, valaki elcsente. Nagy riadalom támadt, egész sereg csendőr nyo­mozza az avar fejedelem pompás áranyainak fondorlatos tolvajait, akik, hisszük, előbb utóbb hurokra is ke­rülnek. Az eseményben főként az érdekeli hogy a keceli tolvajlás újra fényt vet a sötétbe. Abba az elár­vult sötétbe, amelyet faluhelyen ta Iálunk még ma is, ha a földből fel­színre került leletekről van szó. A falubeli értelmiségnek ezer módja és alkalma van ma már a népművelési előadásokon, hogy felvilágosítsák a népet a történelmi emlékek, a fel­színre kerülő leletek szellemi vonat­kozásairól, kulturális, értékeiről. Ne történhessék meg, hogy a bronzkori cserépből tyúkokat etessenek, vagy nagy értékű régészeti tárgyakban vi rágot ültessenek. Foglalkoznunk kell a néppel, még többet, még több ideálizmussal és főként önzetlen sze retettel. Beleesett a forró levesbe Halálra égett egy 2 éves kisfiú Halálos szerencsétlenség töitént Oros községben. Kovács Imre két éves kisfiú egyedül maradt a kony­hában s játszogatás közben a forró leveses fazékba beleesett. Kétségbeesett sikoltozására bero­hantak a szülők és kimentették a gyermeket szörnyű helyzetéből, de olyan komoly égési sebeket szenve­dett, hogy beszállították a nyíregy­házi Erzsébet kórházba. Segíteni azonban nem tudtak rajta, a sze­rencsétlen gyermek rettenetes kinok között kiszenvedett. Az eljárás meg­indult, hogy terhel-e valakit felelős­ség a gyermek haláláért. — Gyorsiró órákat ad Nagy Irén okleveles gyorsiró tanárnő, Kállói-utca 25.

Next

/
Thumbnails
Contents