Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 251-274. szám)

1935-11-23 / 268. szám

4. Ald»l. tOLCSI sjun _ HIRLAP (Trianon 16.) 1935 november hó 23 gazdag beszédben köszönetet mon­dott a főigazgató előadásáért, amely — mint mondotta — mementó volt, hogy miként kell kötelességüket tel­jesíteniük azoknak, akik felelősség­gel tartoznak a hazának. Majd Geduly Henrik ev. püspök szólalt fel. Lendületes szavakban méltatta az előadást és az iskola fenntartók nevében fejezte ki elis­merését és köszönetét az előadásért, amely eszméitető erejű volt és irány­vonalat mutatott. Áz előadás alap­pillére a keresztény nemzeti gondo­lat volt, amely nélkül semmiféle rá­hass nem vezethet eredményre. Belohorszky Ferenc dr. nagyszabású előadása következett ezután a németországi nevelési ide­álokról és a magyar nemzetnevelés lehetőségeiről. Belohorszky Ferenc dr. németországi tanulmányainak, iskolalátogatásainak eredményét is­mertette magasszinvonalu, eszmék­ben gazdag előadásban. A német nevelés uj utakra tért, mart a libe­rális idealizmus, amely lényegében egy a materialista marxizmussal, zsákutcába vitte a társadalmat és a nevelést. Az uj ideál az egyén, aki a népi közösségért él. Belohorszky dr. részletes képet festett ennek a nevelői ideálnak megvalósításáról, majd a magyar nemzeti egység ne­velői eszmevilágát ismertette. Az egyoldalú nacionalizmussal szemben a reális alapból, a ma emberéből kiinduló nevelés jogosultságát hir­dette. Foglalkoznunk kell a meg­szállott területekkel, a nemzetiségek­kel, mert Nagy-Magyarország nem­zetiségek nélkül el sem képzelhető. Ami a lelkek mélyén élő sejtelem, ami ezrek és ezrek vágya, azt pon­tos nevelői életprogrammban mutatta be ez a nagytehetségű fiatal peda­gógus, aki mindenkit meggyőzött igazságáról, anélkül, hogy bármely felfogást sérelmesen tangált volna. Belohorszky dr. előadása után vitéz Zatskó Gyula az egyoldalú és keresztényellenes turanizmus ellen foglalt állást, majd Nagy Vilmos az érzelmi és szellemi egységet hirdet te. Koltai István, a kir. áll. tanító­képző tanára pedig indítványozta, hogy a magasztos eszmék és érzé­sek realizálását hirdető szeminárium bói távirati uton üdvözöljék Hóman Bálint dr. kultuszminisztert. Az indítványt egyhangú lelkese­déssel fogadták el, majd a kir. áll. tanítóképző énekkara a Himnusz imájával bezárta a nemzeti lélek egységét munkáló, gyönyörű szelle­mi együttest. A közönség lelkes él­jennel köszöntötte vitéz Bessenyei Lajos kir. főigazgatót. Kétszáz teritékes bankét a Koronában Este fél 8 órakor a Korona dí­szesen teritett nagytermében 200 te­rítékes bankét volt vitéz Bessenyei Lajos főigazgató tiszteletére. A ban­keten, amelyen a főigazgató Énekes János prelátus és Virányi Sándor alispán között foglalt helyet, együtt volt a Nyírség egész tanügyi világa. Tokaji Horváth Nácinak, a Korona kitűnő prímásának zenekara lelkese­dést gyújtó magyar nótákat játszott. Számos köszöntő hangzott fel, amely mind a társadalom legbelsőbb érzé­sét, szeretetét, hitét tolmácsolta a nemzeti egység gondolatát dokumen­táló szemináriumi délután ünnepelt hőse, vitéz Bessenyei Lajos dr. és a szervező Tesléry Károly dr. kir. tanfelügyelő iránt. Zsolnai Vilmos, a Kossuth reál­gimnázium igazgatója méltatva a Lex Hóman nemzetépítő erő kifeje­zését, a nyiregyházi, kisvárdai, nagy­kállói középiskolák üdvözletét tol­mácsolta a főigazgató iránt. Nagyhatású beszéde után Margó­csy Emil c. főigazgató Bessenyei Lajos dr.-nak egyik müvét idézve, a szakiskolák nevében köszöntötte a főigazgatót, aki a „fatalis dux" el­jövetelét hirdette s aki ebben az el­hivatottságban el is jött. Tamáska Endre igazgató utalva arra az egységesítő törekvésre, amely Bessenyei dr. főigazgatót a cserké­szet összefogásában vezérelte, a cserkészek és a polgári iskolák ne­vében mondott köszöntőt, vitéz De­rencsényi Miklós, az Általános Ta nitó Egyesület elnöke a nyírségi tanítóság és 63.000 gyermek szere­tetét tolmácsolta lelkes köszöntő jében. Nagy Vilmos volt igazgató szelle­mes felköszöntőjében hangoztatta, hogy egyek vagyunk a kultura en­gesztelhetetlen szeretetében. Az egy. házi férfiakat, Szabolcsvármegye kép­viselőjét, Virányi Sándor alispánt, Nyíregyháza város polgármesterét, a nemzeti hadsereg képviselőjét, Borbély János őrnagyot köszöntötte. Énekes János prelátus felszólalá­sában hangoztatta, hogy a főigazgató első szereplése rokonszenves volt a nagy keresztény nemzeti ideálok val­lásával. Virányi Sándor alispánba közigaz­gatás és a nevelés kapcsolatát mél­tatta a nemzeti felemelkedés szem­pontjából. Szohor Pál polgármester hangoz­tatta, hogy a nemzeti megújhodást hozó Bessenyei György nyomdoká­ba lépő vitéz Bessenyei Lajos is kulturértékeket hozott a Nyírségnek. Borbély János őrnagy a hadsereg lelkes köszöntését tolmácsolva han­goztatta, hogy a lant és a kard ezer éve együtt küzdenek a nemzeti ideálokért és nagy hatást keltett első tanítóira való emlékezésével. Mihalovich Sándor dr kanonok ihlető szavakban idézte Faulhauber müncheni püspököt, aki hangoz­tatta, hogy az evangélium minden életjelenség fundamentuma. Ennek az örökéletű evangéliumnak eszmé­nyeihez volt hü Bessenyei Lajos dr előadása. Prékopa István ezer szabolcsi ta­nitó nevéven a nagy szervezőnek, a tanítóság szerető barátjának, Tesléry Károly dr-nak érdemeit méltatta. Vitéz Bessenyei Lajos dr a fel­szólalásokat lendületes és felejthe­tetlenül [mélyreható beszédben kö­szönte meg. Azt a kérdést fejtegette, mi lehet az oka az ő határt nem ismerő ünneplésének. A múltja ? Három évtizeden át teljesítette pe­dagógus hivatását, ami nem érdem, hanem szent magyar kötelesség. Politikai téren is szerepelt. Előadást tarfott arról a {kérdésről, hogy az 1920 ban fellángoló keresz­tény nemzeti aktivitás i927-re miért lanyhult el. Kimutatta, hogy a nem­zet-életöltő, 1000 év után kimen­tette a magyar nemzeti népi erőt és a nemzet a hanyatlás útjára zuhant. Ezt a felolvasását és később tanul­mányát sokan mint a lehangoló pesszimizmus tényét kritizálták. Akkor ő is hangoztatta, jhogy ha a nemzeti lélek megujul, ha eljő egy fatalis dux, egy a Mussolini váteszi erejével ható vezér, akkor eljön a feltámadás hajnala. Lélek kell, hit kell, szárnyalás kell, nem lehet földszint járni, az idealizmus szárnyalásával kell emelkednünk a hit megasságára, akkor Hadúr meg­látja ezt a szárnyalást, távollá válik a lelkek büszke emelkedése és dia­dalmas jövőbe ivelődik a magyar szellem. Én, mondotta a kir. főigazgató, az akarok lenni ebben a tanügyi kerü­letben, mint az aratásnál elől járó, akinek vigyázni kell, hogy milyen rendet vág, mennyi torzsot hagy, mert ha nem tökéletes, amit végez, nem lesz tökéletes a nyomában mun­kálók tevékenysége sem. A kir. fő igazgató ezután meleg szavakkal kö­szönti Tesléry Károly dr. kir. tan­felügyelőt, aki a tanitói és tanári kar egységének mai dokumentálásá­ban az invenciozus megtervező és a lelkes végrehajtó volt. A közvetlen, igaz magyar szivből eredő szavakat viharos lelkesedéssel fogadják. Tesléry Károly dr. kir. tanfelügyelő a személyére vonatkozó üdvözlésre válaszolva kijelenti, hogy minden si­ker, amelyet elért, a mellé felsora­kozó tanitói gárda sikere. Azt kí­vánja, hogy az uj ker. főigazgató is elismeréssel méltassa a szabolcsi tanítóság kiváló értékeit. Magyar nóták zendülnek fel. Aradvári Béla tanár, a Nyírvidék munkatársa szólal fel, aki utal a marseillei per ügyvédjére, a magyar barát Desbons-ra és a magyar igaz­ságért harcoló erőket köszöntötte. Ha uj világért vágyódunk, ennek modelljét a cserkészet adja, amely­nek képviselője a főigazgató. Még soká együtt volt lelkes han­gulatban a pedagógusok kara a megismert és megszeretett vezérrel, vitéz Bessenyei Lajossal, aki meg érezhette, hogy a Nyírség tanárai, tanitói szilárd egységben mögötte állanak. A kir. főigazgató ma délelőtti el­utazása előtt dr. Tesléry Károly kir. tanfelügyelő kíséretében megszem Falra ff aszok eredeti tervezés szerint, egy vagy többszínnyomással, jutányos árban készülnek a »Merkur« nyomdában Nyíregyháza, Bercsényi-u. 3. Telefon: 577. lélte városunk legifjabb kultúrintéz­ményét, a Benczúr Gyula áll. el. is­kolát, amelynek a város áldozat­készségéből létesített mintaszerű be­rendezése teljes mértékben megnyerte tetszését. Aradvári Béla Ügyvédi meghatalmazás kapható a Nyirvidék­Szabolcsi Hírlap kiadó­hivatalában, Bethlen-utca 1. szám. (Városházépület) Telefonszám 77. A kúria is halálra itélte a tiszapolgári rablógyilkos orosz hadifoglyot Filipovszky Fülöp Sándor orosz származású cipész az elmúlt év ok­tóberében Tiszapolgár határában Kovács József napszámost, egy vak koldus vezetőjét leütötte, az elalélt embert lábánál fogva behúzta a ku koricásba s amikor látta, hogy ál­dozata még él, zsebkésével többször szivenszurta. Ezután a holttestet ki­rabolta. Ötven pengőt s több kisebb értéktárgyat vett el tőle. Filipovszkyt a nyiregyházi tör­vényszék halálra itélte. A debreceni tábla az ítéletet megváltoztatta s életfogytiglani fegyházra változtatta át. Végső fokon tegnap foglalkozott az üggyel a Kúria. Á Kúria helyt adott Kéler Béla koronaügyészhe­lyettes semmiségi panaszának s a tábla ítéletét megváltoztatva Fili­povszky Sándort gyilkosság és rab­lás büntette cimen kötéláltali halálra itélte. A Kúria kimondotta, hogy nem találta alkalmazhatónak az enyhítő szakaszt. Ezután a Kúria tanácsa a korona­ügyész bevonásával kegyelmi tanács­csá alakult át és zárt ülésen döntött a kegyelemreajánlás tekintetében. Mindent együtt talál a Metropole-bam A szállóban: teljes komfortot. II kávéházban: 100 újságot. II sörözfiben: 200 ételkülönlegességet és Bura Sándor cigány­muzsikáját. A télikertben: Délutáni, esti táncot és Ilniczky rádió jazz-zene­karát. Budapest, Rákóczi-út 49. — Rózsavölgyi és Bárd, Ná­dor-féle Karácsonyi Albumok meg- ' jelentek és az Ujságboltban kapha­tók. Mindkét zenealbum rengeteg slágert, táncdarabot, magyar nótát tartalmaz.

Next

/
Thumbnails
Contents