Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 224-250. szám)

1935-10-17 / 238. szám

Ara 10 fillér. Nyíregyháza, 1035 október 17. (Trianon 16.) m éTfoiya m, 238 í782i szám. * YÍRYIDÉK OLCSI Hl Szerkesztőség és kiadóhivatal Bethlen-utca I. Postatakarék! csekkszám 47139. Telefon 77. * POLITIKAI NAPILAP # Előfizetés 1 hóra 2'50 P. Negyedévre 7'50 P Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény Debreceni tanulságok A tiszántúli részek székvá­rosa, a büszke „legmagyarabb civitás" látta vendégül vitéz Gömbös Gyula miniszterelnö­köt olyan ünnepi külsőségek között, amelyeknek ragyogó fáklyarengetegénél csak a mélyről jövő, benső lelkese­dés és szeretet tüze tündök­lött izzóbban és messzire fény­lőbben. Debrecent szinte évek óta már ugy szerepeltették az or­szág színe előtt, mintha elfor­dult volna a reformkormány­tól, mintha ellenséges idegen­kedéssel szemlélné a Nemzeti Egység célkitűzéseit és épitő munkáját. Az az impozáns ünnepség, amelyet semmiféle sajtópropa­gandával elleplezni többé nem lehet, csattanós cáfolatául szol­gált ennek a konokul hirde­tett hamis beállításnak. Deb­recen városa mint egy óriás emelkedett fel, — lerázva ma­gáról a liliputi politikai szem­lélet kis vezérkéit, — s ölelte magához a nemzeti öncélúság igazi elhivatott, országos ve­zérét. Szeretem Debrecent, — mondotta a vármegyeháza er­kélyéről a valósággal extázis­ban ünneplő tízezreknek vitéz Gömbös Gyula s ez a válasz a maga közvetlen melegségé­vel méltó visszhangja volt a város szivéből túláradó szere­tet lenyűgöző megnyilatkozá­sára. Milyen szánalmasan hat ez ünnepi találkozás fényében a maga kicsinyes elfogultságával s legharciasabb ellenzéki cso­port debreceni helytartójának, az örök jelölt Hegymegi Kiss Pálnak legutóbbi megnyilatko­zása, amelyben közli az ál­mélkodó publikummal: leg­utóbb ő keresztény választóit a horogkeresztesek, zsidó hí­veit pedig a szociáldemokra­ták listájára szavaztatta le. íme: a világnézeti alap, ame­lyen fa magát legnagyobbnak hirdető ellenzéki párt tiszán­túli exponense áll. Debrecen impozáns állásfog­lalása hirdeti : ennek a célta­lan ellenkezésnek nincsen vissz­hangja a magyar lélekben. A függetlenség gondolatának tar­Anglia tönkre akarja fenni Olaszországot Laval békeközvetitő tárgyalásai — Olaszország nem bizik a békében A francia és angol békefeltételek A politikai élet érdeklődése az olasz—abesszin harctérről egyre job­ban Genf felé s azok felé a tárgya­lások felé irányul, amelyeknek célja a béke megmentése. A párisi lapok közlik Lavalnak a békére irányuló terveit s azokat a pontokat, amelye­ket az angol és olasz nagykövetek utján államuk kormánya elé terjesz­tett. Laval békejavaslatának főbb pont­jai a következők: De Bono tábornok a jelenlegi had állások megtartásával szüntesse be a további támadásokat. Tigre tartomány független herceg­ség legyen. Harrar és Ogaden tartományok olasz impérium alá kerüljenek. Abesszínia többi része nemzetközi ellenőrzés alá jusson, ebben pedig Olaszország kapjon vezető szerepet. Abesszínia kijárót kap a brit Szo­málin keresztül a tengerhez, Zella kikötőjében. Ezeket a megállapitásohat a Nép­szövetség keretében kell végrehaj­tani. Párisból jelentik. Az Oeuvre érte­sülése szerint Mussolini hajlandó volna felvenni a béketárgyalások fo­nalát. Mussolini feltételei szerint Tigre és Ogaden tartomány olasz védelem alatt független királysággá alakulna át. Abesszínia többi részére Olaszország gazdasági megbízatást kapna. Anglia ezzel szemben csak akkor hajlandó tárgyalni, ha Olaszország kiüríti az eddig elfoglalt területeket, Párisból jelentik. Az Olaszország ellen tervezett gazdasági szankciók alkalmazása sokkal bonyolultabb, mint a pénzügyi intézkedések mű­ködésbe hozatala. Párisban nagyon jól látják, hogy a megtorló intézke­dések életbeléptetése az egész világ gazdasági életét súlyosan felkavarná. Ezzel a felfogással tisztában vannak Genfben is. A bizottságok tagjai az első fellángolás után most egyre többen megfontoltabban gondolkoz­nak a kérdésről. Az angol bizottság éppen ezért a leggyorsabban meg akarja szervezni az Olaszország el­lenes blokkot. Jelenleg a kisantant államok, a balkán szövetség tagállamai és a szovjet állanak ebben a kérdésben Anglia mellett. Érdekes egy abesszin előkelőség­nek a büntető szankciók {alkalmazá­sával szemben vallott felfogása. E szerint Abesszínia semmit sem vár az Olaszország elleni büntető rend­szabályoktól. Sokkal célravezetőbb lenne, ha Anglia elzárná a szuezi csatornát. Többet érne ez, mint min­den büntető rendszabály. Párisi jelentés szerint Enzie Gari­baldi, Mussolini bizalmasa Párisban kijelentette, hogy valóban Angliába készül, de nem hivatalos minőség­ben. Angliai utján természetesen al­kalmat keres majd arra, hogy Olasz­ország felfogását megismertesse, Kijelentette Garibaldi azt is a francia újságírók előtt, hogy módjá­ban állott meggyőződni arról is, hogy Franciaország valóban ismeri Olaszország szükségleteit. Lavai minden törekvése az olasz-abesszin békd helyreállítására irányul és tudja azt is, hogy ebben a törekvésében Franciaország nagy többsége támo­gatja őt. A Popolo D'Italia, Mussolini lap­ja azt irja, hogy Olaszország kelet­afrikai törekvéseinek semmi sötét háttere sincs. Anglia érdekeit Olasz­ország nem veszélyezteti, sőt min­denképen tiszteletben kívánja tartani a jövőben is. Olaszország keletafri­kai tartományának határai több száz kilométernyire feküsznek az angol érdekeltség hatáskörébe tartozó ní­lusi forrásvidéktől, és éppen ilyen távol feküsznek az olasz érdekek Egyiptom határaitól is. Olaszországban egyébként nem sok reményt fűznek a béketárgyalá­sok sikeréhez. Nagybrittania egyál­talában nem óhajtja a békét. Egy célja van Angliának: Olaszország­nak és a fascizmusnak tönkretétela. Ellentámadásra készülnek az abesszinok Az abesszin harctérről csak gyér jelentések érkeztek a mai nap folya­mán. Az abesszinek nagyobb csapa­tot vontak össze Harar védelmére. Adis Abebát is megerősítették. — Egyes vad törzsek ez alkalommal találkoztak először fehér emberekkel Az angol lapok szerint ez a találko zás nagyon vegyes érzelmeket váltót ki a vadakból. Egy repülőgép röp lapokat szórt szét. Amikor egy abesz szin katona egy röplapot felvett, az egyik vad törzs főnöke nyomban lelőtte a katonát. ­Az abesszin udvar körében heves harc dul amiatt, hogy a harctéri hí­reket közöljék-e a lakossággal, vagy sem. Eddig az az álláspont győze­delmeskedett, hogy nem kell közöl­ni a híreket. Az egyik harai teleíonkezelőt azért vesszőzték meg, mert azt jelen­tette, hogy olasz repülők közelednek talma nem a mindenkori kor­mány támadásának igényét je­lenti, de ítéletet az ilyen kár­tékony féktelenkedések fölött a nemzeti függetlenség akará­sának történelmi beállítottsá­gában. Az ország feltámasztá­sáért folytatott függetlenségi harcban Debrecen éppen ugy vitéz Gömbös Gyula minisz­terelnök mögött áll, mint a Dunántul, vagy Szeged s el­utasítja magától a viszálykodó pártokat, akármennyire viselik is címükben cégérül a ,,füg­getlen" nevet. Harar felé. Tigre tartományban tovább hó­dolnak meg a törzsek vezérei és a lakosság az olaszok előtt. Londoni jelentés szerint az abesz­szin csapatok ellentámadásra készül­nek s 160,000 főnyi sereget vontak össze a déli harctéren. A támadást mindkét fronton meg akarják inditani. Az abesszin kormány helyzete egyre súlyosabb. Ujabban az á ve­szély is fenyegeti Abessziniát, hogy a Borán tartománybeli lázadás kö­vetkeztében a hadsereg egy részét elvágják a fővárostól. Asmarai jelentés szerint az olasz csapatoknak sikerült feltartóztatniok egy angol fegyverszállitmányt. Az angol fegyverek a birming­hami gyárból származtak, A tölté­nyek mind dum-dum golyók vol­tak, amiket pedig nemzetközi egyez­mény is tilt. Nitti támogatja Mussolinit Rómából jelentik. Nitti volt olasz miniszterelnök kijelentette, hogy az ország helyzetére való tekintettel mindenben közösséget vállal Mus­solinival.

Next

/
Thumbnails
Contents