Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 224-250. szám)

1935-10-12 / 234. szám

4. oldal. SZ JStYÍRVIDÉK ABOLCSI HIE HÍRLAP (Trianon 16.) 1935. október hé 12. PéflÉeken kombinált jazz-zenekar — iatszik a HALVACSORÁN Korona éttermében Kitűnő borok! Nyolc év alatt felére csökkent a félmilliós városi váltó Nyíregyháza város szakosztályai tegnapelőtt délután 4 órakor Szohor Pál polgármester elnökletével gyűlést tartott. Ezen az ülésen a polgármes­ter bejelentette, hogy a város 500 ezer pengős váltója, melyet 1927-ben a Nyiregyházi Takarékpénztár Egye­sületnél helyeztek el, 260 ezer pen­gőre csökkent. Az a váltó, amelyen a Haas-féle házas belsőséget vásá­rolták meg, ma is 10.000 pengős, mint 1928-ban v®lt. Mindkét váltó­tartozás bent van az 1932-ben kö­tött hitelrögzitő megállapodásokban most szükségesség vált, hogy a kép­viselőtestület adjon felhatalmazást a polgármesternek, hogy a váltót le­járatkor aláírja és meghosszabbítsa a város közönsége nevében. A szak­osztályok az erre vonatkozó polgár mesteri javaslatot elfogadták. Őrizetbe vettek Debrecenben négy kaszáskeresztes kortest A debreceni képviselőválasztást erős korteshadjárat előzi meg. Bö­szörményi Zoltán kaszáskeresztes pártja a hadjárat során éleshangu röpcédulákkal árasztja el a várost. A rőpcédulaterjesztők ellen az eljá­rást megindították, 14 embert előál­lítottak, akik közül kellő igazolás után tizet elbocsátották, négy ellen, akik nem is debreceni illetőségűek, az eljárás tovább folyik. fl lépfene pusztított a tísza­menti községekben A lépfene Szabolcsvármegyében, különösen — mint a törvényható­sági m. kir. állatorvos. Erdős László dr. jelenti, az elmúlt hónapban több károsodást idézett elő, úgyhogy 22 drb. állat hullt el a veszedelmes be­tegségben. Megállapították, hogy a lépfene ellen beoltott állatok közül is több elhullott. Ennek pedig az az oka, hogy a tavasszal beoltott álla­tok mind inkább vesztettek immu­nitásukból, másrészt pedig a Tisza mentén lévő legelők anynyira ki vannak téve a vi­vulens spórás fertőzésnek. hogy az ilyen fertőzéssel szemben az egyszerű oltás nem bizonyul ele­gendőnek. fl szolgálatból felmen­tettek két szülésznőt Tomasovszki Józsefné nagyhalászi községi szülésznőt, akit magzatel­hajtás miatt a nyiregyházi kir. tör­vényszék szabadságvesztésre itélt, a szolgálattól való felmentéssel bün­tették. özv. Vincze Péterné nyiráb­rányi községi szülésznőt is, azért, mert a szüléseknél többször ittasan jelent meg és hivatásának nem tu­dott eleget tenni. II nők egyetemi végzettsége ne csak a kenyérkeresés lehetősége legyen, hanem legyen sarkaló ambíció és kieiégtő vágy a művelődésben — mondotta — dr. Mikecz Űdönné az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők ülésén Szérdán délután alig hogy véget ért a városháza kis tanácstermében a szakosztályi gyűlés, — Nyíregy­háza hölgytársadalmának szellemi elittjei gyülekeztek össze, az Egye­temet és Főiskolát Végzett nők nyir­egyházi csoportjának értekezletére. Szépszámú hölgyközönség előtt nyitotta meg az ülést az egyesület diszelnöknője, dr. Mikecz Ödönné főispánná, Megnyitó beszédében ismertette az egyesület célkitűzéseit és azt a munkát, amelyet a központ végez, hogy átsegítse az egyetemi hallgató­nőket a tanulmányuk ideje alatt fel­tornyosuló nehézségeken és gátló gondokon. Nekünk itt vidéken más munka­körünk van — mondotta —, de ezen a terrénumon is nagyot, maradan­dót és értékeset alkothatunk. A vi­déki gócpont egyik legfontosabb teendője a tehetségek felkutatása a kö­zépiskolákban, ezeknek az egyetemre való bejutta­tásukba leendő elősegítés. Vágyunk, hogy éppen a mi városunkból jus­son fel évente egy gyermek a kül­földi ösztöndíjas helyre, célunk pe­dig, hogy addig megsegítsük és el­vezessük az elhivatottakat. Másod­sorban legyen törekvésünk belevinni a női társadalom köztudatába, hogy a nők egyetemi végzettsége ne ok­vetlenül csak a kenyérkeresés lehe­tősége legyen, hanem legyen sar­kaló ambíció és kielégítő vágy a művelődésben, a tudásban, az intel­ligenciában és a szellemi értékekben való gyarapodás gondolata. Nagy hatást kiváltó beszéde után üdvözölte a megjelent hölgyeket és az ülést megnyitotta. Dr. Gaizlerné dr. Csegezy Noémi a nyiregyházi csoport fáradhatatlan agilitásu elnöknője gondolatokban gazdag beszédében megemlékezett azokról a magyar nagyasszonyok­ról, akiknek önfeláldozó munkája eredményezte, hogy a nőnevelés a mai fokáig eljutott. Ihletett szavakban idézte Veres Pálné emlékét, aki nem egészen egy századdal ezelőtt alapította meg az első nőképző egyesületet Budapes­ten. Ismertette azokat az előítélete­ket, amelyekkel ez időben meg kel­lett küzdeni, mert mikor Deák Fe­renccel az élükön egy küldöttség kereste fel az akkori közoktatásügyi minisztert, báró Eötvös Józsefet, hogy járuljon hozzá egy női mintaiskola felállításához, a miniszter azt fe­lelte : — Kivánatosabb, ha a béres asszony kötni tanul, mintha az urnő filozofál. Ebben a kijelentésben benne volt a kenyérkereső nők iránt megnyilvá­nuló közszellem. Nehéz időket élünk, — fejezte be nagyszabású tanulmányát. — Segít­sük egymást. Ne várjunk mindent a vagyonok, a tőkék uraitól... Dol­gozzunk mi is tehetségünk szerint, mert a mi munkánk az emberszere­tet, a lelki közösség jegyében folyik. Dr. Gaizlerné dr. Csegezi Noémi felszólalása után az egyesület ez évi kulturális és szociális programmját Kétszeresen nyer, ha az október hó 19-én kezdődő osz­tálysorsjátékra sorsjegyét Nyirvidék-Szaholcsi irlap kiadóhivatala sorsjegyosztályán szerzi be sorsjegyét. Nyíregyháza, Bethlen­utca 1. szám. Telefon 77. Tánc! vitatták meg. Virányi Sándorné, al­ispánná indítványára elhatározták, hogy a tél folyamán két nagysza­bású kulturestét rendeznek, egyet a helyi erők, egyet pedig fővárosi ven­dégek közreműködésével. Az esté­ly ek megrendezésére Szohor Pálné polgármesternét kérték fel. Dr. Belohorszky Ferencné az egye­sület egyik fontos feladatának tartja, hogy a négy középiskolát végzett leányok számára továbbképző liceális előadásokat rendezzenek és anyai tanácsadót tartsanak fenn. Az életrevaló indítványt az egy­begyűlt hölgyek örömmel tették ma­gukévá. Szabóné Dohnál Olga, Ador­ján Ferencné felszólalása után az illést dr. Gaizlerné dr. Csegezi Noémi zárta be. Seprik a Bujtos utcát... Az alábbi panaszos levelet kaptuk: Szerdn és szombaton tartják Nyír­egyházán a heti vásárt. Hát ezt min­den nyiregyházi polgár tudja. De a mi a vásár után történik, biz azt már csak mi a Bujtos környékén lakók tudjuk, Tesék csak e napok egyikén ugy 2 és 4 óra között vé­gigsétálni a Bujtos-utcán. De na­gyon ajánlom, hogy a sétákon ve­gyen fel gázmaszkot, mert nem hin­ném, hogy az Abesszin harctéren na­gyobb gázfelhőket fujtathatnak, mint amilyen porfelhővel jár az itteni sze­mét és hulladék eltakarítás. Hölgyek, kiket szerencsétlenségük a takarítás idején utjuk erre visz, zsebkendőt tartanak orruk elé, má­sok visszafojtják lélekzetüket, egye­sek pedig nagyokat prüsszentenek. A bacillus hadsereg pedig a fel­szálló por leple alatt kényelmesen rohamot intéz a kulturember ellen, ki harcot hirdet a láthatatlan ellen­ség ellen. (Lásd I Tüdőbeteg gon­dozó hivatal.) Mélyen tisztelt illetékes hely, mély tisztelettel esedezem, — esedezünk 1 — méltóztassék sürgősen intézked­ni, hogy a jövőben sepregetés előtt locsolják fel az utcát. Ugy-e, milyen egyszerű a segítés módja. G. M. bujtosi polgár. LAPUNKAT PÁRTOLJA, HA A „NYIRVIDÉK-SZABOLCSI HIRLAP"-BAN HIRDETŐ CÉ­GEKNÉL SZERZI BE SZÜK­SÉGLETEIT

Next

/
Thumbnails
Contents